Elfoghatja a levegőt a város elől az Aréna Pláza

Egy város pont olyan, mint egy háromujjú lajhár vagy egy földimalac: ha nem kap elég levegőt, megfullad. Ezért például nem baj, ha van a városokban elegendő növényzet. A környezetterhelést azonban nemcsak a zöldfelületek hivatottak ellensúlyozni, de a megfelelő szellőzést biztosító légcsatornák is, még ha létük nem is köztudott.

Ilyen csatorna például a Rákos-patak völgye, ami a BNV területével, valamint az egykori Ügetővel, illetve a Fiumei úti temetővel végződő áramlási útvonalban ér véget. "Az éppen ennek a végére felhúzott, gigantikus, egy tömbből álló építmény, az Aréna Pláza egészen biztosan befolyásolni fogja a légáramlást" - mondta Mezősné dr. Szilágyi Kinga tájépítészmérnök, a Corvinus Egyetem docense, aki régóta kutat és oktat a városökológia, a települések zöldfelületi rendszerének témakörében. A szakértő szerint a főváros tájszerkezete és a térség klimatikus adottságai miatt az északnyugati és északi átszellőző zóna a legfontosabb a város légcseréje szempontjából, bár fontos a fent ismertetett kelet-nyugati átszellőzőzóna is.

Miért kell szellőztetni?

Az evidens légszennyezésen túl a város hőmérséklete miatt is szerencsés, ha jó a szellőzés. "A főváros felmelegedése nagyságrenddel nagyobb, mint a globálisan mért átlagok - mondta a szakértő. - Már önmagukban a nagy, inaktív felületek is egyfajta környezetterhelést jelentenek, mert az épületek, burkolatok hőszigetként működnek. A zöldfelületek, vagyis a növényzettel borított területek, biológiailag aktív felületek lévén, jelentős mértékben járulnak hozzá a települések kondicionálásához, az élhető környezet kialakításához."

"A környezettudatos városfejlesztésnek az lenne a célja, hogy jó városi térszerkezettel, átgondolt és a táji adottságokhoz igazodó zöldfelületeki rendszerrel gondoskodjon ezeknek a kedvezőtlen városi hatásoknak az ellensúlyozásáról és a város átszellőzéséről. A zöldfelületi rendszernek különböző elemei lehetnek, ide tartozna a közparkok, a temetők, az erdők, vagy éppen egy ügetőpálya is." A szakértő ismerette egy közelmúltbéli felmérés eredményét, mely szerint tizenöt év alatt Budapesten a zöldfelület három százalékkal csökkent, ami elsőre nem tűnik nagy számnak, de ez 1300 hektárt jelent, és így a teljes zöldfelület aránya ötven százalék alá esett.

"Lehet azt mondani, hogy egyetlen építmény nem nagy dolog, de sok ilyen van. És ezért súlyos fenntartásaim vannak a beruházással kapcsolatban. Emellett a város történelmi és kulturális értékei szempontjából sem tartom szerencsésnek a Kerepesi temető mellé, az Ügető helyére építeni egy városképidegen és településszerkezetileg is idegen testként funkcionáló plázát" - tette hozzá kérdésünkre M. Szilágyi. Szerinte jobb érzésű európai városokban a hasonló épületeket a városon kívül engedik csak megépíteni.

Nem veszik figyelembe

A Levegő Munkacsoport környezetvédelmi szakemberei szabályozást sürgetnek, jelenleg ugyanis egyik beruházót sem kötelezi semmi, hogy klímavizsgálatot végezzen az építkezés megkezdése előtt. A témában általánosságban tudtuk csak megszólaltatni a Levegő Munkacsoporttól Beliczai Erzsébetet, aki leszögezte, hogy konkrétan az Aréna Plázaról nem szeretne nyilatkozni, mert bármi is ott a helyzet, az már eső után köpönyeg, az épület már áll.

"Nem mindegy, hogy egy város átszellőzik-e, vagy sem, és ha elvágják a levegőcsatornát, az hatással lehet a klímára, ezért fontos, hogy ezt is figyelembe vegyék az épületek tervezésénél - magyarázta. - Ilyesmit nálunk nem vesznek figyelembe épületek tervezésekor, különösen a rendszerváltás óta." A szél befolyásolása okozhat olyan erős szelet (ha szűk a légcsatorna), hogy akár egy babakocsit is felboríthat, ha viszont elállják a légáramlás útját, akkor elviselhetetlen hőség alakulhat ki a városban.

Vagdalkozás

Miasnikov Péter, a VIII. kerület főépítésze a felvetésre reagálva elmondta, hogy Magyarországon semmiféle szabályozás nincsen arra, hogy az épületek tervezésénél hogyan kellene figyelembe venni a várost szellőztető légcsatornákat, bár azt elismerte, hogy ezekre a körülményekre is oda kéne figyelni.

