Befejeződött Varga Mihály pénzügyminiszter, Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra szóvivő tájékoztatója.

Varga Mihály az inflációs adatok kapcsán kifejtette, hogy az elhibázott brüsszeli szankciók mindenhol Európában megemelték az árakat. Az élelmiszerár-infláció kapcsán is a brüsszeli szankciókat hibáztatta az egyéb külső tényezők mellett.

Szentkirályi Alexandra, Varga Mihály és Gulyás Gergely

Fotó: Németh Kata / Index

Elismerte, hogy Magyarországon magasabb az infláció mint máshol Európában, ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy a maginfláció Európában továbbra is növekedik.

A magyar kormány a jegybankkal közösen azon dolgozik, hogy az infláció tovább csökkenjen. Arra számítunk, hogy a nyár elején megindulhat egy jelenős csökkenés az infláció területén.

Varga Mihály arra is kitért, hogy a jelenlegi inflációs környezetért nem érez pénzügyminiszterként felelősséget.

Gulyás Gergely kifejtette, a cél az, hogy külföldről ne lehessen a választásokat befolyásolni, se az Egyesült Államokból, se Oroszországból, sehonnan, az erre vonatkozó javaslatot a kormánypárti frakció még tavasszal benyújthatja. Márki-Zay Péterék a 2022-es választás előtt az Egyesült Államokból kaptak támogatást. A választási szabályokat a tavaszi ülésszak idején egyszer már módosították.

Gulyás Gergely előtt nem volt pénzügyi segítségre vonatkozó kérés a szervezettől, de utánanéz. Általánosságban elmondta, a kormány az elmúlt másfél évben jelentős összegeket áldozott a menekültek befogadására, ha szükséges, amit csinálnak, és más, máshogy, hasonló eredményességgel nem tudja ellátni, akkor kell nekik segíteni.

Gulyás Gergely az uniós pénzekről szólva hangsúlyozta, az, hogy küldik a számlákat Brüsszelbe, nem feltétlenül jelenti azt, hogy fizetnek is. Június végén, legkésőbb július elején tudnak számlákat küldeni, mert az igazságszolgáltatási mérföldkövet teljesítette Magyarország, az Európai Bizottsággal megegyeztek. A miniszter leszögezte, ami a költségvetésből Magyarországnak járó pénzek első kifizetéseihez szükséges, annak eleget tettek.

Varga Mihály a CATL debreceni üzemének állami támogatásáról elmondta, az szükséges, van egy kiemelt ipari parkokat támogató programjuk, ebben tizenegy park fejlesztései vannak összegyűjtve. Egyeztetés alatt áll, hogy a beruházó mit valósít meg magánerőből.

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Néhány milliárd forintos plusszal számol a kormány a késve érkező uniós források finanszírozására, ezt a tartalékból biztosítják majd – mondta a pénzügyminiszter.

Ezzel együtt Varga Mihály megerősítette, hogy az ukrán menekültek segítésére rendelkezésre áll a Belügyminisztériumnál a megfelelő összeg.

Gulyás Gergely a leendő Nemzeti Oltóanyaggyárról úgy fogalmazott, kérdés, hogy milyen oltóanyagot kell gyártani, ebben szakmai egyeztetés van, az egészségügyi államtitkársághoz tartozik az ügy. A gyártás indulása attól függ, hogy mit fognak gyártani, a miniszter szerint koronavírus elleni vakcinát már nem érdemes.

Gulyás Gergely leszögezte, ha valaki három napon belül nem hagyja el az országot, akkor újra börtönbe megy, erről a Belügyminisztérium gondoskodik. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország a határvédelemre és az embercsempészek elfogására több mint 650 milliárd forintot költött eddig, ezzel Európa külső határát is védik, ehhez képest Brüsszel ennek 1 százalékát sem fizette ki. Éves szinten körülbelül ötmillió forint az embercsempészek börtönben tartása, Brüsszelből erkölcsi alapja senkinek nincs arra, hogy a döntést kritizálja.

Varga Mihály leszögezte, a költségvetéssel együtt benyújtják az adótervezetet is, így akkor várható további részlet többek között az extraprofitadó jövőjéről is.

A kormány az adócsökkentések kormánya

– hangsúlyozta.

A pénzügyminiszter szerint nem tervezik és nem is tervezhetik, inkább csak azon munkálkodik a kormány, hogy a bevezetéshez szükséges feltételeket megteremtse. Megerősítette, hogy jelenleg nincs euróbevezetési céldátum, és inkább az a fontos, hogy a gazdaság legyen olyan állapotban, amiből a legfontosabb jóléti célokat tudják finanszírozni.

Varga Mihály az Index kérdésére azt mondta, magyar kormány célja, hogy elkerülje a recessziót, de ez soktényezős dolog. „Abból indulunk ki, hogy a magyar gazdaság fundamentumai erősek” – mondta, szerinte ez ad okot az optimizmusra. Nem látják szükségét annak, hogy a 2023-as költségvetést módosítani kellene.

Varga Mihály

Fotó: Németh Kata / Index

Gulyás Gergely Karácsony Gergely arra vonatkozó nyilatkozatáról, mely szerint a hármas metró klimatizációját nehezíti az orosz–ukrán háború, elmondta: Karácsony Gergelyt 2019 októberében választották főpolgármesternek, előtte hőmérővel állt a metrókocsiban, a háború kitöréséig pedig volt elegendő ideje arra, hogy teljesítse ígéretét. A miniszter sajnálja, hogy ezt nem tette meg, az összefüggés „erőltetett, mondvacsinált, alaptalan”.

Ha munkavállalói és munkáltatói szervezetek abban állapodnak meg, hogy módosítják a garantált bérminimum és a bérminimum összegét, azt a kormány elfogadja, de önállóan ennek megváltoztatását nem kezdeményezi.

„Az árstopok legfontosabb paramétere az infláció” – húzta alá a pénzügyminiszter. A kormány azon dolgozik, hogy idén egy számjegyű legyen az infláció, ennek függvénye az árstopok fenntartása. 

Továbbá hozzátette, hogy brüsszeli forrásokra továbbra is számolnak és úgy készülnek a Pénzügyminisztériumban, hogy a források megjönnek majd.

A rezsicsökkentést esetleg rászorultság arányában alakítanák-e át? - hangzott a kérdés, amire Gulyás Gergely határozott nemmel válaszolt.

Nem hiszem, hogy ha ezt a 2024-es költségvetést szeptemberben vagy októberben fogadnánk el, akkor sokkal pontosabb adataink lennének – említette meg újságírói kérdésre válaszolva Varga Mihály.

Szentkirályi Alexandra, Varga Mihály és Gulyás Gergely

Fotó: Németh Kata / Index

250 milliárdos központi tartalékot csoportosítottak át rendkívüli helyzetre. Továbbra is biztosítják a kedvező adópolitikát, ami a GDP 0,3 százalékát jelenti.

Hangsúlyozta, az idei évi növekedést továbbra is 1,5 százalékosnak látja a kormány, a jövő évi pedig 4 százalékra gyorsulhat. Jövőre 3 százalék alatti deficitet terveznek, 2,9 százalékos a célszám, az adósságráta pedig a terv szerint 66,7 százalékra fog csökkenni a GDP arányában.