Vendel
6 °C
21 °C

Megerőszakoltak? Magadnak kerested a bajt!

2014.11.25. 11:19 Módosítva: 2014-11-25 11:22:18
Tehetsz róla, tehetsz ellene – ezt üzenik a nemi erőszak megelőzését célzó baranyai oktatóvideók a nőknek. A kihívó öltözködés, az alkoholfogyasztás és a flörtölés veszélyeire figyelmeztető üzenet nemcsak alapvetően hibás, de hozzájárul a nők elleni erőszak fennmaradásához is, mert az elkövetők válláról leveszi a felelősséget. A videókat védők azzal érvelnek, hogy ahogy egy veszélyes városrészben sem járkál az ember a zsebéből kilógó húszezresekkel, úgy a lányok is vigyázhatnának magukra jobban. Ami azt sugallja, a fiatal lányok számára a mindennapok olyanok, mintha a legveszélyesebb városrészben élnének magukra maradva, egy ilyen társadalomban pedig nem nagyon jó élni – mondta Lóránd Zsófia, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület önkéntese. A nők elleni erőszak felszámolásának világnapján megnézzük, mi a baj az áldozathibáztatással.

Azért a hülyeségnek is van határa. Nem a csinos öltözködéssel van a baj, de ha egy nő úgy megy ki az utcára, hogy gyakorlatilag mindene kint van, akkor potenciálisan veszélyezteti önmagát. És nem arról van szó, hogy nyugodtan meg lehet erőszakolni, de a lakásom ajtaját sem hagyom tárva-nyitva!

– ez csak egy a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság nemi erőszakról szóló, az áldozatot az erőszakért felelőssé tevő oktatóvideókkal kapcsolatban írt egyik cikkünkhöz érkezett több száz, hasonló stílusú komment közül, amelyeknél semmi nem mutatja jobban, hogy

a baranyai rendőrök nagyon jól rátapintottak a közhangulatra, mert a magyar társadalom jelentős része még nem nőtt ki abból a meggyőződéséből, hogy a nemi erőszakról részben igenis a nők tehetnek. 

Ha segítség kell, telefonáljon!

Ha Ön, vagy ismerőse nemi erőszak vagy családon belüli erőszak áldozata lett, hívja segítségért a NANE ingyenes segélyvonalát (I06-80-505-101) minden este (szerda kivételével) 18 és 22 óra között, vagy a KERET ingyenes segélyvonalát (06-40-630-006) hétfőn 10 és 14 óra, szerdán 14 és 18 óra, illetve pénteken 10 és 14 óra között!

A Baranya megyei rendőrség után kedden a Vas megyei rendőrség is rendesen belecsapott az áldozathibáztatásba, ráadásul éppen a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja alkalmából. Ők azt írták, a fiatal lányok kacérkodása gyakran válthat ki erőszakot, ezért kerülni kell az olyan metakommunikációs jelzéseket, amelyek ismerkedési szándékot közvetítenek, ha valójában nem akarunk ismerkedni.

Ön szerint rendben vannak a rendőrségi videók?

  • 6271
    Nem, mert felháborító azt állítani, hogy a nő tehet a nemi erőszakról.
  • 2718
    Igen, nagyon jó kis videók!

Ez az áldozatot hibáztató vélekedés alapvetően hibás:

olyan, mintha felelősségre vonnánk a vidéki otthonukban kirabolt öregeket, hogy minek tetszettek otthon pénzt tartani, meg egyáltalán vidéken megöregedni.

Emellett ráadásul hozzájárul a nők elleni erőszak fenntartásához is. „Ha az áldozatot hibáztatjuk, azzal az elkövetőt részben felmentjük, és hozzájárulunk egy olyan közhangulat kialakításához amelyben az elkövető úgy érzi, megteheti, amit megtett" – mondta az Indexnek Lóránd Zsófia, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) önkéntese, aki évek óta dolgozik bántalmazott nőkkel egy segélyvonal ügyeleteseként.

Nem a ruha teszi

„Semmilyen más bűncselekmény esetében nem jutna eszünkbe az áldozatot hibáztatni, csak a szexuális bűncselekmények esetében van egy ilyen társadalmi beidegződés. Ha például kirabolnak egy bankot, senkinek nem jut eszébe a banki alkalmazottakat faggatni arról, hogy miért olyan arcot vágott, amilyet, és az előéletükben sem turkálnak a nyomozók.