"Arról viszont, hogy hol vannak Budapesten légcsatornák, semmiféle bizonyíték nincsen, ugyanis nincs olyan intézmény, ami ilyen mérésekkel foglalkozna" - mondta a kerületi főépítész. Szerinte az Aréna Pláza támadása csak vagdalkozás. A főépítész kérdéseinkre kérdésekkel reagált: "Már miért rontaná a levegőt egy pláza? Hiszen nyitott égbolt van felette. Jó, hogy nem azt állítják, hogy több lesz ott a villám"

Miasnikov kijelentette, hogy ha tudomása lenne olyan esetről, hogy egy épület miatt romlik a város levegője, akkor ő maga tiltakozna ellene először. "Ehhez azonban pontos mérések és bizonyítékok kellenének arról, hogy hol is vannak ezek az átszellőző csatornák, és hogy az adott épület milyen mértékben befolyásolja a szelet ."

A főépítész szerint M. Szilágyi Kinga csúsztat, amikor a beruházást kritizálja: "Budapest amúgy is lapos város, a kiemelkedések a légköri hatásokhoz képest elenyésznek." Továbbá a pláza mögötti temető bizonyára kompenzálja a bevásárlóközpont hatását, mert az valójában egy zöld park.

Mégis mérik

A VIII. kerületi főépítész állítását, miszerint itthon nem végeznek ilyen méréseket, viszont cáfolta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áramlástan tanszékének vezetője. Lajos Tamás munkatársaival évek óta végez méréseket felkérésre, illetve a kutatják a témát. "Már vannak olyan eszközeink, hogy ha megkapjuk egy épület adatait, akkor abból meg tudjuk mondani, hogy százalékosan mennyivel lenne melegebb tőle Budapesten, vagy mennyiben befolyásolná a hőszigetek kialakulását - magyarázta Lajos professzor. - A beruházó nyilván azt teszi, amit előírnak neki, és sajnos, az a jellemző, hogy még ennél fontosabb dolgokat sem szoktak megcsinálni."

A professzor szerint azonban fontos lenne figyelni az ilyen jelentéktelennek tűnő részletekre is, hiszen a városokban a nagyobb falak napközben megszívják magukat meleggel, és estére a 6-8 fokkal melegebb lehet a városban, mint a városon kívül. Ilyenkor pedig csak a légcsatornák segíthetnek. Ha fúj a szél, ezek átszellőztetik a várost, kívülről hoznak be friss levegőt.

Lajos professzor szerint igaza lehet annak, aki azt állítja, hogy az egykori nyílt terület, az Ügető beépítése beavatkozhat a hőszigetjelenség kialakulásába. "Hogy egy épületet ne lehessen megépíteni, azt ugyan nem hinném, de azt mi már pontosan ki tudjuk számítani, hogy bizonyos épületeknek mekkora a hőnövelő mértéke." A professzor szerint külföldön erre sokkal többet áldoznak, mint nálunk, és minden nagyobb beruházás előtt végeznek ilyen jellegű vizsgálatokat.

Van, ahol jót tett

Azért hazánkban is akadt már pár épület, aminek tervezésekor felkérték a mérnököket levegőmérésre: a Demján-féle Millenniumi Városközpontnál például az építőnek 10-20 milliós költséget jelentő vizsgálatból az derült ki, hogy a Duna-partra épült magas házak nem hogy rosszat tennének Ferencváros klímájának, de még javítanak is rajta, mondta el a méréseket vezető Lajos Tamás. Lajos szerint általában külföldi építtetők szoktak ilyen méréseket kérni tőlük, itthon ennek nincs meg a hagyománya.

A francia Bouygues cég a Budapest Sportaréna tervezéséhez kért méréseket körülbelül hatmillió forintért, de Lajos Tamásék az M0-s ürömi szakaszának lehetséges szennyezettségét vagy a Mammut 2 terveit is vizsgálták (itt például bebizonyosodott, hogy az épület nem növeli, hanem csökkenti a légszennyezettséget).

Nem kellene félni

Beliczai Erzsébet, a Levegő Munkacsoport szakértője szerint is része kell, hogy legyen egy nagy beruházásnak a környezeti hatásvizsgálat, de ilyen előírások tényleg nincsenek. Szerinte a szabályzás a főváros vagy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium dolga volna, de ők valamiért nem foglalkoznak az üggyel.

Beliczai Erzsébet szerint egy nagyobb beruházás esetében a mérések költségei szinte mindig elenyésznének, de a beruházók általában félnek az eredménytől, pedig az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nem kéne nekik. Ráadásul a köztisztviselők sem nagyon erőltetik az újabb szabályozást, hiszen abból is csak újabb konfliktusaik lennének.

Az Aréna Pláza üzemeltetőit és tervezőit is szerettünk volna megkérdezni, de a bevásárlóközpont kommunikációs illetékesétől csak azt a választ kaptuk, hogy ugye nem gondoltuk, hogy egy nappal a nyitás előtt valaki is ráér foglalkozni ezzel a problémával. Majd talán a jövő héten.