Jolán
-1 °C
7 °C

Súlyos visszaélések voltak a moszkvai magyar konzulátuson

Par7628573 1
2017.02.08. 07:02
  • Több ezer schengeni vízumot adtak ki a moszkvai magyar nagykövetség konzuli osztályán olyan orosz állampolgároknak, akikről valójában azt se tudták, kicsodák, az oroszok feltüntetett úti célja kamu volt.
  • A "visa shoppingban" Kiss Szilárd volt agrárdiplomata játszott kulcsszerepet, de feltűnt a később bebukott Quaestor is. 
  • A konzulokat fenyegetéssel, nyomásgyakorlással bírták rá, hogy ne akadályozzák a törvénysértő rendszer működését.
  • Annyi orosz jutott így jogosulatlanul vízumhoz, hogy az már több EU-tagállamnak is feltűnt.
  • Mindez egy olyan külügyi vizsgálati anyagból derül ki, amit a Külgazdasági- és Külügyminisztérium el akart titkolni a közvélemény elől, de az LMP-s Szél Bernadettnek sikerült azt kiperelnie a tárcától. A dokumentumban foglalt súlyos állítások ellenére a külügy még csak feljelentést sem tett az ügyben.

2013 októberében egy, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. meghívására üzleti vízumot kapott orosz állampolgár kapcsán a moszkvai német nagykövetség jelezte a vízummal való visszaélés tényét. Hiába.

A külügy ugyan próbálta Tarsoly Csabától, a Quaestor akkori elnökétől levélben megérdeklődni, hogy a megnevezett orosz valóban járt-e a meghívásukra Magyarországon, de Tarsoly nem válaszolt. Azért a németek érdeklődtek, mert az érintett orosz éppen Németországból akart átjutni Svájcba. Ez az orosz csupán egyike annak a sok ezernek, akik 2013-ban a moszkvai magyar nagykövetségen jutottak hozzá a schengeni vízumhoz. Nem éppen tisztességesen. 

A vízumgyár működéséről 2013 decemberében a Martonyi János vezette külügyminisztériumnak is tudomása volt, mert akkor készült el egy belső vizsgálati anyag. Ez a jegyzőkönyv ijesztő képet adott arról, mi történt Moszkvában. Nem csoda, hogy amikor 2015-ben az Index többrészes cikksorozatban mutatta be a "keleti nyitás" simlis lobbistájának, Kiss Szilárdnak az életét és ténykedését (melynek során kiderült, hogy Mészáros Lőrinccel közös orosz cége is volt), ugyan fény derült a belső vizsgálati anyag létezésére, de az akkor már Szijjártó Péter vezette külügyi tárca igyekezett megakadályozni, hogy a dokumentum tartalmát a közvélemény megismerhesse.

Az LMP-s Szél Bernadett ezért 2015 májusában beperelte a minisztériumot, a Kúria pedig tavaly novemberben kötelezte Szijjártóékat a belső vizsgálati anyag kiadására. Abból a személyneveket ugyan gondosan kitakarták, de így is egyértelmű, hogy abban, ami Moszkvában 2012-2013-ban zajlott, Kiss Szilárdnak és az érdekeltségébe tartozó cégeknek, különösen a borokkal üzletelő Monte Tokaj Kft-nek kulcsszerepe volt.  

Csak 2013 első felében négyezer orosz állampolgár kapott üzleti vízumot a Monte Tokaj Kft. meghívására.

Ami azt is jelenti, hogy a 2013-ban Moszkvában kiadott üzleti célú schengeni vízumok közel felét egy magyar borászcég meghívása alapján osztották ki. Ahogy a belső vizsgálati anyag fogalmaz, ezeket a vízumokat Kissnek köszönhetően "tisztázatlan anyagi hátterű és foglalkozású orosz állampolgárok" kapták meg "minden látható, dokumentált ellenőrzés nélkül". Bár a konzulátus már 2012 végén jelezte a vízumrendészeti aggályokat, a törvénysértéseket feltáró belső vizsgálat szerint a helyzet 2013-ban "inkább romlott, mint javult, hiszen "jelentős számban nőtt a vízumok jogszerűtlen felhasználásának aránya", a Kiss Szilárd által intézett vízumok száma pedig "irreálisan megnőtt".

