Még nem dőlt el a buszsáv helye a Ferenciek terén

Ahogy az Index kedden megírta, az V. kerületi önkormányzat megváltoztatta az átépítés alatt álló Ferenciek tere átépítési terveit: eltűntek a középen vezetett buszsávok, az ezekhez tartozó járdasziget, valamint az utóbbi két végéhez tervezett zebrák is. A BKK reakciójából azonban az olvasható ki: még korántsem biztos, hogy a döntés végleges.

A társaság közölte: „bízunk benne, hogy ez csak egy átmeneti állapot, arra tekintettel, hogy az Erzsébet híd közepén vezetett buszsáv még nem kapott kivitelezési engedélyt”. „Bízunk benne, hogy egy sikeres engedélyezési eljárás után ismét a buszsávot tartalmazó látványtervek kerülnek ki és valósulnak is meg, mivel az Erzsébet híd pesti hídfőjében a buszok megnyugtató átvezetéséhez fontos a buszsáv középre helyezése ezen a szakaszon, az új Március 15. téri csomópont forgalmi rendje miatt kiemelt fontosságú a BKK számára”.

Még tárgyalnak

Az ötödik kerület a középen vezetett buszsáv építési engedélyének hiányára hivatkozva tért vissza az eredeti tervekhez, azonban minden jel arra utal, hogy az ügy ezzel még nem zárult le. A lipótvárosi önkormányzat tárgyalásokat kezdeményezett Vitézy Dáviddal, a BKK vezérigazgatójával és Tarlós István főpolgármesterrel „az esetleges továbblépés ügyében”.

„Egy hivatalos döntést vártunk a főváros vezetésétől arról, hogy ha az V. kerület kialakítja a középen vezetett buszsávot a Döbrentei tér és a Ferenciek tere között, akkor ők folytatják ezen térelemek kivitelezését a Ferenciek terétől egészen a Keleti pályaudvarig. Nincs tudomásunk ilyen döntésről, így a beruházás zökkenőmentes előrehaladása érdekében vissza kellett térnünk az eredeti tervekhez” – közölte az önkormányzat.

A BKK a tárgyban intézett részletes megkeresésünkre egyelőre nem reagált, de mint korábbi közlésükből kiderült, ők is reménykednek abban, hogy ez csak „átmeneti állapot”. A buszsáv megépítéséhez kapcsolódó engedélyeztetési eljárás, illetve az érintett felek közötti tárgyalások állásáról egyelőre nem kaptunk információt.

Marad a belvárosi autópálya?

A régi és az új verzió közötti különbségek rendkívüli módon megosztották a közvéleményt: a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) facebook-oldalán heves vita alakult ki arról, melyik változat lenne életképesebb, az Urbanista blogon pedig Kéméndi Zsolt tájépítész elemezte a két terv előnyeit, illetve hátrányait.

Kéméndi szerint a kívül vezetett buszsáv abból a szempontból lenne előnyös, hogy a buszoknak nem kellene oda-vissza kacskaringózniuk be a buszsávba az Erzsébet híd budai hídfőjénél, majd újra ki onnan a Ferenciek tere után. A buszozóknak is egyszerűbb lenne a dolga: nem kellene átkelniük az úttest közepén elhelyezett megállóhoz, amit ráadásul csak a Ferenciek terén kellene megtenniük. Ezek a problémák azonban összefüggenek azzal, hogy milyen ütemezésben készülne el az Erzsébet híd budai hídfőjétől a Keleti pályaudvarig tartó középen vezetett buszsáv, mivel a projekt teljes megvalósulásával már a Ferenciek tere sem számítana kivételnek.

A tájépítész szerint szintén aggályos, hogy a zebrák kiiktatásával nem lesz szintbeni átkötés a két Klotild palota között, „annak ellenére, hogy jelentős a gyalogosforgalom abban az irányban is”, ellenben a megmaradó aluljárót legalább felújítják. Kéméndi úgy véli, hogy „a felújítás inkább nevezhető a forgalmi helyzet konzervatív rendezésének, mint innovatív, merész és kreatív elemeket felvonultató mintaprojektnek”.

A konzervatív szemlélet azonban nem a buszmegálló elhelyezésének megválasztásában rejlik, hanem olyan elképzelésekben, amelyek mindkét tervben megtalálhatóak: nem csökkken a Kossuth Lajos utca forgalmi sávjainak száma, (egyelőre) nem lesz biciklisáv, és zöldből sem látunk majd sokkal többet – ez az, amit a legtöbben úgy összegeznek: megmarad a belvárosi autópálya.

Bár a belváros forgalmának csillapítása kevesek által megkérdőjelezett fővárosi prioritás, azt még a kétkedők egy része is kénytelen belátni: az M1-es és az M7-es autópályákról érkező autótömeget korábban el kell terelni ahhoz, hogy csökkenjen a Kossuth Lajos utcát terhelő – és élhetetlenné, kereskedelmi és vendéglátói tevékenységek folytatására alkalmatlanná tevő – tranzitforgalom. Ennek a Ferenciek tere felújításán jóval túlmutató feladatnak a megoldása a főváros hatáskörébe tartozik.

Nem biciklisbarát, mérsékelten zöld

Azzal a gondolattal már nehezebb megbarátkozni, hogy miért nem lehet beszorítani egy biciklisávot a kétszer háromsávos úttestre, de ez a jövőben akár változhat is, akárcsak a buszsávok elhelyezkedése. Zalka Szilvia, az V. kerületi önkormányzat sajtóreferensének tájékoztatása szerint „a szélső buszsáv kialakítása műszaki értelemben nem zárja ki, hogy a későbbiekben – akár ebben a projektben, akár egy következőben – középen vezetett buszsávokat, középperont, vagy akár villamossínt alakítsanak ki. Lesz tere az említett elemeknek, amennyiben a jövőben ilyen döntés születne”.

Sokan elégedetlenkedhetnek amiatt is, hogy nem lesz lényegesen több zöldfelület a téren, habár ez már-már tendenciózusnak mondható a fővárosi köztér-felújításoknál: a városvezetők látszólagos és szavakban felvállalt zöldítés melletti elkötelezettsége ellenére nem lesz lényegesen zöldebb az új Széll Kálmán tér, de még a „Zöld Zugló” címre pályázó XIV. kerület főterén, a Bosnyák téren sem lesz több fa az újrarendezés után.

A lipótvárosi önkormányzat közlése szerint a Ferenciek terén és a Március 15. téren összesen 63 új fát és közel háromezer „kisméretű cserjét” fognak ültetni, amivel a Belváros Új Főutcája projekt második ütemében érintett területeken száz négyzetméterrel (körülbelül hat százalékkal) nő a zöldfelületek kiterjedése.