Aknamezőn robbant a röszkei fordításbotrány

Nem most először találja magát kínos helyzetben az a fordítással, tolmácsolással foglalkozó cég, amelynek a neve a röszkei tömegzavargási ügy fordítási botrányában előkerült. A Szituációs Nyelviskola Kft.-t 2013 nyarán 18 hónapra eltiltotta a közbeszerzésektől a Közbeszerzési Döntőbizottság, és abban az ügyben, amellyel ezt kiérdemelte, jelenleg is büntetőeljárás folyik költségvetési csalás gyanújával.

Tolmácsot kért a NAV

A NAV 2013 áprilisában írt ki közbeszerzést erre a munkára: "fordítási, tolmácsolási és lektorálási feladatok ellátása a NAV Központi Hivatal részére". Június 5-én értesítették az eredményről a pályázókat, a Szituációs Nyelviskola Kft. nyerte az eredetileg 19 millió 280 ezer forint értékűre becsült munkát.

A fordítási, tolmácsolási közbeszerzéseknél bevett szokás, hogy a pályázóknak fel kell tudni mutatni azokat a szakembereket, akik rendelkeznek a kiírásban megkövetelt képesítéssel, végzettséggel, tapasztalattal. Így volt ebben az esetben is. A Szituációs Nyelviskola Kft. meg is nevezett egy sor tolmácsot, fordítót, beadta az alkalmasságukat igazoló dokumentumokat is, önéletrajzot, okiratmásolatokat, miegymást.

Véletlenül derült ki, hogy közülük jó pár ember nemhogy nem járult ehhez hozzá, de egyenesen fogalma sem volt az egészről. Egy botlás miatt ugyanis nyilvánosságra kerültek a nevek.

Két vonalon lettek következmények. Az egyik konkurens, vesztes pályázó jelzése után az eredményt érvénytelenítették, a NAV másik nyertest hirdetett. A Közbeszerzési Döntőbizottság a „hamis nyilatkozattételére tekintettel” 2013. július 31-én 18 hónapra eltiltotta a céget a közbeszerzéseken való részvételtől.

Már az ügyészségnél az akta

Másrészt indult egy büntetőeljárás is. Az érintett tolmácsok egy része, 7 ember megbízott egy ügyvédet, Molnár T. Józsefet, aki feljelentést tett személyes adattal visszaélés gyanúja miatt. A nyomozást 2013. július 12-én elrendelték. Elég régóta húzódik tehát, és volt benne pár kanyar is: először az V. kerületi rendőrkapitányságnál volt, aztán áttették az ügyet a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságára, onnan pedig végül a Nemzeti Nyomozó Irodánál landolt. Ők 2015. december 15-én vádemelési javaslattal fejezték be a nyomozást, az akta már az ügyészségen van, mondta az Indexnek Molnár T. József.

Időközben megváltozott, hogy milyen gyanúval folyik az eljárás. A rendőrség arra jutott: „megalapozottan feltehető, hogy a pályázat benyújtásához az eljárásban érintett szakemberek részvételére volt szüksége a Szituációs Nyelviskola Kft.-nek ahhoz, hogy a pályázat sikeres legyen”, ezért nevezték meg őket a tudtuk nélkül, ezért nyújtottak be olyan dokumentumokat, amelyeket nem ők írtak alá. A rendőrség értelmezés szerint mindez költségvetési csalás gyanúját alapozza meg.

Lejárt az eltiltás, új esélyt kapott

Időközben a Közbeszerzési Döntőbizottság szankciója, a 18 hónapos eltiltás lejárt 2015. január 31-én. Mióta újra megnyílt a pályázás lehetősége, újra vannak sikerei a Szituációs Nyelviskola Kft.-nek. Két fordítási munkát is elnyert, nagyon hasonlóakat: az egyiket a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségtől, a másikat a Csongrád Megyei Főügyészségtől.

