Vendel
8 °C
22 °C

Választási csalások zsírszalonnával és varázsceruzával

2006.03.27. 14:27
| Módosítva: 2009.04.02. 18:34
Milyen szerepet kaphat a választások végeredményében egy szelet vékonyra vágott zsírszalonna? Igaz-e, hogy sanda ügynökök varázsceruzát csempésznek a szavazófülkékbe? Miért lesznek ilyenkor nagyon fontosak a nagycsaládosok? Mi a célravezetőbb a bizonytalan szavazók meggyőzésére, a lejárt szavatosságú száraztészta vagy három darab ezres? Választási csalások, turpisságok; legendák és féligazságok.

Holt lelkek

A választási csalás az ajánlószelvények gyűjtésével kezdődik. Főleg a kis pártok szedik össze nehezen a jelöltállításhoz szükséges 750 ajánlószelvényt. Ennek számos technikája ismeretes. 2002-ben például Debrecenben 27 olyan ajánlószelvényt találtak, amelyeken elhunytak neve állt. A dolog lelepleződött, de láthatólag nem tanult mindenki az esetből. Idén Nógrád megyében a Zöld Párt által leadott 815 ajánlószelvény közül 762-ről derült ki, hogy hamisított, ráadásul harmincnégy több éve elhunyt állampolgár ismét politizálni kezdett. A Zöld Párt tagadta a vádakat.

Lentiben is nagyon meglepődhetett a szocialisták kampányfőnöke, amikor nevét a kereszténydemokarata pártnak leadott ajánlószelvényeken találta, hamisított aláírásával. Jó módszernek tűnik az is, ha a kopogtatócédula-gyűjtő előre lepörgeti magában a választás eredményét, és egy még el sem indult jelöltet rögtön vissza is léptet. A XI. kerületben a Fidesz aktivistái úgy gyűjtöttek ajánlószelvényt, hogy azt mondták a naiv választópolgárnak, az MDF-es Csapody Miklós már visszalépett a fideszes Deák András javára, így az ajánlószelvényt a "jobboldal jelöltje", Deák András nevére kell kitölteni. Ne feledkezzünk meg ehelyütt Böhm Andrásról, az SZDSZ XI. kerületi képviselőjelöltjéről se, aki liberális elkötelezettségű székely vendégmunkásokat alkalmazott az ajánlószelvények gyűjtésére, el is marasztalta a bíróság.

Beetetés

Ha az ideológia nem talál célba a választóknál, szebben beszél a tartalmas gulyásleves, a lejárt szavatosságú száraztészta, a konzerv, a bontott csirke, a pálinka vagy a sör. A komlói polgármester, a szocialista Páva Zoltán tavaly szeptemberben sajátos imázserősítő kampányt indított. Páva úgy gondolta, a bizonytalan szavazók pártpreferenciáját a legjobban három tonna lejárt szavatosságú száraztészta szétosztásával lehet megerősíteni.

Ha a természetbeni juttatások nem eléggé meggyőzőek, a politikai direkt marketing a szimpla pénzosztásban teljesedik ki. Ahogy a jászladányi cigány önkormányzat elnöke 2002-ben feltárta, a városban a kopogtatócédulák árfolyama 500-1000 forint között mozgott, Ercsiben egy szoci szavazat háromezer forintot ért.

Megfelelő szervezéssel a választás vasárnapján buszos kirándulásra lehet invitálni a politikailag még nem eléggé iskolázott választópolgárt, egészen a szavazófülkékig. Ilyenkor a pártok különös figyelmet szentelnek a nagycsaládosoknak is, a 2002-es választás idején például Nyírlugoson egy tizenegy tagú roma családnak 50 ezer forintot ígértek, ha politikailag aktivizálják magukat a Fidesz-MDF jelöltje érdekében. Mit csinál ilyenkor az élelmes választó? Eszik itt is, iszik ott is, felveszi a pénzt, aztán szavaz, akire akar. Itt tényleg van ingyen ebéd.

Ráikszelés, érvénytelenítés, elpecsételés

A szavazás kellős közepén a csalás legelemibb formája az, ha a szavazatszámló bizottságban ülő rosszindulatú pártdelegált érvénytelenné teszi az ellenfélre leadott szavazatokat. Ehhez elég, ha James Bond éberségével és Rodolfo ügyességével a számláláskor még egy karikát beikszel azokon a szavazólapokon, amelyeken a riválisra szavaztak. Előfordulhat, hogy ha a szavazókörben lankad a figyelem, valaki nem pecsételi le a szavazólapokat, így azokra hiába ikszelünk. A legdurvább forma ebben a műfajban a választási jegyzőkönyv meghamisítása, ennek azonban nagyon kicsi az esélye, mert a pártdelegáltak általában éberen figyelnek a másikra.

