Károly, Karola
-1 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

El sem hiszi, hogy mennyi pénzt buktunk

2014.10.29. 11:57 Módosítva: 2014.10.29. 12:01
Miközben az USA egy áfacsalási ügy miatt pipulhatott be ránk, az EU hasonló esetben nem nagyon tud fellépni, pedig a közös kassza bánja.

Az Európai Bizottság október 23-án megjelent tanulmánya szerint 2012-ben csaknem hárommilliárd euró (mai árfolyamon több mint 900 milliárd forint) bevételtől esett el Magyarország az áfaszabályok megszegése és az elmaradt befizetések miatt. 

Ez a negyede annak az összegnek, amelyet abban az évben beszedni terveztek.

A kiesés lényegében azt mutatja, mennyire hatékonyak – vagy nem hatékonyak – a nemzeti intézkedések, amelyeknek az adó befizetését és a szabályok követését kellene kikényszeríteniük, kommentálta a 26 tagállamban elvégzett vizsgálat eredményeit Algirdas Šemeta adóügyekért felelős biztos.

beve%CC%81telek

Az Index információi alapján az Amerikai Egyesült Államokból is egy már-már intézményesült áfacsalási ügy miatt tilthattak ki magyar tisztviselőket. Az EU tanulmánya leszögezi, hogy a sokmilliárdos bevételkiesés egyik fontos eleme egyértelműen az adószabályok be nem tartása, bár több más ok is felmerülhet (csőd, statisztikai hiba vagy késedelmes fizetés).

Csalásra ösztönözhet a magas áfa

Az áfabevételek ugyan nőttek Magyarországon 2012-ben az előző évhez képest – a 25 százalékos adókulcs 27-re emelésével, amely az EU-ban a legmagasabb lett –, de arányosan a tervezett és valós bevételek közti rés is tágult, jegyzi meg a tanulmány. Ez annak köszönhető, hogy az emelések rövid távon általában szélesítik a tervek és a valóság közötti szakadékot. „A magasabb ráták növelhetik az ösztönzést a szabálykerülésre” – veti fel a dokumentum.

A vizsgált 26 tagállam – Ciprus és Horvátország kimaradt – együtt körülbelül 177 milliárd eurónak inthetett búcsút 2012-ben (le se mernénk írni, ez forintban mennyi), ami az összes hozzáadottérték-adóból tervezett bevételük 16 százaléka.

Magyarországon csak a kilencedik legrosszabb a helyzet.

Románia végzett az „élen”, 44 százalékos kieséssel. Hollandia produkálta arányosan a legkisebb, ötszázalékos különbséget.

Az EU zsebére is megy a játék

„A tagállamok nem engedhetik meg maguknak, hogy ennyi bevételtől essenek el” – mondta Algirdas Šemeta a tanulmány bemutatásakor. Az EU nem csak a nemzeti költségvetések miatt aggódik: a hozzáadottérték-adóból az EU-s költségvetés is részesül, vagyis aki az áfával csal, az közvetve az EU pénzével is csal.

Csak töredék, a hozzáadottérték-adó összehangolt alapjának 0,3 százaléka megy a közös kasszába, de ez 2013-ban így is több mint 14 milliárd euró (mai árfolyamon nagyjából 4300 milliárd forint), az összes uniós bevétel csaknem tizede volt. Ehhez Magyarország nagyjából 109 millió euróval (csaknem 33 milliárd forinttal) járult hozzá.

Brüsszel nem sokat tehet

Az Európai Unió alapszerződései szerint az Európai Bizottság és a tagállamok feladata, hogy  küzdjenek a csalás és az EU pénzügyi érdekeit sértő mindenféle jogsértéssel szemben. Ilyen esetekre hozták létre az OLAF-ot is, az Európai Csalás Elleni Hivatalt. A szervezet honlapja azonban gyorsan leszögezi, hogy az OLAF nem foglalkozik az EU minden bevételi forrásával, csak a vámokkal és a cukorilletékkel.

Azokban az állítólagos ezermilliárdos áfacsalási ügyekben sem tudott segíteni, amelyekről Horváth András beszélt, hangzott el egy tavaly novemberi rendezvényen, ahol a volt adóhatósági dolgozót mutatta be az Átlátszó.hu. Horváth András nemrégiben úgy nyilatkozott, tudomása van arról, hogy különböző EU-tagállamok cégei is érintettek hasonló ügyekben. A határokon átnyúló láncolatos csalások közösségi alapelveket és érdekeket sértenek.

Foglalkozni kellene a tisztviselőkkel

A kitiltási ügyben egy vagy több korrupciós kísérlet vágta ki a biztosítékot az USA-nál. Ezzel szemben az EU-nak nincsenek kemény gyakorlati eszközei a tagállamokon belüli korrupcióval szemben, ha azok nem érintenek közvetlenül uniós pénzeket. Marad például a stratégia, a szakértői hálózat, és idén először az Európai Bizottság külön a témával foglalkozó országjelentéseket is kiadott. A Magyarországról szóló dokumentum összefoglalója szerint többek között 

éppen a tisztviselőkkel szemben támasztott elszámoltathatósági követelményeket kellene erősíteni.