Három életfogytiglan az olaszliszkai lincselőknek
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Bulvár cikkek
Pénteken délelőtt, nem sokkal tíz óra után ítéletet hirdettek a Debreceni Ítélőtáblán a három évvel ezelőtti olaszliszkai bűncselekmény másodfokú tárgyalásán. Balla Lajos tanácsvezető bíró a táblabíróság zsúfolásig telt aulájában ismertette a határozatot.
Az ítélőtábla meváltoztatta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság elsőfokú ítéletét, az elsőrendű, a hatodrendű és a hetedrendű vádlottak esetében súlyosbította a büntetést, a többiek esetében helybenhagyta.
- Elsőrendű vádlott: ifj. Horváth Dezső (Horváth Kitty idősebb bátyja) – első fokon 15 év fegyház – másodfokon súlyosabb büntetés: 17 év fegyház
- Másodrendű vádlott: id. Horváth Dezső (Horváth Kitty apja) – első fokon életfogytig tartó fegyház (min 30 év) – másodfokon életfogytig tartó fegyház
- Harmadrendű vádlott: Szarka András – első fokon 15 év fegyház – másodfokon 15 év fegyház
- Negyedrendű vádlott: Szarka Gergő (fiatalkorú) – első fokon 10 év fiatalkorúak börtöne – másodfokon 10 év fiatalkorúak börtöne
- Ötödrendű vádlott: Id. Horváth Dezsőné (Horváth Kitty anyja) -első fokon 15 év fegyház – másodfokon 15 év fegyház
- Hatodrendű vádlott: Fercsák György – első fokon 15 év fegyház – másodfokon súlyosabb büntetés: életfogytig tartó fegyház
- Hetedrendű vádlott: Jónás Gusztáv – első fokon 15 év fegyház – másodfokon súlyosabb büntetés: életfogytig tartó fegyház
- Nyolcadrendű vádlott: Horváth Krisztián (fiatalkorú, Horváth Kitty fiatalabb bátyja) – első fokon 10 év fiatalkorúak börtöne – másodfokon 10 év fiatalkorúak börtöne
A vádlottak mindegyike a fő büntetés mellett 10 év közügyektől eltiltás mellékbüntetést is kapott.
A másodfokon lefolytatott bizonyítási eljárások alapján az ítélőtábla több ponton megváltoztatta az első fokon megállapított tényállást és kiegészítette azt néhány tekintetben. Így történt, hogy három vádlott vonatkozásában súlyosabb büntetést szabott ki a bíróság, részben helyet adva a fellebbviteli ügyészség fellebbezésének. Az ügyészség nemcsak a hatod- és heted-, de a harmad- és az ötödrendű vádlottakra is életfogytig tartó szabadságvesztést kért, de ez utóbbi két vádlott esetében az ítélőtábla nem találta megalapozottnak a súylosbítási indítványt.
Balla Lajos tanácsvezető bíró a súlyosbításokról a következőket mondta el az ítélet indoklásában:
Ifjabb Horváth Dezső nem csupán társtettesi, hanem tettesi minőségben vett részt a bűncselekményben. Igaz hogy nem volt 20 éves, de kezdeményező, vezető szerepet játszott, magatartása domináns volt Szögi Lajos halálában. Ezért 15-ről 17 évre emelte az ítélőtábla az elsőrendű vádlott fegyházbüntetést.
A többszörösen büntetett előéletű hatodrendű vádlott, Fercsák György életvitele, viselkedése annyira veszélyes a társadalomra nézve, hogy nem elegendő határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélni. Ezért életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a táblabíróság, leghamarabb 30 év fegyházbüntetés letöltése után szabadulhat feltételesen.
Az ítélőtábla álláspontja szerint a szintén több büntetőeljárásban érintett hetedrendű vádlott, Jónás Gusztáv ugyancsak „semmibe veszi a magyar büntetőjogi normákat”. Ennek a körülménynek csak határozatlan ideig tartó fegyházbüntetés felelhet meg, amiből legalább harminc évet le is kell tölteni.