A belső vizsgálat egyebek mellett a következőt derítette ki:

  • A vízumhoz jutó oroszokról a legtöbb esetben nem derült ki semmi a személyes adatain és azon kívül, hogy melyik településen élnek. (Tehát a pontos lakcímük sem.)
  • A kérelmeket villámgyorsan, 4-5 órán belül elbírálták, természetesen pozitívan.
  • A kérelmezők 50 százalékának semmilyen vízumreferenciája nem volt.
  • A kérelmezők személyesen meg sem jelentek a konzulátuson, egyetlen személyes interjú sem volt.   
  • A kérelmekben magyar úti célt jelöltek meg (a borászati cég meghívásának megfelelően), csakhogy ezek az oroszok végül nem Magyarországra jöttek, hanem tovább mentek más EU-tagállamokba.

A vizsgálat megállapította, hogy a szállásfoglalások a vízum érvényességének kezdeti időszakára, maximum egy hétre szóltak kizárólag budapesti szállodákba, noha a meghívó cég székhelye nem a magyar fővárosban volt, ráadásul

nyoma sem volt ezekben az időszakokban semmilyen agrárszakmai jellegű rendezvénynek, programnak. 

"Érthetetlen ennek tükrében, hogy egy egyhetes budapesti szállásfoglalással, illetve egy (nem budapesti) székhelyű borászati cég meghívásával milyen okból kellett egy éves időtartamra 90 napos többszöri üzleti célú vízumot kiadni közel négyezer orosz állampolgárnak, ráadásul 50 százalékuknak semmilyen vízumreferenciája sem volt" - olvasható a jegyzőkönyvben.

A jelentés egyértelműen fogalmaz, amikor azt írja, hogy mindez

súlyos visszaélésekre, szakmai kifejezéssel "visa shoppingra" engedett következtetni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy volt négyezer orosz, akik magyar állami érdekre (agrárérdekre) hivatkozva kaptak schengeni vízumot úgy, hogy közben nem is jártak Magyarországon, sem turistaként, sem üzletemberként.  A jelentés kiemeli, hogy a visa shopping korrupcióhoz vezethet, ráadásul "nem szolgál magyar érdeket", hiszen az így vízumot kapott utazók nem Magyarországra utaznak, nem töltenek el itt egyetlen vendégéjszakát sem, üzleti kapcsolatokat nem építenek.  

Mindez persze nem működött volna a konzulok segítsége nélkül. A belső vizsgálat ezzel kapcsolatban azt állapította meg, hogy a konzulokkal szemben

rendszeres volt a tisztességtelen befolyásszerzés, nyomásgyakorlás, akár fenyegetés.

A vizsgálat szerint fentiek vezettek "az egyébként évek óta folytatott helytelen gyakorlat fenntartásához". 

A konzulátus indokolatlanul adott a valós utazási szándéktól eltérő célú, érvényességi idejű és többszöri beutazásra szóló vízumokat, ráadásul többnyire indokolatlanul soron kívüli eljárásban - olvasható a dokumentumban. Mindezek tetejében ráadásul azok, akik lényegében illegálisan jutottak vízumhoz, elsőbbséget élveztek azokkal az oroszokkal szemben, akik személyesen vagy utazási irodákon keresztül intézték azt.

Az ember, akit csak félig rúgtak ki

A belső vizsgálati anyag három hónappal azután készült, hogy Martonyi János kézhez vette a Kiss Szilárdról szóló nemzetbiztonsági átvilágítás eredményét, ami kockázatokat tárt fel a vízumokkal seftelő agrárdiplomatával kapcsolatban. Martonyi azonnal lépett: eltávolíttatta Kisst, sőt gyakorlatilag a külügyből és a moszkvai nagykövetségről is kitiltotta (addigra egyébként már maga a nagykövet, Íjgyártó István is elszigetelte Kisst a követségen belül). Azonban egy agrárdiplomata kinevezéséről és hazahívásáról jogilag az agrártárcának kell döntenie. Ezért a külügynek jeleznie kellett Fazekas Sándor minisztériumának, hogy az attasé számukra vállalhatatlan, és „azonnal vegyék le″. Az FM viszont még csak a látszatát sem akarta kelteni annak, hogy bajuk lenne Kiss Szilárddal. Ezért a hivatalos indoklásban az szerepel, hogy az attasé saját maga (!) kezdeményezte, hogy 2013. szeptember 23-i hatállyal hívják haza.

