Timót, Xénia
-10 °C
-1 °C

Lesz kereszténydemokrata feltámadás?

2006.04.20. 12:52
A KDNP-ben egyáltalán nem tartják valószínűtlennek, hogy a kereszténydemokraták önálló frakciót hoznak létre az új parlamentben. A végső szót biztosan az az Orbán Viktor mondja ki, akinek köszönhetik, hogy az akár 20 fősre duzzadó képviselőcsoport a harmadik legnagyobb pártalakulat lehet egy ötpárti országgyűlésben. A KDNP-sek szándéka az is, hogy megszüntetessék a belső rivalizálást, és a Fideszen belül működő Magyar Kereszténydemokrata Szövetséget végre beolvasszák a pártba.

Az Orbán Viktor és Semjén Zsolt között létrejött megállapodás a választási együttműködésről és a közös listáról nem tért ki a választások utáni frakcióalapítás kérdésére. Az érintettek az április 9-én kialakult állás ismeretében sem nyilatkoztak kereszténydemokraták országgyűlési önállósulásáról. Pedig lenne rá igény.

Legalább húszan

Az MSZP és a Fidesz után a harmadik legnépesebb képviselőcsoportja a KDNP-nek lehet. A kereszténydemokraták ugyanis Orbán Viktortól - a Fideszben sokak által nehezményezett nagyvonalúsággal - 25 egyéni körzetet és 15 listás helyet kaptak, és az előzetes becslések szerint 20 képviselőjük lesz majd az új összetételű parlamentben. A hivatalosan bejutott KDNP-s közös jelöltek mellett a kereszténydemokrata csoport létszámát tovább bővíthetik azok a képviselők is, akik más szövetséges szervezet révén vagy kifejezetten fideszes jelöltként szereztek mandátumot, de köztudottan kereszténydemokratának számítanak.

Már tavaly belépett a KDNP-be két ex-MDF-es, Szászfalvi László és Balogh László, de a közös jelöltség adta lehetőségek alapján akár Orbán Viktor is lehetne kereszténydemokrata képviselő. A KDNP-ben azt is egyértelműnek tartják, hogy a kereszténydemokraták pártjának parlamenbe jutásával megszűnt az MKDSZ működésének létjogosultsága. A "helyreállított szervezeti egység" pedig további képviselőket sorolna be egy esetleges KDNP-frakcióba, amely - ha a Fidesz elnöke a választások végén rábólint - önállóan működhetne a 2006–2010-es ciklusban.

Pénz és médiafelület

Az önállóság természetesen a választási számtan függvénye. Ha a Fidesz–KDNP-közöslista támogatottságával vasárnap megelőzné a szocialistákat, a legnagyobb létszámú képviselőcsoportnak járna az országgyűlés elnökének stalluma, ha azonban nem győz a szövetség, akkor jóval több érv szólna a két külön frakció megalakítása mellett. A külön frakciótámogatás, a több bizottsági hely, a több pártalapítványi juttatás, a saját delegáltak a közszolgálati médiák kuratóriumaiban nagyobb mozgástérhez és százmilliós pluszbevételhez juttatnák mindkét csoportot. A kereszténydemokraták azzal is számolnak, hogy saját frakcióval szerintük megduplázhatnák a szövetség sajtómegszólalásainak terjedelmét, sőt a miniszterelnök-jelöltek vitájához hasonló helyzetekben a Fidesz elnökének nem kellene egyedül szembeszállnia az ellenfelekkel.

A halálos ágynál

Harrach nem megy bele
Az Indexnek nyilatkozó MKDSZ-elnök, Harrach Péter a KDNP-s vezetés terveivel ellentétben egyáltalán nem gondol szervezeti egyesítésre. Harrach szerint az MKDSZ ugyanolyan mozgalomként szeretne szerepet játszani a politikai életben a választások után, mint eddig. A két kereszténydemokrata szerveződés között az egykori miniszter szerint hangsúlybeli különbségek vannak, a KDNP radikálisabb politikai képviseletet ad, az MKDSZ viszont a társadalom felé közvetíti a kereszténydemokrácia üzenetét. Mint emlékezetes, Harrach és Semjén 2005 októberében nyilvános szópárbajba keveredett az MKDSZ és a KDNP szerepéről. A rivalizálást később mindkét politikus tagadta, de információink szerint a hazai katolikus egyházi vezetés közvetítése is kellett a vita gyors lecsendesedéséhez.