Az ítélet jogerőre emelkedett, legfeljebb rendkívüli perújítási vagy felülvizsgálati kérelemmel lehetne továbbvinni az ügyet.
Erről más romák nem tehetnek
Helmeczi László, Szögi Lajos családjának jogi képviselője elégedett az ítélettel. „Indokolt és szükséges volt a súlyosbítás, magam is végig e mellett foglaltam állást. Olaszliszka fogalommá vált, az értelmetlen brutalitás, agresszió és lincselés fogalmává. Hogy ne lennék elégedett az ítélettel?”
Idősebb Horváth Dezső a büntetés végrehajtás parancsnokságának engedélyével nyilatkozott az ítélet után a sajtónak. Az életfogytiglanra ítélt másodrendű vádlott, Kitty édesapja elmondta, hogy bűnösnek érzi magát, noha ő nem rúgott egyet sem Szögi Lajosba. „Korábban bűnöző voltam, de az utóbbi időben már nem” - mondta arról, hogy az ítélet szerint ő elvetemült, a társadalomra rendkívül veszélyes ember. A férfi ígéretet tett arra, hogy az ő családtagjai, rokonai nem állnak bosszút, nem fogják Szögi Lajos családját, hozzátartozóit zaklatni bántani.
„Elkövettük ezt a bűncselekményt, de erről más romák nem tehetnek” - hangsúlyozta Horváth Dezső, aki nem hiszi, hogy kibírja a fegyházban a minimum letöltendő harminc évet. „Ha most tehetném, megakadályoznám Szögi Lajos halálát.”
Nyolc vádlott
Szögi Lajost gyermekei szeme láttára verték agyon 2006. október 15-én Olaszliszkán. Az elkövetők romák voltak, ezért a gyilkosságnak politikai jelentősége lett. A tiszavasvári tanár autójával elsodort egy út mellett haladó kislányt, aki az árokba esett, de mint később kiderült, nem sérült meg komolyabban. A baleset miatt összesereglő hozzátartozók azonban kirángatták a középkorú férfit az autójából, és gyakorlatilag meglincselték: a nyílt utcán percekig rúgták, ütötték a földre került férfit. Szögi Lajos fejét legalább negyven rugás és ütés érte, a helyszínen életét vesztette. A nehézkes és hosszadalmas nyomozás végén nyolc embert vádoltak meg és állítottak bíróság elé 2008 januárjában különös kegyetlenséggel, részben társtettesként, részben felbujtóként elkövetett emberölés miatt.
Bíróság előtt
Az első fokon eljáró Borsod Megyei Bíróság másfél év, és több helyszíni tárgyalás után hozott ítéletet 2009. május 29-én. A bíróság nem jogerős határozatában életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte a másodrendű vádlottat, a kislány apját, azzal a feltétellel, hogy a férfi legkorábban csak harminc év múlva szabadulhat, mert különösen veszélyes a társadalomra. Öt vádlott első fokon 15 év fegyházbüntetést kapott (az első-, a harmad-, az ötöd-, a hatod-, és a hetedrendű vádlott), köztük a kislány anyja - felbújtóként - és egyik bátyja. A két fiatalkorú (negyed-, illetve nyolcadrendű) vádlottra - így a kislány másik bátyjára - 10 év, fiatalkorúak börtönében letöltendő börtönbüntetést szabtak ki. Mellékbüntetésként a bíróság valamennyiüket 10 évre eltiltotta a közügyektől. Az elsőfokú ítélet ellen a védelem többek között felmentésért, enyhítésért, illetve az ítélet hatályon kívül helyezéséért fellebbezett, míg az ügyészség súlyosbítást indítványozott, a harmad-, az ötöd-, a hatod- és a hetedrendű vádlottra is életfogytiglani fegyházbüntetést kérve.
