Érdekes részek a gyanús FKF-tanulmányban

Betekinthettünk azokba az FKF Zrt. által megrendelt tanulmányokba, amelyek ügyében nyomoz a rendőrség. Érdekes részekre találtunk bennük. A városháza szerint rendben volt a közbeszerzés, ám a szabályosságot firtató kérdésünkre a főpolgármester csak annyit tudott válaszolni, hogy ha új, releváns információ érkezik, megint átnézik az ügyet.

Az új FKF-vezér is érintett egy nyomozásban, számoltunk be róla néhány napja. Egy feljelentés szerint korábban helyettesként ő írt alá három gyanús kutatási szerződést, például a szemét innovatív hasznosításáról. Hűtlen kezelés gyanúja miatt a BRFK is nyomoz az ügyben.

A feltételezés szerint a közbeszerzési törvényt megkerülve kötött három, meglehetősen érdekes ár-érték arányú szerződést az Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. újdonsült vezérigazgatója - még 2009. szeptember 1-jén, vezérigazgató-helyettesi pozícióban. A szerződéseket a Gazdaságtudományi, Vezetéselméleti és Érdek-képviseleti Egyesülettel kötötték, egyenként 6,5 millió+áfa, 7,7 millió+áfa, és 5,8 millió+áfa, azaz összesen 20 millió forint+áfa összegért.

Az egyik szerződést "A gépjárműpark járatszervezésinek és emberi erőforrás kihasználásának kutatása, egy innovatív gépjármű-logisztikai mozgástérkép megalkotása érdekében", a másikat az "Innovatív szervezeti, szerkezeti és tulajdonjogi változási lehetőségek kutatása, a közszolgáltatói és a versenypiaci előnyök maximalizálása érdekében", a harmadikat pedig a "Lakossági kommunális hulladékok innovatív hasznosítási alternatíváinak kutatása" címén kötötte a két fél.

Az ügyben kerestük a fővárosi önkormányzatot is, amely a Budapesti Városüzemeltetési központon keresztül szerdára ígért választ és betekintést a tanulmányokba.

Árulkodó sorok: Hadd zárjam előadásomat...

Szerdán lehetőségünk volt betekinteni a dokumentumokba és érdekes részeket találtunk benne, amik arra utalnak, hogy a tanulmányok egyikét-másikát esetleg sebtében összeollózhatták.

Mindhárom tanulmány körülbelül ötven gépelt oldal terjedelmű. Az Innovatív szervezeti, szerkezeti és tulajdonjogi változási lehetőségek kutatása, a közszolgáltatói és a versenypiaci előnyök maximalizálása érdekében című tanulmány általános szervezetfejlesztési modelleket ismertet, olyan alfejezetekkel, például hogy Motivációfejlesztés.

Az FKF-ről, vagy az ottani viszonyokról egy szó sem szerepel benne.
A Konfliktus-menedzsment című fejezet címében egy 19-es indexszám található benne, ami arra utal, hogy a 19. lábjegyzetnél megjegyzés található a címmel kapcsolatban. Több indexszámot gyors átolvasásunk során nem találtunk a tanulmányban, és lábjegyzet sincs sehol. Ez arra enged következtetni, hogy a részt más szövegből vették át, ahol mind a többi indexszám, mind az összes lábjegyzet megtalálható.

A tanulmány utolsó bekezdése így kezdődik: "Hadd zárjam előadásomat egy híres író még 1942-ben papírra vetett gondolataival, amelyek nem kis mértékben rímelnek arra, amit a kérdésről Kant is mondott: Európa nagy erőforrása és áramtelepe mindig az itt élő népek öntudatos, egymás ellen és egymás mellett folytatott versenyéből táplálkozik majd."

A szöveg arra utal, hogy egy nagyobb része egy előadásból lett átvéve szó szerint, ráadásul Márai és Kant egyébként nagyívű gondolatai sem érthető egészen, hogy viszonyulnak az innovatív szervezeti változásokhoz.

A Lakossági kommunális hulladékok innovatív hasznosítási alternatíváinak kutatása című anyag abból kiindulva, hogy a hulladéklerakók kapacitása kimerülőben van, felsorolja, hogy milyen - már egy átlagember által is ismert - alternatív hulladékhasznosítási módszerek (komposztálás, fermentálás, biogáz, stb) léteznek. Emellett további jelenleg alkalmazott hulladékkezelési módszerek (égetés, ártalmatlanítás) vannak.