Az elkülönülést segítheti a KDNP-vezetésben terjedő végrendelkezés-mítosz is. Az Orbán és Antall József utolsó kórházi beszélgetéséhez hasonló történet szerint a KDNP jelenlegi elnöke, Semjén Zsolt is beszélt halálos ágyán fekvő elődjével, Varga Lászlóval, és megígérte neki, hogy ismét beviszi a pártot a parlamentbe. A 93 éves fideszes képviselő 2003 májusában hunyt el, alig fél évvel azután, hogy egy bírósági döntés szokatlan módon az 1997-es állapotok visszaállítását rendelte el a KDNP-ben, és a régi választmány Bartók Tivadarék helyett Vargát választotta meg elnöknek. Az idős politikus tulajdonképp a KDNP átszervezésének áldozata lett: egy pártrendezvényen esett le a pulpitusról, és agyalapi törést szenvedett.

Töltődő pártkassza

A párt 2002-ben még a Centrum részeként indult a választásokon. A váratlanul jól szereplő konglomerátum 3 százalékot meghaladó eredménye révén állami támogatáshoz is jutott, de szervezeti formája miatt a KDNP maga nem kapott a bevételből. Az anyagilag leamortizálódott pártnak most nagy lökést adhat, hogy a Fidesszel együtt elért eredménye alapján az év második felében már 140 milliós állami apanázsra számíthat. Az üres pártkassza mérlegét korábban a budai székház eladása után még a régi vezetés által vásárolt zuglói Sport mozi telkének értékesítése és a tagok adakozása hozta egyensúlyba. A párt saját adatai egyébként már most óriási ütemű növekedést jeleznek: állítólag 15 ezer kereszténydemokrata már ma is rendszeres tagdíjfizetéssel támogatja a KDNP újjáélesztését.

Kispárttörténet

A KDNP számos belső szakadása után 1997-ben megtörtént a nagy összeveszés, a szétválás miatt meg is szűnt a párt frakciója. Szeptemberben tizenhárman a Fideszhez csatlakoztak. Ez a szárny alakította meg a párt hivatalos képviseletét akkor még megtartó Giczy Györgyékkel szemben a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséget. Az MKDSZ 1998-ben választási szövetségre lépett a képviselőinek frakciójában helyt adó Fidesszel. A szakadás után Semjén Zsolt nem tartott a többiekkel, ő az MDF-fel közösen fejezte be a ciklust, sőt az Orbán-kormány idején, miközben egyházügyi helyettes-államtitkári posztot töltött be, "személyében képviselve a kereszténydemokráciát" csatlakozott a Békejobb 2000 mozgalomhoz, az MDF és az MDNP mellé. A KDNP vezetését Bartók Tivadar vette át, aki a 2002-es választások előtt pártjával belépett a Centrumba.

Az 1997 óta tartó pereskedés végére 2002 őszén került pont. A bíróság a magyar párttörténetben példátlan döntést hozott, visszaforgatva az időt megsemmisítette a szakadás óta hozott döntéseket, és elrendelte az öt évvel korábbi országos választmány összehívását. Ráadásul a bíróság elfogadta a felpereseknek azt az indítványát is, hogy a mintegy 250 fős testületből 41 tagot ne hívjanak meg. A "persona non graták" között van Mizsei Zsuzsa, a párt egykori alelnöke, aki 1997-ben a választmány elnöke volt, és Füzessy Tibor, a KDNP utolsó parlamenti alelnöke is. A választmány Varga Lászlót választotta elnöknek. Az MKDSZ és a KDNP ezután párhuzamos partnerszervezete volt a Fidesznek, jóllehet tagságuk hosszú ideig gyakorlatilag teljesen megegyezett.