A varázsceruza

Rytkó Emília: a tinta nem, de a tollak el szoktak tűnni

A választások tisztességét a törvényeken kívül az garantálná leginkább, ha mindenki tisztességesen venne részt a szavazásokon - mondta az Index kérdésére Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője. Mostanra úgy tűnik, a visszaélések elkerülésére az ajánlószelvények gyűjtése helyett más megoldás kellene kitalálni. Jobb megoldás lenne, ha a jelöltnek személyesen kellene egy listára gyűjteni az őt támogatókat. Visszatartó ereje lenne annak is, ha a jelölteknek kauciót kellene letétbe helyezni, amit csak a megfelelő szavazatszám elérése után kapnának vissza.

A korábbi választásoknál gondot jelentett, hogy a pártok nem jelöltek elég szavazatszámláló biztost: a 60-70 ezer delegált helyett csak 10 ezer gyűlt össze, így nem volt megfelelő kontroll.

Rytkó Emília szerint a mozgóurnával nehéz visszaélést elkövetni, ha ugyanis az nyitva érkezik vissza vagy láthatóan sérült a pecsét rajta, a benne lévő szavazatok érvénytelennek számítanak.

A láncszavazás elmélete nem újkeletű dolog, ezzel kapcsolatban azonban hivatalosan soha nem érkezett panasz az Országos Választási Bizottsághoz. Rytkó Emília felhívta arra a figyelmet, hogy a borítékot ugyan a választási törvény előírja (ezek egy választások 25 millió forintba kerülnek), az anélkül urnába dobott szavazatot is érvényesnek tekintik.

A választói névjegyzéket a pártok csak arra használhatják, hogy a kampány során kapcsolatot tartsanak a választókkal. A szavazás után ezeket meg kell semmisíteni. Törvénytelennek számít, ha a szavazókörből egy pártdelegált valakivel közli, ki nem vett még részt a szavazáson. A szavazókörből csak a jegyzőkönyvvezető jelenthet bizonyos időközönként a részvételi adatokról.

A zsírszalonnáról szóló legendákat Rytkó Emília is hallotta. "Attól, hogy zsírosak lesznek a szavazólapok vagy valaki ábrákat firkál rájuk, azok ugyanúgy érvényesnek tekinthetők"- mondta a választási iroda vezetője.

A varázsceruza elméletről és az elillanós tintáról Rytkó Emília is hallott, de mint mondta: "Elillanós tintával még nem találkoztunk, elillanó tollakkal viszont annál inkább. Sok fülkében ugyanis az ötödik-hatodik szavazó után általában lába kél a tollnak".

A dolog lényege, hogy a szavazófülkékbe olyan tollat csempészünk, amely kámforként elillanó tintát bocsát ki. Ezt persze ellenfeleink nem tudják, pártunk öntudatos katonái viszont mind visznek magukkal ICO golyósiront, és azzal maradandót ikszelnek.

Minderről a 2004-es a kettős állampolgárságról és a kórházprivatizációról szóló népszavazás után egy pécsi nő tett bejelentést. A körzetben szerinte valakik elillanó tintával akarták befolyásolni a népszavazás eredményét. Panaszát elutasították.

A csodafegyver: a zsírszalonna

Tudomásunk szerint zsírszalonnával elkövetett választási csalásra itthon egyelőre nincs adat, de idén jó lesz figyelni azokra a honfitársainkra, akik a személyi igazolványuk helyett véletlenül vékonyra vágott hentesárut kapnak elő a zsebükből.

A módszer lényege a következő: szavazó - lehetőleg a választás vége felé - belép a fülkébe, ikszel, sandán körülnéz, és a borítékba csúsztat egy szelet finom zsíros szalonnát is (tetszés szerint izzadó Pick szalámi is alkalmazható). A boríték bekerül az urnába, az állati eredetű élelmiszer elkezd olvadozni. A zsír az alatta lévő papírhalom nagy részét átitatja, és olvashatatlanná teszi. Állítólag. Nem érdemes kipróbálni, valószínűleg ez is csak egy legenda a sok közül.