Az anyag ismerteti a szemétkezeléshez kapcsolódó energiatermelési módszereket is. A néhány oldalas javaslati részben ilyen mondatok olvashatók: "A hidrogéntechnika magyarországi bevezetésének feltételeit meg kell teremteni." "A kormányzatnak erősíteni kell a zöld marketinget." "Regionális tudásközpontok létrehozása szükséges." Az FKF-hoz köthető, nem általános szövegrészek nincsenek.

A gépjárműpark járatszervezésinek és emberi erőforrás kihasználásának kutatása, egy innovatív gépjármű-logisztikai mozgástérkép megalkotása érdekében című tanulmányban első olvasásra, laikus szemmel nem találtunk különösebb kivetnivalót. Az anyag a fővárosi hulladékgazdálkodási programokhoz illeszkedésről, logisztikáról, fővárosi szabályozási mechanizmusokról szól többek között. Egységes, tartalomjegyzékkel, egyáltalán tartalomjegyzékkel ez az egy tanulmány rendelkezik.

Mindez részben alátámasztani látszik azt a közbeszerzési szakértői véleményt, ami szerint a kutatási feladatok címe enyhén kamuízű benyomást tesz.

Kérdéses, kihagyták-e a közbeszerzést?

Mint arról beszámoltunk, az Index által megkeresett közbeszerzési szakértők szerint valószínűsíthető az összességében 20 milliós megbízás feldarabolása, így minden szerződés értéke az akkori 8 millió forintos közbeszerzési értékhatár alá esett.

Ám az akkori jogszabályok szerint a szerződések értékét egybe kellett volna számolni. A piacon több cég is képes lett volna ezeket a kutatásokat elvégezni, de végül mind a három megbízást ugyanaz a cég nyerte el, ráadásul pályáztatás nélkül.

Erről is megkérdeztük a főpolgármesteri hivatalt. A BVK-n keresztül néhány nappal később azt a választ kaptuk, hogy "a tanulmányok ellentételéül kifizetett összegek a befizetendő járulékból (Innovációs Járulék) kerültek levonásra, nem pedig a társaság költségvetéséből történt a kifizetésük. A Kbt. 29. §-a szerinti feltételek teljesülése esetén: ha a Társaság kutatás fejlesztési tevékenységet, vagy a közhasznú szervezetekről szóló törvény hatálya alatt álló szervezetektől rendel meg szolgáltatást, melynek célja, hogy a közhasznú szervezetek részéről végzett kutatási tevékenység ösztönözze a piaci lehetőségeiket, elősegítse, illetve előmozdítsa a Európai Közösséget létrehozó Szerződés szerinti gazdasági fejlődést, úgy az a befizetendő járulékból finanszírozható."

Ezt egy kérdésre megerősítette szerdai sajtótájékoztatóján György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes is, hozzátéve, hogy kutatási-fejlesztési tanulmányok esetében akkor se lett volna gond, ha a három tanulmányt egyben, 20 millióért fizetik ki, mert nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá.

Információink szerint mindez abban az esetben igaz, ha a szerződésbe beleírják, hogy a tanulmányokat nem csak a megrendelő használja fel egyedül, hanem elérésüket lehetővé teszi mások részére is, mivel akkor az eredmények a köz részére hasznosulnak. Ha nem foglalják bele, akkor abban az esetben a szerződésre vonatkozik a közbeszerzési törvény. Információink szerint a szerződésben nincs ilyen pont, ezért a közbeszerzési törvény az irányadó.

Erre vonatkozó kérdésünkre György István csak azt tudta válaszolni, hogy a városháza szakértői rendben találták a szerződéseket. Hozzátette: ha azonban bármilyen új, releváns információ érkezne, átgondolnák az ügyet.

Kértük, hadd tehessük ki a három szerződést az internetre, hogy szakavatottabb olvasók is megnézhessék, amire azt a választ kaptuk, hogy meg kell vizsgálni, tartalmaznak-e olyan know-how-t, ami érintené az üzleti titkot, vagy szerzői jogokat, utána lehet róla szó.