Alkotmánymódosítás: nem közeledtek az álláspontok

2002.10.30. 22:45
Több ponton is megmaradt a korábbi véleménykülönbség a kormánypártok és az ellenzék között az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítással kapcsolatban a szerdán e témáról folytatott második egyeztetésen.
A kormánypártok előrelépésről és a konszenzus kialakításának reményéről, az ellenzékiek pedig több ponton visszalépésrol és számos függőben maradt kérdésről beszéltek a több órás egyeztetést követő, külön-külön tartott budapesti sajtótájékoztatón.

Vitás pontok

A vitás pontok között szerepel az ország szuverenitására kiterjedő, úgynevezett csatlakozási klauzula, az Országgyűlés és a kormány viszonyának szabályozása, illetve a népszavazás és a csatlakozási szerződés aláírásának sorrendje.

Bárándy Péter igazságügy-miniszter a csatlakozási klauzulával kapcsolatos véleményeltérésről szólva megjegyezte: az ellenzék szűkebb szabályozást kíván, azaz csak a csatlakozáshoz elengedhetetlen passzusokat hagyná meg.

Áder János, a Fidesz frakcióvezetője rámutatott: a tárca által készített második normaszövegből az is következhet, hogy az Európai Unió joga a magyar alkotmány felett áll. Mint mondta, beláthatatlan következményekkel járhat, ha ez ebben a formában marad.

Bárándy Péter szerint valószínűleg feloldható a parlament és a kormány viszonyának szabályozásával kapcsolatos véleménykülönbség. Emlékeztetett rá, hogy ez a passzus a legutóbbi egyeztetést követően került be a normaszövegbe.

Áder János szerint a tervezett módosítás legnagyobb problémája, hogy az - a jelenlegi formában - rendkívüli módon korlátozná az Országgyűlés ellenőrzésének hatáskörét. Szerinte tisztázódott, hogy egyes kérdésekben a kormánynak mikor kellene a parlament és mikor kellene az illetékes bizottság véleményét kikérnie, illetve képviselnie.

Mikor?

Áder úgy véli, az ügydöntő népszavazást - az igazságügyi tárca egy korábbi tervezetével egybehangzóan - a szerződés aláírását követően kell megtartani, amikor a szöveg már nem változhat. Úgy fogalmazott, hogy nem kaptak meggyőző érveket arra vonatkozóan, hogy miért előzze meg a népszavazás a csatlakozási szerződés aláírását.

Az igazságügy-miniszter tájékoztatására hivatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a szerződés szövege - a kormánypártok által szorgalmazott sorrend esetén - változhat a népszavazás után. - Politikai felelőtlenség lenne egy olyan szerződésről dönteni, ami változhat - jelentette ki a fideszes politikus.

Hogyan?

Kitért arra, hogy nem közeledtek az álláspontok a népszavazás kiírásának formájával kapcsolatban sem. Balsai István, az MDF frakcióvezetője hozzátette: felmerült egy olyan megoldás is, hogy a köztársasági elnök tűzze ki a népszavazás időpontját.

Az MSZP képviselői és az igazságügy-miniszter ugyanakkor úgy vélte: demokratikusabb és nagyobb legitimációt ad, ha a szerződés aláírásához előzetesen kérik ki az emberek véleményét arról, hogy akarják-e az ország uniós csatlakozását.

Részletkérdésekről vitáznak

Fodor Gábor (SZDSZ) a konszenzus fontosságát hangsúlyozta, megjegyezve: világossá vált, hogy a lényegi kérdésekben megteremthető az egyetértés. Szerint részletkérdésekről folyik a polémia. Szájer József (Fidesz) azt hangsúlyozta: a vitás kérdések mindegyikében van olyan megoldás, amely a Fidesz számára elfogadható.

Vastagh Pál (MSZP) azt javasolja, hogy az Országgyűlés november 12-én kezdje meg az alkotmánymódosítás tárgyalását, hogy még az idén el tudják fogadni.