Ezzel szemben egy nemi erőszak áldozatának esetében rendszeresen felmerül az, hogy milyen volt a nő szexuális előélete, sőt, olyan esettel is találkoztunk, akitől még az általános iskolai bizonyítványait is bekérte a nyomozóhatóság 

– ezt már dr. Spronz Júlia ügyvéd, a bántalmazott nők számára jogi segítséget nyújtó Patent Egyesület munkatársa mondta az Indexnek.

„Ha engem egy idegen arcon üt az utcán, senki nem fogja azt gondolni, hogy hibás voltam. De ha mindezt a partnerem teszi, már pedzegetni kezdik, hogy mit tehettem, amivel kiérdemeltem ezt. Ugyanez a helyzet a nemi erőszakkal is, az emberek rögtön elkezdik keresni az okokat" – hozott ugyanerre egy másik példát Lóránd Zsófia.

A nemi erőszak áldozatainak a hibáztatása egy mélyen gyökerező reflex, mert azt az érzetet kelti, hogy az áldozatnak volt befolyása arra, ami történt vele, azaz megakadályozhatta volna, és az ő hibájából tanulva mások majd ki tudják védeni, hogy őket megerőszakolják. Maguknak az áldozatoknak is megnyugtató lehet azt gondolni, hogy ha máshogy öltöznek, máshogy viselkednek, akkor legközelebb nem történik meg velük az erőszak. Csakhogy ez nem így van.

Vannak olyan kutatások, amelyek szerint a nemi erőszak teljesen függetlenül történik meg attól, hogy milyen ruha van a nőn, vagy mennyire felel meg az uralkodó esztétikai normáknak, azaz mennyire „kívánatos” célpont.

Az erőszak mindig az elkövető döntése. Ha egy nő azt mondja, hogy nem, akkor akármilyen állapotban vagy ruhában van, az azt jelenti, hogy nem, „és ha az erőszaktevő ezt nem veszi figyelembe, az az ő döntése" – mondta Spronz Júlia.

Százból kevesebb mint egy feljelentés

„A baranyai rendőrség videója nem csak azért nagyon káros, mert áldozatoknak azt üzeni, hogy te tehetsz arról, ami történt veled, hanem azért, mert ezzel azt is mondja, hogy tőlünk ne várj segítséget, az elkövetőknek pedig azt, hogy ne aggódj, tőlünk nem kell félned" – fejtette ki véleményét a Patent munkatársa a nagy felháborodást keltő rendőrségi videókról.

Az áldozathibáztatás ráadásul jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon nagyon magas a be nem jelentett nemi erőszakos bűncselekmények száma.

Lóránd Zsófia az EU  alapjogvédő ügynökségének (FRA) kutatását idézete, amely szerint százból csak kevesebb mint egy nemi erőszak kerül a rendőrség látóterébe. Ez európai összehasonlításban is egy nagyon alacsony szám, Svédországban például huszonháromszor több nemi erőszakot jelentenek be a rendőrségen, ami nem azt jelenti, hogy a svédek sokkal több nőt erőszakolnak meg, hanem azt, hogy ott sokkal inkább megbíznak a nők az igazságszolgáltatásban, és nem egy tortúra számukra a feljelentés.

A magyar rendszer egyik sajátossága, hogy még feljelentésből nagyon kevés születik, elmarasztaló ítéletből viszont sok. Spronz Júlia egy 2008-as kutatásra hivatkozva az mondta, ez azért van így, mert

már a rendőrkapitányságok portásánál kezdve elkezdődik a nők elbátorlanítása, lebeszélése a feljelentésről,

ezért a bírósági szakaszba már csak azok a „bombabiztos” ügyek jutnak el, amikor az elkövető kiléte és felelőssége lényegében vitathatatlan. A feljelentéstől azért is félnek a nők, mert más bűncselekményekhez képest sokkal nagyobb arányban indít a rendőrség automatikusan hamis vádas eljárásokat, ha nem sikerül bebizonyítani az erőszakot.

„A 100 eset közül, amit egy európai összehasonlító kutatáshoz tanulmányoztunk, mind olyan volt, ahogy egy laikus elképzeli a nemi erőszakot: elhagyott buszmegállókban, köztereken lumpen alakok jobb státuszú, ismeretlen nőt erőszakoltak meg. Pedig manapság már szinte közhelyszámba megy, hogy a nemi erőszakos esetek többsége nem ilyen, nem közterületen történik, és az elkövetők a legtöbbször ismerik az áldozatot, sokszor akár egészen közelről" – folytatta Spronz Júlia.