Október 26. és október 30. között zajlott a Debreceni Ítélőtáblán a három évvel ezelőtti olaszliszkai bűncselekmény nyolc vádlottjának másodfokú tárgyalása. Az öt tárgyalási nap – köztük egy olaszliszkai helyszíni tárgyalás – képes összefoglalóját itt olvashatják.
Jogerős ítélet a Debreceni Ítélőtáblán
Az ítélet indokolásában a tanácselnök jelezte: az elsőfokú bíróság ítélete az Ítélőtábla által eszközölt kiegészítésekkel és a felvett bizonyításokkal együtt megalapozott, szükséges volt azonban néhány ponton annak kiegészítése. Ennek érdekében rendelt el az Ítélőtábla helyszíni tárgyalást is, illetve pontosította a vádlottak vallomásait is.
A meghallgatott szakértők erősítették az elsőfokú ítéletet; az elmeorvos-szakértő megállapította, hogy a 12 évvel korábban történt tragikus haláleset a családban (egy kislányt elütöttek) egyik vádlott esetében sem okozhatott kórós indulati állapotot, illetve válthatott ki ún. „rövidzárlati cselekményt”. A gépjármű szakértő szerint egyértelmű, hogy a sértett nem ütötte el a kislányt, még csak el sem sodorta, az autó sérülései mind álló helyzetében keletkeztek.
A védelmi bizonyítási indítványok elutasításáról a tanács elnöke elmodta, hogy a másodfokú bíróság döntése az elsőfokú ítéleten alapul, a fellebbviteli bíróság feladata a tényállás felderítése, pontosítása az elsőfokú bíróság ítéletének teljessé tétele érdekében. A tanács elnöke kifejtette, hogy az Ítélőtáblának nem feladata az elsőfokú bíróság által már lefolytatott bizonyítási eljárások megismétlése. Olyan bizonyítási indítvány pedig nem merült fel a védelem részéről, ami alapjaiban kérdőjelezhette volna meg az elsőfokú ítéletet, illetve nem volt olyan körülmény, amely indokolta volna, hogy az Ítélőtábla helyt adjon a védelmi indítványoknak. Az Ítélőtábla további tanúk meghallgatását sem tartotta szükségesnek.
Balla Lajos az indoklásban kifejtette: az ítéletek súlyosítására, illetve helybenhagyására a Büntető Törvénykönyvben is megfogalmazott büntetési célok adtak indokot. A büntetés eszköz, célja, hogy joghátrányt okozzon a megbüntetettnek, eltántorítsa az illetőt a további bűncselekmények elkövetésétől, illetve, hogy a büntetés általános, társadalmi visszatartó ereje is érvényesüljön. A büntetésnek arányosnak kell lennie: arányosnak az elkövetett tettel és az elkövető társadalomra veszélyességével, valamint az ítélet belső arányossága is fontos tényező, azaz, hogy a vádlottak a cselekményben betöltött szerepük szerint differenciáltan kapják meg a büntetésüket.
Az Ítélőtábla kiemelte a súlyosító körülmények közül a vádlottaknak a saját gyermekük sorsa iránti közömbösséget, azt, hogy ahelyett, hogy a kislány sorsával foglalkoztak volna, inkább a bosszúállással törődtek, illetve a cselekmény útonálló garázda jellegét. A negyedrendű és a nyolcadrendű vádlott beismerő vallomását illetve bocsánatkérését az Ítélőtábla nem tekintette enyhítő körülménynek, mert ezek a nyilatkozatok nem tekinthetők az őszinte megbánás jelének.
Az életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélt vádlottak személyében a bíróság olyan társadalomra veszélyességet látott, ami alapot ad arra, hogy a társadalomtól ilyen hosszú időre elkülönítsék őket. Az elsőfokon kiszabott büntetések enyhítésére az Ítélőtábla egy vádlott esetében sem látott lehetőséget.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
