Vilma
-7 °C
4 °C

Lesz kereszténydemokrata feltámadás?

2006.04.20. 12:52
A KDNP-ben egyáltalán nem tartják valószínűtlennek, hogy a kereszténydemokraták önálló frakciót hoznak létre az új parlamentben. A végső szót biztosan az az Orbán Viktor mondja ki, akinek köszönhetik, hogy az akár 20 fősre duzzadó képviselőcsoport a harmadik legnagyobb pártalakulat lehet egy ötpárti országgyűlésben. A KDNP-sek szándéka az is, hogy megszüntetessék a belső rivalizálást, és a Fideszen belül működő Magyar Kereszténydemokrata Szövetséget végre beolvasszák a pártba.

Az Orbán Viktor és Semjén Zsolt között létrejött megállapodás a választási együttműködésről és a közös listáról nem tért ki a választások utáni frakcióalapítás kérdésére. Az érintettek az április 9-én kialakult állás ismeretében sem nyilatkoztak kereszténydemokraták országgyűlési önállósulásáról. Pedig lenne rá igény.

Legalább húszan

Az MSZP és a Fidesz után a harmadik legnépesebb képviselőcsoportja a KDNP-nek lehet. A kereszténydemokraták ugyanis Orbán Viktortól - a Fideszben sokak által nehezményezett nagyvonalúsággal - 25 egyéni körzetet és 15 listás helyet kaptak, és az előzetes becslések szerint 20 képviselőjük lesz majd az új összetételű parlamentben. A hivatalosan bejutott KDNP-s közös jelöltek mellett a kereszténydemokrata csoport létszámát tovább bővíthetik azok a képviselők is, akik más szövetséges szervezet révén vagy kifejezetten fideszes jelöltként szereztek mandátumot, de köztudottan kereszténydemokratának számítanak.

Már tavaly belépett a KDNP-be két ex-MDF-es, Szászfalvi László és Balogh László, de a közös jelöltség adta lehetőségek alapján akár Orbán Viktor is lehetne kereszténydemokrata képviselő. A KDNP-ben azt is egyértelműnek tartják, hogy a kereszténydemokraták pártjának parlamenbe jutásával megszűnt az MKDSZ működésének létjogosultsága. A "helyreállított szervezeti egység" pedig további képviselőket sorolna be egy esetleges KDNP-frakcióba, amely - ha a Fidesz elnöke a választások végén rábólint - önállóan működhetne a 2006–2010-es ciklusban.

Pénz és médiafelület

Az önállóság természetesen a választási számtan függvénye. Ha a Fidesz–KDNP-közöslista támogatottságával vasárnap megelőzné a szocialistákat, a legnagyobb létszámú képviselőcsoportnak járna az országgyűlés elnökének stalluma, ha azonban nem győz a szövetség, akkor jóval több érv szólna a két külön frakció megalakítása mellett. A külön frakciótámogatás, a több bizottsági hely, a több pártalapítványi juttatás, a saját delegáltak a közszolgálati médiák kuratóriumaiban nagyobb mozgástérhez és százmilliós pluszbevételhez juttatnák mindkét csoportot. A kereszténydemokraták azzal is számolnak, hogy saját frakcióval szerintük megduplázhatnák a szövetség sajtómegszólalásainak terjedelmét, sőt a miniszterelnök-jelöltek vitájához hasonló helyzetekben a Fidesz elnökének nem kellene egyedül szembeszállnia az ellenfelekkel.

A halálos ágynál

Harrach nem megy bele
Az Indexnek nyilatkozó MKDSZ-elnök, Harrach Péter a KDNP-s vezetés terveivel ellentétben egyáltalán nem gondol szervezeti egyesítésre. Harrach szerint az MKDSZ ugyanolyan mozgalomként szeretne szerepet játszani a politikai életben a választások után, mint eddig. A két kereszténydemokrata szerveződés között az egykori miniszter szerint hangsúlybeli különbségek vannak, a KDNP radikálisabb politikai képviseletet ad, az MKDSZ viszont a társadalom felé közvetíti a kereszténydemokrácia üzenetét. Mint emlékezetes, Harrach és Semjén 2005 októberében nyilvános szópárbajba keveredett az MKDSZ és a KDNP szerepéről. A rivalizálást később mindkét politikus tagadta, de információink szerint a hazai katolikus egyházi vezetés közvetítése is kellett a vita gyors lecsendesedéséhez.