Az utóbbi, 49,9 millió forint összértékű keretmegállapodás teljesítése közben készült az a munka, amelynek a kapcsán a múlt héten hamis tanúzás gyanúja miatt feljelentést tett a Szegedi Járásbíróság bírája. A fordításról ugyanis a lektorálás azt mutatta ki, hogy helyenként teljesen átköltötte a bíróság előtt álló szír migráns szavait, sőt, van olyan része is, amely „kreált szöveg, nem fordítási munka”.

Nyerő széria

A Szituációs Nyelviskola Kft.-t 1997-ben jegyezték be, és - a 18 hónapos kényszerszünetet leszámítva – öt és fél éve nyeri sorra a közbeszerzéseket, számításaink szerint több mint tíz eljárásban hirdették ki eddig nyertesnek. Hol képzést, oktatást, hol fordítást, tolmácsolást vállal. Fordítottak például a Budapesti Gazdasági Főiskolának, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak.

A cég nettó árbevétele nagyságrendileg 100 millió forint körül alakult ezekben az években, a mérleg szerinti eredmény ehhez képest nem volt túl nagy, 2013-ban például a majdnem 105 milliós árbevétel mellé alig több mint 1 millió forintos eredményt mutattak fel a beszámolójuk szerint. Az eltiltás ezt is visszavetette, a 2014-es évről szóló, a céginfóból elérhető legutóbbi beszámolóban 60 millió 335 ezer forintos nettó árbevétel és 446 ezer forint mérleg szerinti eredmény szerepel.

A cég családtagok kezében van. A Szituációs Nyelviskola Kft. Váci úti címén működik egy másik, fordításban utazó cég is, a Fordítunk Tolmács és Nyelvoktató Kft. is. A két cégben a cím mellett az egyik tulajdonos is közös. A Fordítunk Kft.-nek is jól megy a pályázás, 2014-ben és '15-ben összesen 5 közbeszerzést nyertek meg, 4-et a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központnál, 1-et a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál.

Lejárató kampánynak érezte

Ruszkai Juditot, a Szituációs Nyelviskola Kft. ügyvezetőjét a röszkei ügy kapcsán az elmúlt napokban többször is kerestük, azonban úgy döntött: az eljárás jelenlegi szakaszában egyáltalán nem kíván nyilatkozni a sajtóban.

Korábban lejárató hadjáratnak nevezte, ami a NAV-os ügy után a Szituációs Nyelviskola Kft-vel történt. Az eltiltás pedig szerinte „kizárólag az MFTE (Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete) mögé bújt cégek mesterkedésének eredménye” volt. Egy 2014 nyarán írt Facebook-posztban úgy fogalmazott, hogy az MFTE valójában "egyes fordítóirodák gazdasági érdekeit" védi, és a lejáratás "egyetlen célja" a cége ellehetetlenítése a közbeszerzési piacon, "csak azért, mert cégem nem 1000%-os haszonnal működik és nem egyetlen célja a hatalmas profit realizálása."

Ruszkai akkor kijelentette, hogy 10 éve, mióta fordítással és tolmácsolással foglalkoznak, egyetlen ügyfelük sem tett minőségi kifogást a munkájukra, és minden általuk elvállalt munkát „kizárólag végzettséggel rendelkező szakfordító és tolmács végez”. A cég egyébként a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt azzal védekezett, hogy jóhiszeműen jártak el: külsősök végzik a szakemberek szervezését, ők szerzik be az alkalmassági nyilatkozatokat, és mivel korábban is működtek már együtt a szóban forgó tolmácsokkal, nem merült fel bennük kétség.

A NAV-os ügy kapcsán - nemcsak a Szituációs Nyelviskolát érintően -  viszont adódik két nagyon fontos kérdés:

• Nem lehetséges-e, hogy ami ebben az ügyben véletlenül kiderült, elő szokott fordulni máskor is, csak akkor nem derül ki?
• Ha így van, ki végzi el valójában a fordítási munkát a pályázatban megnevezett, előírt képzettséggel bíró szakemberek helyett?

Zameczné Lázár Tünde, a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesületének (MFTE) elnöke szerint a NAV-os eset kapcsán  felmerült, hogy nem ez az egyetlen ügy, úgy tudja, a nyomozás során a nyomozók további hasonló eseteket is feltártak.

