Hibákra bukkant a Rezešová-per új szakértője
További Belföld cikkek
- Új büntetőjogi eszközökkel lehet majd fellépni a zaklatókkal szemben
- Csak téli gumival vagy jégkorcsolyával induljunk útnak, fagyni fog az éjjel
- Reagált az izreli miniszterelnök Orbán Viktor meghívására
- Szabadka és a Vajdaság lehet az egyik legnagyobb nyertese Orbán Viktor Eurázsia-politikájának
- A DK fáklyás tüntetést rendez a választókerületek átrajzolása ellen
Szeptember 8-ra tűzték ki Eva Rezešová büntetőperének következő tárgyalását. A szlovák milliomosnőt, aki 2012. augusztus 21-én, hajnalban az M3-as autópályán BMW-jével hátulról belerohant egy Fiat Puntóba, tavaly novemberben első fokon 6 év fogházra ítélte a Gödöllői Járásbíróság. Több ember halálát okozó ittas vezetésben találták bűnösnek, a közúti veszélyeztetés vádja alól felmentették. Az ítélet ellen minden oldalról fellebbeztek, így került az ügy tavasszal másodfokra, a Budapest Környéki Törvényszék elé.
A másodfokú bíróság rögtön az első érdemi tárgyalási napon hozott egy fontos döntést: kizárta az ügyből a sokat támadott műszaki szakértőt, Melegh Gábort, akinek így nem fogják figyelembe venni a vádlott számára kedvező szakvéleményét. Stubeczky Sarolta, a tanács elnöke eldöntötte azt is, hogy kirendel a névjegyzékből egy teljesen független, pártatlan műszaki szakértőt. „Ezt a szakértőt úgy hívják, hogy Bárki” – fogalmazott a bíró a tárgyaláson, utalva a szakértő kiválasztásának véletlenszerűségére.
Nem indul etikai eljárás
Nem indít etikai eljárást a kamara a Rezešová által felkért, de az ügyből kizárt szakértő, Melegh Gábor ellen, akit jelölnek a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) elnökének, a férfi pedig már el is fogadta ezt, írja információira hivatkozva a hvg.hu. Mint írtuk, májusban fordult a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara etikai bizottságához az áldozatok hozzátartozóit képviselő ügyvéd. Melegh véleménye első fokon nagyban befolyásolta a négy ember halálát okozó baleset megítélését. Az áldozatok hozzátartozói régóta vitatják az eljárást, és az ügyészség is a szakértő kizárását kezdeményezte elfogultságra hivatkozva.
A kijelölt új szakértő végül Császár Gergely lett, aki – miután a kiszabott határidőt kérésére 30 nappal meghosszabbították – , a nyáron befejezte műszaki szakvéleményét. A szakértő rendkívül alapos munkát végzett: nemcsak az iratokat, a fotókat és a videofelvételeket tanulmányozta, nemcsak a roncsokat nézte meg, nemcsak szimulátorprogrammal dolgozott, hanem kísérleteket is végzett, sőt, a baleset helyszínén az eredeti járművekhez hasonló kocsikkal el is próbáltatta a baleset előzményeinek lehetséges forgatókönyveit.
A per legfontosabb kérdése: elképzelhető-e az, amivel Rezešová a felelősségét kisebbítendő védekezik, hogy a Fiat szabálytalanul bevágott elé, vagyis az áldozatok is hibásak voltak a balesetben. Az elsőfokú ítélet – nagyrészt az azóta kizárt Melegh Gábor véleményre alapozva – azt mondta erről: „nem kizárhatóan” ilyen gyors sávváltást hajtott végre a kisebbik kocsi.
A sávváltással kapcsolatban a kulcs az ütközési szög. Császár arra jutott: nem zárt be a Fiat az úttesttel olyan nagy szöget, hogy egyértelmű lenne, éppen sávváltásban volt az ütközéskor. Rezešová akkor lenne vétlen a balesetben, ha a Fiat sávot váltott volna, és ez olyan gyorsan lezajlik, hogy a BMW-nek nem marad elég ideje lefékezni.
Műszaki eszközökkel sem cáfolni, sem igazolni nem lehet a Fiat hirtelen bevágásáról szóló történetet, ennyit mond ki kategorikusan a szakvélemény. Azonban elég sok olyan információt tartalmaz, amik alapján nagyon-nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy annyira gyorsan végbemehetett volna a sávváltás, amilyen gyorsaság a Rezešová-féle verzió igazához kéne.
Az új szakértő szerint téves minősítésekkel dolgoznak a szimulátorok, valójában nagyon is gyors mozdulat az, amit nyugodt sávváltásnak neveznek. Hivatkozik egy tanulmányra, amely szerint száz valós körülmények között megfigyelt autópályai sávváltásból a leggyorsabb is másfélszer annyi ideig tartott, mint az úgynevezett nyugodt sávváltás, és egyébként pedig a sofőrök 80 százalékának majdnem minimum kétszer annyi idő kellett.
Maga is végzett kísérleteket tesztalanyokkal és egy, a balesetet szenvedett kocsihoz hasonló, hasonlóan terhelt Fiattal. Ilyen, a szimulátorban nyugodtnak nevezett sávváltást ilyen kocsival az a tesztalany tudott produkálni, akinek autóversenyzői tapasztalat volt a háta mögött. Ő is nappali fényviszonyok között vitte ezt véghez, nem pedig sötétben, amikor a baleset történt. Ennél gyorsabban neki sem ment.
A Fiatnak egyébként az alapján, amit az akkori forgalomról tudni lehet az autópálya-kamerák felvételeiből, oka sem lett volna ennél a nyugodtnak mondott, de valójában igen gyors mozdulatnál is hirtelenebb mozdulatra. Olyan hirtelenre, amilyet még a tesztpilóta sem tudott megcsinálni.
A szakértő szerint ha a vádlott csak 130 kilométer per órával hajt, akkor elkerülhette volna fékezéssel a balesetet.
A közúti veszélyeztetés kérdését is vizsgálta az új szakértő is. Az ügyészség szerint Rezešová ezt a bűncselekményt még a tragikus baleset előtt követte el, kilométerekkel odébb az M3-as autópályán, amikor agresszívan viselkedett a Fiattal szemben, villogtatással elvakította a sofőrt, és megpróbálta leszorítani. A vád mindezt egy névtelenséget kérő sofőr, a 6-os számú tanú vallomására alapozta, aki látni vélte a jelenetet. Ha ezt a vádpontot rábizonyították volna Rezešovára, az akár három évvel is meghosszabbíthatta volna a büntetését.
Az elsőfokú bíróság novemberben arra jutott, hogy a 6-os számú tanú tényleg láthatott ilyen közlekedési konfliktust, de más szereplőkkel, mert a járművek sebességéből és a térfigyelő kamera felvételeiből kiindulva a három jármű nem lehetett egyszerre egy helyen. Az új műszaki szakértő is azt állapította most meg: a 6-os számú tanú láthatott agresszív BMW-st, de nem az általa megadott helyszínen, hanem egy másik Mol-benzinkútnál, egy nagyon hasonló részen.
A nyári ítélkezési szünet befejeződésével az események fel fognak gyorsulni. A szeptember 8-án kezdődő héten mindennap lesz tárgyalás, zsinórban öt. Rezešová előzetes letartóztatásban várja az ítéletet.