A NANE egyébként képzést is szervez a rendőröknek, ami azért fontos, mert ha ők nem mondják el a rendőröknek, hogy milyen a „bántalmazás természetrajza", akkor a rendőrök csak a saját előítéleteikre és elképzelésükre támaszkodhatnak, mivel a hivatalos képzésüknek nem része a felkészítés a nemi és családon belüli erőszakos esetek kezelésének módszertana. „Azt is el kell nekik mondanunk, hogy egy erőszak áldozatának a vallomása nem azért nem koherens, mert hazudik, hanem mert traumatizált" – magyarázta Lóránd Zsófia.

A nőknek is joguk van bulizni

Nehogy már baj legyen a videóval! Igenis bőven van szerepük a részeg tinilányoknak abban, amikor kidobott dudákkal és hátsóval odadörgölőznek a srácok himbilimbijéhez a diszkóban órákon át, aztán meg hullarészegen a srácok torkáig lenyomják a nyelvüket!

– ezt a kommentet szintén az egyik rendőrségi videós cikkünk alá írta valaki, akivel nagyon sokan egyet is értettek. A nőjogi szervezetek szerint azonban ez is alapvetően hibás érvelés, hiszen az nem lehet egy bűncselekmény megelőzésének a módja, hogy egy potenciális áldozatcsoport viselkedését, öltözködését szabályozzuk. Ha csak így lehet kivédeni egy bűncselekményt, az azt jelenti, hogy a társadalom egy bizonyos csoportja nem kap megfelelő védelmet a rendőrségtől.

„Eleve arra neveljük a lánygyermekeinket, hogy félniük kell a nemi erőszaktól, hogy lányként veszélyes kimenni az utcára éjjel, veszélyes önfeledten bulizni. Pedig a nőknek is joga van bulizni, és joga van ugyanúgy bulizni, mint mindenki másnak.

Ez nem azt jelenti, hogy ne mondjuk el a lányainknak, hogy vigyázzanak magukra, együtt induljanak el haza, ne hagyják a poharukat felügyelet nélkül és ha túl sokat ittak legyen velük valaki, aki vigyázni tud rájuk, hanem azt, hogy ha mindezt még sem teszik meg, akkor sem ők felelősek azért, mert megerőszakolják őket.

– mondta Lóránd Zsófia.

A hibáztatás akadályozza a túlélők gyógyulását

„Az erőszak szinte minden esetben valamilyen fokú szégyent és önhibáztatást von maga után. Ez egyrészt a gyerekkorunktól magunkba szívott áldozathibáztató gondolkodásmód miatt van így, másrészt az elkövető miatt, aki természetesen az áldozatot szokta felelőssé tenni az erőszakért, így garantálva a hallgatását, harmadrészt azért, mert mindannyian azt szeretnénk hinni, kontrollal bírunk az életünk felett" – mondta az Indexnek Szigeti Vera pszichológus, a Patent munkatársa, aki több olyan pácienssel is dolgozott, akik nemi erőszak áldozatai voltak.

Ezt az egyébként is működő önhibáztatást erősíti az, ha társadalom is azt tolja a nők arcába: ti tehettek róla. A túlélők nagyon kiélezetten figyelnek a környezet reakcióira, hiszen a fenti okok miatt maguk is nehezen hiszik el, hogy nem ők tehetnek arról, amit tettek velük.

Gyakran egyetlen átgondolatlan, az áldozat felelősségét firtató megjegyzés vagy kérdés évtizedekig elkíséri a túlélőt, eltántorítja a segítségkéréstől, kétségeket és szégyent ébreszt benne, összességében a traumával egyébként is együtt járó bizalmatlanságot és elszigetelődést erősíti.

– mondta Szigeti Vera.  A lelki gyógyulásnak, az önhibáztatás megszüntetésének pedig nagyon fontos része, hogy a túlélő szembenézzen az erőszak igazságtalanságával, ezt viszont megfelelő segítség nélkül az áldozatok többsége nem tudja megtenni. Ezért is nagyon fontos a hatóságok felelőssége abban, hogy mindent megtegyenek azért, hogy az áldozat merjen és tudjon megfelelő segítséget kérni, ne pedig elbújva, magába fordul küzdjön a feldolgozhatatlan traumával. Ebből az is következik, hogy az elmúlt napokban nyilvánosságra került rendőrségi videók csakúgy, mint

minden áldozathibáztató megnyilvánulás, akadályozza a segítségkérést és a gyógyulást.