Két HÖK-vezetőt kirúgtak az ELTE-ről

Két joghallgatót zárt ki az ELTE a jogi kar tavalyi gólyatáborában történt szexuális erőszak vizsgálatának eredményeként.

Erről az ügyről az Index írt elsőként, miután az áldozat felbátorodott az ELTE TÓK gólyatáborában idén augusztusban megerőszakolt lány példáján, és már nem akart tovább néma maradni. (Cikkünkben nem neveztük meg az egyetemet, ám az ELTE magára ismert.)

Óriási hiba volt eltussolni az erőszakot

Az ELTE ÁJK dékánja 2014. október 7-én kezdeményezett fegyelmi eljárást a tavalyi jogász gólyatábor hat szervezője ellen, mert tudtak az ott elkövetett erőszakos cselekményről, de sem a hatóságokat, sem a kar vezetését nem tájékoztatták.

AZ ELTE fegyelmi bizottsága elnökének közleménye szerint a hatból öt hallgató ügyében született fegyelmi határozat.

Két joghallgató hallgatói jogviszonyának megszüntetéséről a Hír24 és a nol.hu már az ELTE közleményét megelőzően értesült. Az egyikük eszerint Bubla Áron, aki a 2013-as gólyatábori erőszak idején az ELTE ÁJK hallgatói önkormányzat a vezetője volt, a másik Vida Máté, aki a HÖK rendezvényszervezésekért felelős alelnöke volt.

A két kizárt hallgató mellett egy hallgatót két félévre eltiltottak tanulmányai folytatásától. További egy hallgató megrovást kapott, egy diákkal szemben pedig megszüntették az eljárást. Egy esetben – a hallgató betegségére tekintettel – elnapolták az eljárást.

A fegyelmi bizottság elnöke, az ELTE-n tanító büntetőjogász Hack Péter által szignált, az MTI által közölt közlemény szerint a fegyelmi büntetéssel sújtott hallgatók közül hárman az ELTE ÁJK HÖK vezetői voltak, és ebben a minőségükben vettek részt az ELTE ÁJK hallgatói által a 2013. augusztus 24. és 28. között Gyöngyösön megrendezett gólyatáborban. A fegyelmi vizsgálat megállapította, hogy a gólyatábor főszervezőinek tudomására jutott az a gyanú, hogy a táborban az egyik hallgatónő sérelmére bűncselekményt követhettek el.

Méltatlan magatartás

A legsúlyosabb büntetésben részesített hallgatóknak szervezőként szerepük volt az eset körülményeinek feltárásában és kezelésében (pl. videófelvétel visszanézése, szembesítés, döntés egy hallgató hazaküldéséről). Az eljárás alatt bebizonyosodott, hogy a fegyelmi eljárás alá vont hallgatóknak a feltételezett bűncselekmény elkövetésében nem volt semmilyen szerepük, felelősségüket az alapozza meg, ahogyan az ügyet kezelték az események megtörténtétől a nyilvánosságra kerülésig. "Ez a felelősség pedig független attól, hogy a tényleges bűncselekményt be lehet-e bizonyítani a büntetőeljárásban, vagy sem" – fogalmaz közleményében Hack.

Mint írja, az eljárás alá vont hallgatók nem nyújtottak tőlük elvárható segítséget a feltételezett áldozatnak, nem tárták elé, hogy milyen jogi lehetőségek állnak rendelkezésére, nem segítették abban, hogy esetleg áldozatvédő szervezetek közreműködésével szakszerű tanácsadásban részesüljön. A hallgatók bár tudtak az eseményekről, erről egészen 2014. október 3-ig nem tájékoztatták sem a kar vezetését, sem rendőrségi bejelentést nem tettek, ezzel folytatólagosan, több mint egy éven keresztül hallgatóhoz – különösen választott hallgatói vezetőhöz – méltatlan magatartást tanúsítottak és ezzel fegyelmi vétséget követtek el.

Nem ússza meg a lány támadója sem

A fegyelmi bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a felsőoktatási törvény szerint nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi vétség elkövetése óta öt hónap már eltelt. Az érintett hallgatókkal szemben azonban a fegyelmi eljárás nem a konkrét cselekmény miatt indult, hanem amiatt, mert elhallgatták az erőszakos cselekményt és ezzel akadályozták a felelősségre vonást.

A feltételezett elkövető ellen ugyanakkor nem indult fegyelmi eljárás, mert a gyanú szerinti erőszakos cselekmény elkövetéséért a fegyelmi felelősség a felsőoktatási törvény idézett szabálya alapján már elévült. A cselekmény elhallgatásáért pedig azért nem indult eljárás ellene, mert senkitől nem várható el, hogy saját magát bűncselekmény elkövetésével vádolja, illetve önmaga ellen tegyen feljelentést. Ugyanakkor a rendőrség elrendelte a nyomozást az ügyben, tekintettel arra, hogy a bűncselekmény elévülési ideje lényegesen hosszabb, mint a fegyelmi vétségé - olvasható a közleményben.

Mindig a kiszolgáltatott személy védelme az első

A fegyelmi bizottság álláspontja szerint egy joghallgatónak, a jövő jogászainak, leendő bíráknak, ügyészeknek, ügyvédeknek minden körülmények között a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek védelmén kell munkálkodniuk. Az ÁJK hallgatóiként tisztában kellett lenniük azzal, hogy a felmerült gyanú a büntető törvénykönyv alapján kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény, amelyet, ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére követnek el, akkor az hivatalból üldözendő bűncselekmény, amely esetében még a sértett sem mondhat le a büntető igény érvényesítéséről.

Hack Péter közleményében úgy fogalmazott, azzal, hogy az ügyet a szóban forgó hallgatók titokban tartották, megakadályozták, hogy az igazságszolgáltatási szervek időben értesüljenek az ügyről, ezzel nehezítve a sikeres bizonyítást, és megakadályozták azt is, hogy a kar felelős vezetői meghozzák a szükséges döntéseket. Az eljárás alá vont hallgatók magatartásukkal megakadályozták olyan intézkedések meghozatalának lehetőségét, amely a jövőben hasonló események előfordulását megelőzhette volna.