Nincs gáz a Gozsdu-udvarban

Április vége óta egyáltalán nincs gáz a luxusingatlannak nevezett Gozsdu-udvar hét társasházában. Kevés lakó él a házakban, de nekik tavasz óta nincs melegvizük, és a májusi hidegben fűteni sem tudtak. A tulajdonosok akkora díjhátralékot halmoztak fel, hogy a szolgáltató több épületben kikapcsolta a gázt.

„Április 25-én zárták el a gázt, amin igencsak meglepődtünk, mert korábban senki nem értesített minket erről. Másnap a társasházkezelő kiragasztott bejáratra egy cetlit arról, hogy a ház 23 millió forintos tartozást halmozott fel, ezért kapcsolták ki a gázt. A cetli egy napig volt kint, azóta semmilyen információt nem kaptunk” – mondta az egyik lakó, aki egy ír tulajtól bérel lakást. Azt is elmondta, hogy központi fűtés van, és a közös költségbe bele van kalkulálva a fűtésdíj is, így annak is kikapcsolták a gázát, aki fizetett. Ő most beszereltetett egy átfolyós vízmelegítőt, és télre pedig majd beszerez egy olajradiátort, ezen kívül nem tud mit tenni, mint hogy őszintén reménykedik.

Az évtizedekig elhanyagolt, egykor pezsgő Gozsdu-udvar felújítása 2007 nyarán fejeződött be, akkor adták át a 249 új lakást tartalmazó épületegyüttest. Az Autoker Holding Zrt. hét régi házat újított fel, és két új épületet is felhúzott, hogy a területen a projekt egykori honlapja szerint a „belváros kulturális és művészeti központja” legyen. Ők bízták meg a Queen House Kft. beruházó céget, hogy értékesítsék a lakásokat. Információink szerint a hatszáz-hétszázezres négyzetméteráron értékesített luxuslakások nagyon nagy részét külföldiek (írek, spanyolok, angolok) vették meg befektetési céllal.

700.000 forint/négyzetméter gáz nélkül

A Gozsdu-udvart üzemeltető Building Management Ingatlankezelő Kft. ügyvezetője elmondta, hogy hét felújított épületben nincs gáz, és a probléma egyáltalán nem új. "A műszaki feltételeket felügyeljük és a mindennapi problémákat kezeljük, azonban a társasház számláit csak a befolyt közös költségbıl lehet kifizetni. Sok a külföldi tulajdonos, sok a bérlő, akiknek nem a közös költség befizetése a legfontosabb. Tavaly november óta húzódik a gáz-ügy, annyit tudtunk elérni, hogy a fűtési szezonban ne kapcsolják ki. Meleg víz- és főtéskorlátozást vezettünk be a nem fizető tulajdonosoknál, de nem volt különösebben eredményes, mivel nagyrészt külföldiekről van szó, akik nincsenek itt" - fogalmazott.

Véleménye szerint az lehet majd a megoldás, ha a közös költség kintlévőség befolyik. "Ehhez be kell fejezni az egyeztetéseket a beruházóval is, akinek szintén van közös költség tartozása, de a kezdeti időszakban számlákat fizetett ki a társasházak helyett. Továbbá el kell érni a külföldi tulajdonosokat, akiktıl ez a probléma nagyon távol van földrajzilag. A kisebbség, az itt lakó és rendesen fizetı tulajdonosok csak ekkor nyugodhatnak meg" - tette hozzá.

A beruházó cáfolta, hogy tartozása lenne. A házbéli pletykák szerint vagy a külföldi tulajdonosok, vagy a még nem értékesített lakások tulajdonosa, a beruházó Queen House Kft. nem fizetett, esetleg senki sem. Az eredményt tekintve mindegy, hogy ki nem fizet, mert a fizető lakók meleg víz, fűtés és információ nélkül maradtak. Aradi Ferenc, a Queen House képviselője az Indexnek cáfolta, hogy a nem értékesített lakásoknak díjhátraléka lenne. „Csupán hat lakást nem adtunk el, részükről minden számla ki van egyenlítve, még túlfizetésben is vagyunk” - fogalmazott.

A házak közös képviseletét a Madách Sétány Alapítvány látja el, őket nem sikerült elérnünk.

A hatalmas tartozás több forrásból halmozódhatott fel. Több ingatlanipari forrásunk egybehangzóan állította, hogy a Magyarországon alaposan bevásároló ír ingatlanbefektetők anyagi gondokkal küzdenek, és sokkal kevésbé szívesen áldoznak a lakásokra, mint a gazdasági válság előtt. Másfelől a külföldi tulajdonosok által megbízott lakáskezelő menedzsmentvállalatok közül vannak, amelyek beszedik a tulajdonostól a rezsipénzt, de azt nem fizetik tovább a közmű-szolgáltatóknak.

A Bradley & Edwards lakáskezelő menedzsmentcég két lakást felügyel a Gozsdu-udvarban. A vállalat ügyvezetője, Kovács Attila az Indexnek elmondta, ők is vettek már át olyan külföldi tulajdonú budapesti lakást más menedzsmentcégtől, amely hatalmas tartozást halmozott fel, és a tulajdonos nem is tudott róla. „Ugyanakkor a külföldiek befektetési kedve is megcsappant. Amíg az íreknek volt pénze, hajlandóak voltak költeni, most azonban nem. Nem bútorozzák be a megvásárolt lakásaikat, nem akarnak költeni rájuk” – fogalmazott.

Külföldön máshogy van

A két újonnan épült házban nem zárták el a gázt, az egyik lakó azt mondja, talán azért, mert náluk van a legtöbb lakott ingatlan. „Mindenki arról beszél a házban, hogy mi milyen szerencsések vagyunk. Nem tudom, hogy tudnak a régi házak lakói gáz nélkül létezni” – fogalmazott. Egy biztos, a felújított hét házas épületegyüttes nagy része lakatlan, az egyik lakó azt mondta, hogy a tízlakásos házában kettő lakott, a többi üres. Aradi Ferenc szerint ennél sokkal több lakás lakott a Gozsdu-udvarban, csak azért tűnnek üresnek, mert külföldi üzletemberek lakják, akik nincsenek mindig ott.

Egy másik sajátos vonása a kialakult helyzetnek, hogy míg az angol, ír, spanyol piacon egy bérlő beköltözése után átíratja a közműveket a saját nevére, és onnantól ő a közműcég ügyfele, addig Magyarországon ha erre formailag van is lehetőség, a közműcégek nem keresik a bérlőt (különösen, ha külföldi állampolgár). Egyszerűen ráterhelik a lakásra a tartozást és addig nem kapcsolják vissza a szolgáltatást, amíg valaki - jellemzően a tulajdonos - ki nem fizeti az elmaradást. Ezt a legtöbb tulajdonos nem is tudja, így ők a saját országuk gyakorlatából kiindulva valóban sokáig alszanak nyugodtan, amíg itteni befektetésük egyre csak termeli a veszteséget.