Kiss minisztériumi jogviszonya ezzel megszűnt, mégsem kellett aggódnia. Fazekas ugyanis a nemzetbiztonsági kockázatokat feltáró vizsgálat és a külügyből érkező jelzés ellenére rögtön megtette őt a keleti gazdasági kapcsolatok felelősének. Bár Kiss miniszteri biztosnak nevezte magát, valójában miniszteri megbízott volt, ami lényeges különbség.  Az FM nem vette vissza állományba, hanem megbízási szerződést kötött vele. Ilyen pozícióban Kiss Szilárdnak már nem kellett átesnie egy újabb nemzetbiztonsági ellenőrzésen. Államigazgatási karrierje akkor ért véget, amikor egy takarékszövetkezeti simli miatt 2015 januárjában letartóztatták. Egy ideig előzetes letartóztatásban volt, de ma már szabad, legutóbb arról írtunk vele kapcsolatban, hogy jogosulatlanul használ diplomata rendszámot.

Ahhoz, hogy Kiss Szilárd a második Orbán-kormány idején egyáltalán pozícióba kerülhetett, mások mellett Keskeny Ernő is kellett. Keskeny 2010 után a külügyminisztérium kelet-európai és közép-ázsiai főosztályának vezetője lett, ő volt az orosz közeledés egyik fő propagátora, és rajta futott keresztül minden ügy, ami Oroszországgal volt kapcsolatos. Szijjártó Péter később kijevi nagykövetté nevezte ki. Kiss Szilárd Keskeny segítsége révén kerülhetett be az államigazgatásba, a Fidesznél jól fekvő volt moszkvai nagykövet ajánlotta őt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek is. 

És hogy lett-e valami következménye mindannak, ami Moszkvában történt?

Megkérdeztük a Külgazdasági-és Külügyminisztériumot arról, hogy tett-e feljelentést a külügyi tárca, miután 2013 decemberében tudomására jutottak a visszaélések. Ezt válaszolták: "Szeretnénk nyomatékosítani, hogy a kérdéses ügy Szijjártó Péter miniszteri időszakát megelőzően történt. Szijjártó Péter Kiss Szilárddal soha, semmilyen formában nem dolgozott együtt. Egyúttal tájékoztatjuk, hogy 2013. július 4-én, a minisztérium akkori vezetése azonnali hatállyal szigorító intézkedéseket foganatosított a moszkvai külképviseleten, és mások mellett a Monte Tokaj Klub Kft. akkreditációjának megvonásáról is döntés született."

Valóban, Kiss Szilárdot félretették. De nem Tarsolyékat, noha a belső vizsgálat név szerint is említette őt, valamint a Quaestort. Egy évvel a belső vizsgálat megszületése után egy magáncégnek, a VisaWorld-Center Szolgáltató Kft.-nek szervezte ki a magyar állam a vízumkiadást. A moszkvai  központot 2014 novemberében adta át ünnepélyesen Szijjártó Péter. A vízumközpont kiszervezéséről ugyanakkor még azelőtt döntés született, hogy Szijjártó lett a miniszter.

Az átadón jelen volt a VisaWorld-Center akkori többségi tulajdonosa, a Quaestor-vezér Tarsoly Csaba, valamint Jelena Cvetkova, a vízumközpont akkori társtulajdonosa és vezetője. Aki egyben Kiss Szilárd cégtársa, barátnője. A nő, akinek a kapcsolatai nélkül Kiss Szilárd labdába sem rúghatott volna Oroszországban. A társaságot csak azután dobta a külügy, hogy a Quaestor-botrány kirobbant.

De az már egy másik történet.