Könnyű visszaélni

Nem a Szituációs Nyelviskola volt az egyetlen, aki tudtukon kívül vont be a pályázatába szakembereket, a szakmán belüli zuhanyhíradó szerint szinte mindenki ezt csinálta: ez a magánvéleménye Schaffler Györgynek, aki 1979 óta fordításból él, korábban, a NAV-os ügy idején az MFTE elnöke volt, és a lánya volt az egyik olyan tolmács, akinek a nevével, adataival visszaéltek.

Aki esetleg vissza akar élni szakemberek nevével, annak viszonylag könnyű dolga van. Az internetről anélkül össze lehet szedni az önéletrajzi, végzettségi adatokat, hogy valaha is felkeresték volna az adott fordítót, és még könnyebb a dolog akkor, ha egy cég korábban már volt munkakapcsolatban az illetővel. Pedig attól még, hogy a fordítók egyszer adták a nevüket egy adott pályázathoz, az nem jelenti azt, hogy a következőben is pályázni akarnak, ugyanazzal a céggel, de ha mégis, minden pályázathoz új nyilatkozatok megadása szükséges, magyarázta Zameczné, az MFTE  vezetője.

"Nemcsak a nevünkkel éltek vissza, hanem beadták az életrajzunkat is, a mi büntetőjogi felelősségünk tudatában nyilatkoztak helyettünk, és alá is írtak helyettünk" - mondta az Indexnek a NAV-os ügyben érintett tolmácsok egyike, aki konkrétan tudja is, melyik korábbi pályázatból szedték az önéletrajzát.

Az MFTE  elnöke szerint úgy lehetne kivédeni, hogy ilyesmi újra megtörténjen, ha a pályázati rendszer részévé válna a becsatolt, szakemberek által aláírt dokumentumok valódiságának ellenőrzése, akár szúrópróbaszerűen. Az is egy módszer lehetne, ha a számlázás dokumentálását szigorítanák, megkövetelve, hogy párosítsák össze az adott megbízáshoz, pályázathoz tartozó, a megbízó és a fordítást, tolmácsolást végző szakemberek számláit.

A visszaélésben érintett tolmács annak örülne, ha nyilvános lenne a pályázatoknál a szakemberek listája, különben "ha senki nem látja, azt írnak bele, amit akarnak", "ezért lehet ezt egyáltalán megcsinálni".

Az olcsóságnak ára van

A probléma gyökere az árnál van, értettek egyet a fordítási szakmában dolgozó szakemberek, akikkel az Index az elmúlt napokban beszélt. A fordítási munkákra kiírt közbeszerzéseknél döntő, vagy legalábbis meghatározó tényező az ajánlati ár, a nyomott áron dolgozó cégek visznek mindent. A közbeszerzéseken nyertes cégek sokszor a piaci ár felével nyernek, elképzelhető, hogy ebben az esetben is ez történt. 

áll a Professzionális Fordításszolgáltatók Egyesületének (Proford) a röszkei ügy kapcsán kiadott állásfoglalásában. A szervezet szerint az árközpontúság oda vezet, hogy „a komoly szakmai múlttal, megfelelő fordítói kapacitással és minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező fordításszolgáltatók ma már el sem indulnak a közbeszerzési eljárásokon”, mert tisztában vannak azzal, hogy ilyen áron nem tudnak megfelelő szakembereket alkalmazni, nem lehet biztosítani pontos, lektorált, minőségileg ellenőrzött fordítást. Az eredmény: „A minőségi szolgáltatók kivonulása a közbeszerzési eljárásokból jelentősen növeli annak kockázatát, hogy az iparági sztenderdeknek nem megfelelő minőségű fordítások szülessenek” - írják.

Bán Miklós, a Proford vezetője szerint erős szakmai konszenzus van arról, hogy a jogi anyagoknál a fordítást egy független lektor lektorálja, és még egy minőségellenőr ellenőrizze. Így, ha az anyag 3 különböző ember kezén átmegy, "bőven, 100 százalékosan kiszűri" a rendszer a durva ferdítéseket, nem születhetne szakmailag elfogadhatatlan szöveg.

