Bence
10 °C
25 °C

A NAV elnöke bevallotta: kitiltották az Egyesült Államokból

2014.11.05. 06:38 Módosítva: 2014-11-05 07:11:38

Miután hetekig bujkált a nyilvánosság elől, Vida Ildikó most a kormányközeli Magyar Nemzetnek adott interjújában elismerte, hogy több NAV-ossal együtt azok között van, akiket az Egyesült Államok kitiltott. Érintett kollégáit azonban  anyatigris típus" lévén  nem akarta megnevezni. 

A beutazási tilalomról – már a sajtóhírek elterjedése után – levélben értesítette őt a nagykövetség, a kitiltásról pedig tájékoztatta a kormány egyik illetékesét – ez alapján nagyon úgy tűnik, nem igaz a kormány tagjainak hetek óta ismételgetett kifogása, miszerint ne tudtak volna a kitiltásról. De azt sem árulja el, kit értesített, csak azt, hogy ez a bizonyos illetékes arra biztatta,

bármilyen megfoghatatlan és homályos a vád, ki kell állni, és el kell mondani az igazat, mert a hazugság és a korrupció ikertestvérek, és ahol az egyik bekopog, ott tudnivaló, hogy hamarosan megjelenik a másik is.


Az újság szerdai számában a NAV-elnök elmondta azt is, hogy polgári és büntetőeljárásokat kezdeményez a hivatalt és a személyét ért rágalmak miatt. Tagadja ugyanis korrupciós ügyekben való érintettségét, az eljárást pedig példátlannak, érthetetlennek, sőt „aljas támadásnak” tartja. A kiutasítás miatt állítása szerint annyira megrendült, hogy időre volt szüksége, ezért sem függesztette fel szabadságát. 

Vida a kitiltás feltételezett motivációjáról csak homályos találgatásokba bocsátkozott, „érdekcsoportokat”, „külső befolyást” emlegetve, de ígéretet tett arra, hogy vizsgálati csoportot állít fel, amely „mikroszkóppal” fogja újra átvizsgálni az összes korrupcióban való érintettséggel gyanúsítható céget. A vizsgálatot pedig személyesen felügyeli majd.

A NAV elnöke kritizálja André Goodfriend magatartását is, mivel „az ügyvivő minden alkalommal, amikor megszólalt, mást mondott”. 

Vida mereven tagadta, hogy bármi mulasztás vagy hiba történt volna a Horváth András volt adóhatósági alkalmazott által nyilvánosságra hozott ügyekben, és a néhány nap alatt lezavart belső ellenőrzésre is pontosan annyi időt szántak, amennyi szükséges volt. Különben is, a rendszer „tele van kontrollpontokkal”, a politikai hisztéria ellenére

 
az áfacsalások tűrhetetlen magas száma is légből kapott vád.

A konzekvenciák levonásával kapcsolatban leszögezi, fel sem merült benne a lemondás gondolata, a végsőkig küzdeni fog az igazáért:

Ha felállnék, azzal beismerném a vádakat. Márpedig, és ez itt a lényeg, amit kerülgetünk, hogy semmit, érti?, semmit nem követtem el

Ilyen nehezen született meg az első beismerés

A kitiltási botrány október 16-án robbant ki, amikor a Napi Gazdaság megszellőztette: az USA magyar adóhatósági vezetőket tilt ki az országból, mert vizsgálatot folytatnak amerikai érdekeltségekbe tartozó cégek ellen. Másnap azonban kiderült, ez csak félig volt igaz, pont amerikai cégek korrumpálásának szándéka miatt vonta meg hat, meg nem nevezett ember beutazási engedélyét az amerikai belbiztonsági minisztérium az ún. 7750-es proklamációra hivatkozva.

Az amerikaiak lépése teljesen váratlanul érte a kormányt, amely azonnal tagadni kezdte, hogy bármit is tudna az ügyről. Nem segített a tisztánlátásban, hogy az amerikai törvények nem hatalmazzák fel a helyi hatóságokat az érintetek nevének nyilvánosságra hozásában, Polt Péter legfőbb ügyész is csak kéréssel tudott fordulni amerikai kollégájához.

Az amerikai diplomácia kommunikációja is zavaros volt: a nagykövetség először csak annyit árult el, hogy korrupcióban érintett magánszemélyekről van szó. Később M. André Goodfriend, az USA nagykövetségének ideiglenes ügyvivője már azt nyilatkozta: magyar kormányzati tisztségviselők, sőt kormánytagok ellen hozták ezt a lépést. Szijjártó Péter külügyminiszter ezután azt állította: nincs kitiltott kormánytag. Goodfriend pár nappal a botrány kirobbanása után azt mondta: hat kormánytisztviselőt, kormányhoz közel álló személyt tiltottak ki.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökének neve már a kezdetektől a lehetséges kitiltottak között volt, de felmerült, hogy Habony Árpád, Orbán Viktor tanácsadója és Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató elnöke sem utazhat az USA-ba, de ők ezt tagadták – Heim levélben, Habony pedig egy Wall Street Journallel a kezében.

Vida Ildikó érintettségét támasztotta alá azon értesülésünk is, amely szerint a NAV áfacsalásokkal szembeni elnéző magatartása hátrányos helyzetbe hozta a Bunge étolajipari multit. Az áfa elcsalásával forgalmazott termékek árelőnyére az amerikai cégeknek informális úton azt a megoldást ajánlották fel, hogy legyen stratégiai partnere a kormánynak – viszont az így keletkezett pénzügyi haszon tíz százalékát a Bunge-nak egy kormányközeli alapítványnak kellett volna visszafolyatnia. Az amerikai cég azonban nem ment bele ebbe az alkuba.

Az utóbbi napokban úgy tűnt, hogy az ügyben beállt a patthelyzet: sem az amerikaiak, sem a kormány nem nagyon törte magát a tisztázásért. Vida Ildikóra azonban nagy nyomás nehezedett, az RTL Klub egy kollégájával együtt a bécsi reptéren talált rá, és ezután is feltűnően kerülte a nyilvánosságot. A másik feltűnő dolog az volt, hogy szerdáig a kormány is falazott neki, amikor az ellenzék a parlamentben a hazahívását követelte, Lázár János még azzal is képes volt őt védeni, hogy az ellenzék

 
mind a 950 ezer kormánytisztviselőt megsérti, mert kétségbe vonja szabadsághoz való jogukat

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Vida Ildikó felettese pedig eddig visszatérően azt mondta a kitiltásokkal kapcsolatos kérdésekre, hogy a NAV elnöke aligha van a kitiltottak között, hiszen korábban megállapodtak abban, hogy Vida minden a munkavégzését érintő fontos körülményről tájékoztatja a minisztert, ez esetben pedig nem történt tájékoztatás. Vargának egyébként a Vidáról szóló hírek és az elnök különös reakciói ellenére magától nem jutott eszébe, hogy rákérdezzen a dologra; mint mondta, ennyi erővel végigkérdezgethetné a NAV összes munkatársát.