Az elkülönülést segítheti a KDNP-vezetésben terjedő végrendelkezés-mítosz is. Az Orbán és Antall József utolsó kórházi beszélgetéséhez hasonló történet szerint a KDNP jelenlegi elnöke, Semjén Zsolt is beszélt halálos ágyán fekvő elődjével, Varga Lászlóval, és megígérte neki, hogy ismét beviszi a pártot a parlamentbe. A 93 éves fideszes képviselő 2003 májusában hunyt el, alig fél évvel azután, hogy egy bírósági döntés szokatlan módon az 1997-es állapotok visszaállítását rendelte el a KDNP-ben, és a régi választmány Bartók Tivadarék helyett Vargát választotta meg elnöknek. Az idős politikus tulajdonképp a KDNP átszervezésének áldozata lett: egy pártrendezvényen esett le a pulpitusról, és agyalapi törést szenvedett.

Töltődő pártkassza

A párt 2002-ben még a Centrum részeként indult a választásokon. A váratlanul jól szereplő konglomerátum 3 százalékot meghaladó eredménye révén állami támogatáshoz is jutott, de szervezeti formája miatt a KDNP maga nem kapott a bevételből. Az anyagilag leamortizálódott pártnak most nagy lökést adhat, hogy a Fidesszel együtt elért eredménye alapján az év második felében már 140 milliós állami apanázsra számíthat. Az üres pártkassza mérlegét korábban a budai székház eladása után még a régi vezetés által vásárolt zuglói Sport mozi telkének értékesítése és a tagok adakozása hozta egyensúlyba. A párt saját adatai egyébként már most óriási ütemű növekedést jeleznek: állítólag 15 ezer kereszténydemokrata már ma is rendszeres tagdíjfizetéssel támogatja a KDNP újjáélesztését.

Kispárttörténet

A KDNP számos belső szakadása után 1997-ben megtörtént a nagy összeveszés, a szétválás miatt meg is szűnt a párt frakciója. Szeptemberben tizenhárman a Fideszhez csatlakoztak. Ez a szárny alakította meg a párt hivatalos képviseletét akkor még megtartó Giczy Györgyékkel szemben a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséget. Az MKDSZ 1998-ben választási szövetségre lépett a képviselőinek frakciójában helyt adó Fidesszel. A szakadás után Semjén Zsolt nem tartott a többiekkel, ő az MDF-fel közösen fejezte be a ciklust, sőt az Orbán-kormány idején, miközben egyházügyi helyettes-államtitkári posztot töltött be, "személyében képviselve a kereszténydemokráciát" csatlakozott a Békejobb 2000 mozgalomhoz, az MDF és az MDNP mellé. A KDNP vezetését Bartók Tivadar vette át, aki a 2002-es választások előtt pártjával belépett a Centrumba.

Az 1997 óta tartó pereskedés végére 2002 őszén került pont. A bíróság a magyar párttörténetben példátlan döntést hozott, visszaforgatva az időt megsemmisítette a szakadás óta hozott döntéseket, és elrendelte az öt évvel korábbi országos választmány összehívását. Ráadásul a bíróság elfogadta a felpereseknek azt az indítványát is, hogy a mintegy 250 fős testületből 41 tagot ne hívjanak meg. A "persona non graták" között van Mizsei Zsuzsa, a párt egykori alelnöke, aki 1997-ben a választmány elnöke volt, és Füzessy Tibor, a KDNP utolsó parlamenti alelnöke is. A választmány Varga Lászlót választotta elnöknek. Az MKDSZ és a KDNP ezután párhuzamos partnerszervezete volt a Fidesznek, jóllehet tagságuk hosszú ideig gyakorlatilag teljesen megegyezett.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.