Csakhogy olyan árakon, amilyeneken a közbeszerzéseket megnyerik, ezt a munkafolyamatot egyszerűen nem lehet végigcsinálni, és professzionális fordítókkal pedig végképp nem, magyarázta.

Ha kiesnének, 188 másik cég lépne a helyükbe

Ha viszont rossz minőségű fordítás születik, a gyakorlatban annak sem igazán szokott következménye lenni. „Én azt szeretném már látni egyszer, hogy a közbeszerzést kiíró hivatal fogja magát, és nem megfelelő teljesítés jogcímén felbontja a szerződést” - mondta Schaffler György. Ő nem tud róla, hogy ilyen előfordult volna.

Schaffler szerint az MFTE 1989-ben azért jött létre, hogy megcsinálják a fordítók, tolmácsok szakmai kamaráját, politika függetlenül minden kormányzattal beszéltek erről, de "megsimogatták a fejüket", és aztán nem történt semmi. "Itt az eredménye" - mondta a röszkei botrányra utalva.

Azt mondja, nincs értelme a Szituációs Nyelviskola ellen hadakozni, mert "a helyébe 188 másik cég lép", ők inkább a kiírói oldalt szeretnék észre téríteni, hogy lássák, mivel játszanak akkor, amikor felelőtlenül bírálják el a közbeszerzéseket, csak az árat figyelve.

Csak 6 sikeres szakfordítói vizsga arabból

Az MFTE jelenlegi elnöke, Zameczné szerint elképzelhető, hogy a feltűnően olcsón dolgozó cégek arra alapoznak, hogy a ritka, és ezért drágábban fordíttatható nyelvekből úgysem lesz olyan sok megbízás, és - ha egységes díjakkal dolgoznak - ez egyenesbe hozza a mérleget. Csakhogy most, amikor a menekültválság miatt hirtelen óriási szükség lett az egyébként ritkának számító arab nyelvre, borul ez a rendszer, ami sajnos minőségi problémákat okozhat.

Az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszékétől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a nyilvántartásuk szerint az országos szakfordítói és tolmácsvizsgákon 1988-tól napjainkig sikeres tolmácsvizsgát 11 fő, szakfordítói vizsgát pedig 6 fő szerzett  arab-magyar nyelvpárból. Az MFTE-nek például nincs is arab nyelvvel foglalkozó tagja.

Eközben a menekültválság kirobbanása óta ezerszám zajlanak a büntetőeljárások a déli határon migránsok, többségében arab nyelven beszélő migránsok ellen.

„Felmerül a gyanú, hogy ilyen válságos helyzetben nem csak szakképesített emberek dolgoznak, például a határon, ahol nincs mindig mód a munkavégzés előtt ellenőrizni az előírt követelmények betartását" - mondta Zameczné.

Előkerülhet még pár

A konkrét ügy részleteit a szakmai szervezetek vezetői sem ismerik, nem látták sem a forrásnyelvi, sem a célnyelvi szöveget, így arról véleményt mondani nem tudnak.

A röszkei botrány kapcsán abban ugyanakkor egyetértés van, hogy a szakma egészének nagyon rosszat tesz az ügy, és fontos lenne mielőbb tisztán látni, mi történt. Vannak, akik szerint az sem kizárt, hogy nem a fordító a hibás, hanem a bíróság elé került szöveg eltér a fordítástól. "Azt feltétlenül meg kell vizsgálni, hogy ténylegesen az a konkrét anyag került-e a bíróság elé, amit a fordító elküldött" - véli az MFTE elnöke is.

„Akármi történt, annak a veszélye, hogy ilyen rossz fordítások előkerülhetnek még, az abszolút fennáll” - mondta Bán Miklós, a Proford elnöke. A Profordnál egyébként már dolgoznak egy, a közbeszerzési eljárások kiíróinak szánt ajánláson. Azt ígérik, júliusban fogják publikálni.

(Borítókép: Vádlott a röszkei összecsapás körülményeit vizsgáló tárgyaláson, Szegeden, 2016. március 17-én. Fotó: Segesvári Csaba / Délmagyarország)