Láncszavazás

Mint a fentiekben láttunk, a gulyáslevesetetéssel vagy a pálinkaosztással nem mehetünk biztosra, a bizonytalan állampolgár nem feltétlenül a nekünk kedves pártra fog szavazni a szent pillanatban. Láncszavazással azonban garantált a siker. Az első embert beküldjük a szavazókörbe, ő üres borítékot dob az urnába, a kitöltetlen szavazólapot engedelmes kutyaként kihozza nekünk. A közelben álló lefüggönyözött autóban, fedett operatív lakásban, netán a kampányközpontban ezután mi ikszeljük be pártunkat biztos kézzel, emberünket pedig pénzzel vagy mirelit csirkével jutalmazzuk szolgálataiért. A következő polgár már ezt a lapot dobja be az urnába, és kicsempészi az újabb üres szavazólapot. Fizetünk, ikszelünk, jöhet a következő, egészen a végső győzelemig.

A hétvégén egy Bácsics Gyula nevű úr fedte fel ezt a titkot. Az egykori állítólagos választási bizottsági alelnök szerint 2002-ben Nagykátán ezt a módszert alkalmazták a szocialisták. Az MSZP azt mondta, a Fidesz jól pofára esett, mert nem volt Bácsics nevű választási bizottsági alelnök Nagykátán.

Egy olvasónk szerint e furfangos módszer leleplezésére a legalkalmasabb az, ha a választás napján „jónapot” helyett mindenki azt mondja: „köszönöm, nem kérek borítékot”. A boríték elvégre nem kötelező (csak a választói akarat titkosságának biztosítását szolgálja), így ha üres borítékot találnak az urnában, fény derülhet a csalásra.

Gyanúsan mozgó urnák

Azonnali biztonsági kockázatot jelent, ha egy urna a szavazókör melegéből kikerül az utcára. Például elrabolhatják, és teletömhetik mindenféle szavazattal. Alapesetben a mobilizálódó urnát is kísérik a pártdelegáltak, de a gyakorlatban nem mindig valósul meg a pártegyensúly. Lehet, hogy a rivális párt embere inkább a szavazókörben gyakorol éberséget, míg az idősek otthonában özv. Kovács Károlyné helyett a segítőkész aktivista oda ikszel, ahova neki jó.

A 2002-es választásokon érkeztek a Fidesz demokrácia-központjához olyan bejelentések rosszul lezárt urnákról, sőt olyan is előfordult, akit egy lezárt és egy nyitott urnával látogattak meg.

Választási agytrösztök

A nagy összeesküvéshez a szuperszámítógépekkel ellátott irányítóközpontra van szükség, ahova a szavazás napján folyamatosan érkeznek az adatok (maguktól a pártdelegáltaktól, például sms-ben). Az agytröszt a részvételi arányok ismeretében, megfelelő időben érzékeli, melyik választókörzetben van szükség erősítésre, majd kiadja a parancsot az aktivistáknak, induljanak el a hétvégi telkeken kapálók után, vagy cibálják el szavazni a vasárnapi ebédet a tévé előtt emésztő honpolgárokat.

Ehhez szükség van a választásra jogosultak névjegyzékére, amely legálisan megszerezhető. A szavazás napján erről kileshető az is, ki nem jelent még meg. Ha szükség van rá, az aktivisták ekkor lendülhetnek támadásba, és adott esetben név szerint kérhetik fel a polgárokat, hogy menjenek el szavazni.

Ez csalásnak minősül. A választói névjegyzéket ugyanis tilos bármilyen más nyilvántartási rendszerrel összekapcsolni. Az Országos Választási Bizottság állásfoglalása szerint szigorúan tilos a névjegyzékben szereplő személyes adatokat továbbítani, azaz arra használni, hogy a még nem szavazott polgárokat ez alapján felkeressék.

A Fidesz már a 2002-es vereség idején azzal vádolta a szocialistákat, hogy működtettek egy olyan szavazatösszesítő rendszert, amely a választók mozgósítását is irányította. A jobboldali párt láthatólag tanult ellenfelétől, mára minkét nagy párt háza tájáról érkeznek arra utaló hírek, hogy érdeklődnek a módszer iránt.

A Fidesz nemrég az MSZP szolnoki központjában vélte felfedezni egy számítógép monitorján a választók személyes adatait. Az MSZP Gyulán érte tetten a Fidesz országos nyilvántartásának nyomait, a nevek mellett Sz, B és E betűk jelölték a szimpatizánsokat, a bizonytalanokat és az ellenfeleket.