Mégis kiadják a Kulcsár-videót Kerék Csabáéknak

A K&H-ügy, pontosabban a "Kulcsár Attila és társai ellen folyamatban lévő büntetőügy" újabb fordulatot vett az elmúlt napokban. A Fővárosi Ítélőtábla ugyanis végzést hozott, amelyben megváltoztatja az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság végzését.

Így a Kulcsár-ügy másodrendű vádlottja, Kerék Csaba és ügyvédje, Ruttner György megkaphatja az ex-bróker nevezetes kihallgatásáról készült videofelvételt. Ezen a kihallgatáson Kulcsár terhelő vallomást tett Kerék Csabára, sőt, a videóból a Magyar Televízióban is lejátszottak részleteket, az ügy érintettjei azonban nem kaphatták meg a felvételt.

Ruttnernek volt igaza

Most viszont a másodfokú bíróság jogerősen úgy döntött, hogy a felvételéről olyan másolatot kell kiadni, amelyen a résztvevő személyek arcát és hangját eltorzítják, hogy ne lehessen őket felismerni.

Vagyis másodfokon igazat adtak Ruttnernek, aki korábban megfellebbezte a Fővárosi Bíróság döntését, és megpróbált a védence (Kerék Csaba) számára kulcsfontosságú kihallgatásról minél több iratot és bizonyítékot beszerezni.

Ruttner fellebbezésében azzal érvelt, hogy az ügyészség és a Fővárosi Bíróság egy igazságügyi minisztériumi rendelettel ellentétesen értelmezi a jogi helyzetet, és tévesen hivatkoztak ezek a szervezetek személyiségi jogokra akkor, amikor az ügyben az "ügyfél-egyenlőség" elvét kell alkalmazni, amely egyébként a Büntetőeljárásról szóló törvény második paragrafusában szerepel. (Ez azt jelenti,hogy a vád és a védelem ugyanazokkal a "fegyverekkel" hadakozhat, egyenlő feltételeket kell számukra teremteni. Márpedig a kazetta a vádhatóságnál készült, és eddig csak az ügyészség használhatta fel.)

Csak torzítva

Az ügyészség (egészen pontosan a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség) az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását indítványozta, minthogy szerintük a szóban forgó kazetta "tárgyi bizonyítási eszköznek minősül, így az okiratok sorába nem tartozik, ezért arról másolat sem adható".

Az ítélőtábla szerint azonban Ruttner György fellebbezése volt alapos. A fellebbviteli fórum szerint az ügyészség érvelése azért sem áll meg, mert a tárgyi bizonyítékok egy "bűncselekmény elkövetésének nyomait" hordozzák, vagy "a bűncselekmény elkövetésének útján" jönnek létre, amelyeket a "bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak", vagy amelyre a "bűncselekményt elkövették". Ez a mostani videokazetta azonban nem ilyen, így tárgyi bizonyítéknak sem tekinthető, hanem az okiratokkal esik egy tekintet alá.