Orbán lányának volt gimnáziuma is változásokat akar az oktatásban

A budapesti Városmajori Gimnázium diákjai nyílt levelet írtak a közoktatás problémáiról – írja a Vs.hu. Ebbe a gimnáziumba járt Orbán Viktor egyik lánya, Orbán Ráhel is. Az iskola tantestülete már korábban csatlakozott a miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt leveléhez, de most maguk a diákok is összeszedték, az ő szemszögükből milyen problémák látszanak, és hogyan lehetne ezeket megoldani. 

Úgy tűnik, nagyjából ugyanazt látják ők is, mint a tanáraik. A legnagyobb gondnak a tananyag mennyiségét és minőségét tartják: túl nagy súllyal szerepelnek a lexikai ismeretek, nem jut elég idő gondolkodásra.

A túlterheltség következtében két véglet alakul ki a tanulók körében: vannak, akik túlhajtják magukat, és mindennapjaikat a stressz tölti ki, míg mások feladják és érdeklődésüket vesztik, demotiváltak lesznek

– foglalják össze a helyzetet a diákok.

Kevesebb tananyag, logikusabb tanterv, kiszámíthatóság

Ennek a helyzetnek a feloldásához szerintük a tananyagot és az óraszámot is csökkenteni kellene, sőt a tárgyszerkezeten is változtatnának: jobban összehangolnák az egyes tárgyakat, hogy láthatók legyenek az összefüggések a tananyagban; illetve a választott specializációk javára csökkentenék az utolsó két évben az alapórák arányát.

Életre nevelő tárgyakat viszont szívesen látnának akár többet is: a társadalomismeret, a pszichológia, a pénzügyi és gazdasági ismeretek, a retorika és a tanulásmódszertan szerintük el is férne, ha heti 2-3 testnevelésórával kevesebb lenne, ezekhez pedig úgyse adottak az intézményi feltételek.

A diákok panaszkodnak még arra, hogy menet közben változnak az érettségi követelmények, és a változásokról későn szólnak nekik; illetve hogy a tankönyvek nem fedik le a különböző igényeket, ezért többféle könyvre lenne szükség. A tanárok mellett is kiállnak, több megbecsülést és pénzt adnának nekik. Abban is egyezik a véleményük a tiltakozó tanáraikéval, hogy a kapkodás helyett hosszútávú reformokat sürgetnek.

A kormány a pedagógustüntetések hatására közoktatási kerekasztalt hozott létre, ahol a túl nagyra nőtt központi intézmény, a Klik átszabása már a tárgyalások elején felmerült, de a kormány további átalakításoktól se zárkózott el. A tiltakozó tanárok ugyanakkor megosztottak, először üdvözölték a kerekasztalt, később viszont többen jelezték, hogy elutasítják, mert csak sebtapaszt jelentene az ezer sebből vérző közoktatásnak, lényegi reform helyett.