László
19 °C
26 °C

Az étolajon csúszott el a magyar mutyi

000 Mvd6576638
2014.10.20. 13:22 Módosítva: 2014-10-20 23:53:36
Az Orbán-kormány oroszbarát politikájának és a jogállamiság csorbítását célzó kormányzati intézkedéseknek csak áttételesen van közük ahhoz, hogy magyar közszereplőket, kormányközeli üzletembereket tiltottak ki az Egyesült Államokból. A kitiltás hátterében egy olyan, már-már intézményesült áfacsalás húzódik meg, amelynek elszenvedői között amerikai cégek is vannak. Utóbbiak megelégelték, hogy az adóhatóság nem lép fel a csalók ellen, mindezt pedig egy korrupciós kísérlet is megfejelte. Az üzletemberek és kormánytisztviselők kitiltása csak az első lépés, várhatóan nem áll meg itt az ügy.

Már két-három évvel ezelőtt a washingtoni politikai döntéshozók fülébe jutott, hogy áfacsalók mérgezik a magyarországi étolajpiacot, jelentős érdeksérelmet okozva ezzel azoknak a piaci szereplőknek, amelyek legálisan működnek. A csalások károsultjai között van az amerikai érdekeltségbe tartozó, palackozott és ömlesztett étolajakat, takarmánydarákat gyártó, Bunge nevű cég is.

Abból, hogy az áfacsalások zavarják őket, a Bunge nem is csinált titkot. Már három évvel ezelőtt nagydobra verték, hogy becslésük szerint csak a napraforgó- és repcemag-kereskedelemben az áfacsalók éves szinten legkevesebb mintegy 20−25 milliárd forint áfát nem fizetnek meg Magyarországon, ami a teljes áruforgalom 20 százaléka. Ráadásul ha az értékesítés során többször is csalnak, még nagyobb lehet a költségvetést érintő kár.

Adócsaló hálózatok

Az áfarendszer lényege, hogy a láncban mindenki csak azután fizet, amennyivel a termék értékét növelte, de az adót egyben tovább is hárítja a lánc következő tagjára, így a végén a fogyasztó állja a számlát.  Az értékesítési láncolatban viszont minden egyes láncszemmel megnövekedik a lehetőség a végső fogyasztó által ténylegesen megfizetett adó elcsalására. A rendszerből eredő következmény lett a fiktív számlagyártás egy-két éves cégekkel és eltűnő tulajdonosokkal. Minél nagyobb az áfakulcs, annál nagyobb biznisz a csalás. Az áfacsalásokkal okozott kár egyes becslések szerint az ezermilliárdot is elérheti évente. Részletesebben itt olvashat a módszerekről.

Világosan látszott, hogy a környező országokban is a magyarhoz hasonló árakon van a napraforgó és a repcemag, a gyártók is hasonló önköltség mellett dolgoznak, mégis nagy tételben van a magyar piacon olyan importáru, aminek a fogyasztói árából áfával együtt lehetetlen ezt az önköltséget legálisan kitermelni.

A Bunge által gyártott Vénusz és Floriol emiatt jóval drágább, mint a boltokban található más hasonló termékek. Rögtönzött kutatásunk szerint míg a legtöbb üzletben a Vénusz 400 forint körül kapható, addig egyes import olajok és sajátmárkás termékek akár már 250 forint környékén is megvehetők. 

Az áfacsalók ténykedése nem csak a Bunge-t zavarta, bár leginkább az amerikai cégnél csapódott le ennek hatása. Nem véletlen, hogy

a cég vezetése már korábban nyilvánosan jelezte: csak a kormányzat segítségével lehet a csalók ellen felvenni a harcot.

A Bunge egyik, azóta a cégtől távozott vezetője 2012 nyarán úgy nyilatkozott: kevés közvetlen bizonyítékuk van arra, hogy ténylegesen kik állnak az áfacsalás mögött, „ami azzal a veszéllyel jár, hogy a legálisan működő cégek kivonulnak”.

De az már ekkor világos volt, hogy a csalás mögött sokszor föld alatti hálózatban működő szervezett bűnözői csoportok állnak. Ebben az időben történt, hogy a Bunge összeállt a legnagyobb magyar agrárcéggel, a Csányi Sándorhoz kötődő Bonafarmmal, hátha így sikerrel lobbizhatnak a kormányzatnál az áfacsalások visszaszorítása miatt. 

A NAV nem csinált semmit?

Csakhogy az adóhatóság képtelen volt megálljt parancsolni a csalóknak, bizonyos jelek pedig arra utalnak, hogy emögött a tehetetlenség mögött nem a szakmai inkompetenciát kell keresni. Hogy az adóhivatalban léteznek olyan cégek, amelyek valamiért érinthetetlenek, arra már az áfacsalós botrányt kirobbantó, kiugrott Horváth András is többször utalt, év elején pedig ezekről részletesen beszámolt a Nemzeti Nyomozó Irodának is. Állítása szerint az egyik kft.-t vizsgáló revizort valakik

az adóhivatalon keresztül telefonon arra utasították, hogy engedje el a céget, pedig egyértelmű volt, hogy a beszállítói oldalon komplett adócsaló hálózat van.

Az utóbbi években egyébként több NAV-dolgozónál is felmerült a gyanú, hogy összejátszik az adócsalókkal.

