Főváros: Vihetik Károlyit Siófokra!

A közgyűlésben és a városháza folyosóin is összecsaptak a felek a Károlyi-szobor elszállításának ügyében. Kint a Demokratius Koalíció vitázott az első magyar köztársasági elnökön egy hazaárulózó férfival, bent az MSZP és az LMP frakció vette védelmébe Károlyit a Fidesszel és a Jobbikkal szemben.

A fővárosi közgyűlés 21 igen és 11 nem szavazattal tulajdonosi hozzájárulását adta a budapesti Kossuth Lajos téren álló Károlyi Mihály-szobor ideiglenes elbontásához, raktárba szállításához, majd az érvényes engedélyek birtokában annak Siófokon történő felállításához. A szobor elbontását az Országgyűlés Hivatala kezdeményezte a Kossuth téri rekonstrukció kapcsán.

A napirend tárgyalásakor megjelent a városháza folyosóján Bauer Tamás és Vitányi Iván a Demokratikus Koalíció nevében és elfogadhatatlannak nevezte az alkotás elbontását. Mint mondták, Károlyi Mihály az ország első köztársasági elnöke volt, aki ellenezte az országot pusztulásba vivő háborút.

Beszédjük közben odatévedt Gonda László szélsőjobbos aktivista, aki a Benes-dekrétumokat, a kitelepítéseket emlegette, és lehazaárulózta az egykori szociáldemokrata politikust. Bauer erre úgy reagált, hogy Magyarországon véleményszabadság van, mindenki elmondhatja egy ügyben, amit gondol.

Bent az ülésteremben Horváth Csaba (MSZP) fejtette ki a véleményét arról, hogy nem csak az első köztársasági elnök szobrának ügye fontos, hanem hogy a Fidesz egyáltalán nem tartja tiszteletben a köztársaságot. Kaltenbach Jenő (LMP) szerint Károlyit többféleképpen lehet megítélni, de fontos, hogy a nevéhez fűződik az általános (titkos) választójog bevezetése, és kormánya vitathatatlan szociális érzékenységről tett tanúbizonyságot.

Csomós Miklós főpolgármester-helyettes (Fidesz), a döntés előterjesztője zárszavában röviden válaszolt, miszerint attól, hogy másképp ítélik meg Károlyit, mint az MSZP, nem következik az, hogy nem tartják tiszteletben a köztársaságot.

Zárt ülésen döntöttek a Vízműről és a BKV-ról

A szoborügy előtt zárt ülésen döntött a közgyűlés arról, hogy felhatalmazza Tarlós István főpolgármestert arra, hogy tárgyaljon a Fővárosi Vízművek külföldi kézben levő tulajdonrészének visszavásárlásáról. Az ügyletről egyelőre annyit tudni, hogy a főváros 15,1 milliárd forintot fizetne a csomagért, a vételárat két éven belül kellene kifizetni. Tarlós korábbi nyilatkozata szerint ezt a pénzt a Vízművek "kitermeli".

Az MSZP attól tart, hogy a visszavásárlást követően a Vízműveket a kormány államosítja, és látják annak a veszélyét, hogy a jó bevételt termelő közműcég végül valamilyen kormányhoz kötődő vállalkozáshoz kerül.

Szintén zárt ülésen döntöttek a képviselők a BKV-nak nyújtandó újabb, ezúttal 5 milliárd forintos tulajdonosi hitel nyújtásáról is. Emellett jóváhagyták azt a - 9 bank, a BKK és a főváros közötti - megállapodást is, amely szerint a BKV június végéig levegőt kap, és a hiteleit addig az időpontig átütemezik. A főváros reményei szerint addig rendeződik a kormány részéről is a BKV finanszírozása. A döntések részleteiről a főpolgármester 2 órakor tájékoztatja a sajtót.