  • Az Észak-budapesti Adóigazgatóságnál két ügyintéző pénzért állított ki nullás adóigazolásokat köztartozásokat felhalmozott vállalkozóknak. A feljelentésben vesztegetés mellett közokirat-hamisítás, hivatali visszaélés és zsarolás is szerepelt, a hírek összesen 17 érintettről szóltak.
  • A Dél-budapesti igazgatóságnál eközben egy osztályvezetőt kapcsoltak le, aki a gyanú szerint megállapodott különböző cégekkel, hogy azok valótlan tartalmú adóbevallást nyújthatnak be, majd a jogtalanul visszaigényelt adót elosztják egymás között.
  • De lebukott egy pénzügyőr is, aki egy budapesti ügyvédnek szivárogtatott adatokat a NAV-nál indult büntetőügyekben.

Az biztosnak látszik, hogy a szervezett bűnözés nyakig benne van az áfacsalásokban. Az sem ritka, hogy az ebben mozgolódó vállalkozóknak nyomuk vész, a rejtélyes körülmények között meghalt Welsz Tamás szlovákiai üzlettársai (akik ugyancsak áfacsalásban utaztak) szintén fura módon tűntek el, haltak meg.  

Egy visszautasított ajánlat

Bár Horváth állítását, miszerint bizonyos cégeket nem vizsgál az adóhatóság, nem tudta semmilyen konkrétummal bizonyítani, könnyen lehet, hogy az amerikai követségre a piaci szereplőktől befuthattak olyan jelzések és információk, amelyek a volt adóellenőr állítását igazolják.

Így például az olyan korrupciós ajánlat is, amellyel információnk szerint éppen

a Bunge-t keresték meg egy kormányzathoz közel álló, de nem kormányzati szervezet vezetői. 

Az „üzlet”, amit kínáltak, pofonegyszerű volt: ha a cég pénzzel támogat egy, az ajánlattevők által megnevezett alapítványt, akkor elintézik, hogy a NAV az amerikai céget is békén hagyja. Egy másik forrásunk szerint a kormányhoz közeli szereplők stratégia megállapodást ajánlottak annak fejében, hogy a cég szintén ennek az alapítványnak visszacsorgassa a megállapodással összefüggésben szerzett pénzek egy részét.

Információnk szerint a korrupciós kísérletről már nyár közepén értesült az amerikai nagykövetség, azon keresztül pedig Washington, amely egy ideje árgus szemekkel figyeli a magyarországi eseményeket, különös tekintettel a kormányzathoz közel álló üzleti körök ténykedéseit. 

Mindezek fényében az a tény, hogy a NAV-ra berágtak az amerikaiak, megmagyarázná azt a sajtóértesülést is, miért kerülhetett Vida Ildikó NAV-vezér és más adóhatósági vezető is a kitiltott személyek közé. 

Az ügyben kerestük a Bunge vezetését is. Grászli János, a cég kereskedelmi igazgatója megerősítette, hogy 2012-ben a Bunge komolyan beleállt a csalások elleni küzdelembe. Az akkori külföldi régiós menedzser egy nagyobb szabású együttműködést próbált összehozni a hasonlóan hátrányosan érintett iparági szereplőkkel, így került képbe a Bonafarm és más malomipari cégek.

Grászli szerint az együttműködésből egy tanulmány született az Ernst and Young segítségével. Ebben arra tettek részletes javaslatot, hogy csökkentsék 10 százalék alá az alapvető élelmiszerek áfáját, mert a magas kulcs nagy haszon realizálását teszi lehetővé a csalók számára. A tanulmány szerint az alapvető élelmiszerekkel kapcsolatos nagyszabású áfacsalás megbénítja az iparágat, és több, mint 128 milliárd forint – durván 500 millió euró – bevételtől fosztja meg évente a költségvetést.

A dolgozatot több helyen is publikálták. A Bunge akkori holland igazgatója pedig ajánlatot tett a kormány számára a szorosabb együttműködésre, hogy együtt léphessenek fel a csalókkal szemben. Grászli János azt nem tudta megmondani, hogy ez a tanulmány jutott-e el később az amerikaiakhoz.

A Bunge korábbi topmenedzserét egyelőre nem sikerült elérnünk.

Nincs ebben politika, de

Úgy tudjuk, hogy a drasztikus amerikai lépésnek, a kormánytisztviselők és a kormányhoz közel álló üzletemberek kitiltásának csak áttételesen van köze az Orbán-kormány által folytatott bel- és külpolitikához.

Magyarán a kitiltás hátterében nem az húzódik meg, hogy a kormány az elmúlt években látványosan leépítette a fékek és ellensúlyok rendszerét, nekiment a civileknek és az oroszokhoz közeledve nyugatellenes retorikát folytat, hanem az, hogy az áfacsalások miatt hátrányos helyzetbe kerültek amerikai érdekeltségek, ez pedig már az Egyesült Államok nemzetgazdaságát sérti.

Az viszont, hogy

egyáltalán sor kerülhetett ilyen drasztikus lépésre, összefügg azzal, hogy a rendszerváltás óta soha nem volt ilyen rossz a viszony Budapest és Washington között

– mondták a külgazdaság világára is rálátó piaci forrásaink. 

Úgy tudjuk, hogy az ügynek lesz folytatása. Az szinte biztosra vehető, hogy Washington nem hátrál, hiába próbálja Szijjártó Péter külügyminiszter azt a látszatot kelteni, mintha ezt a botrányt egy egyszerű washingtoni látogatással tisztázni lehetne.