Zsanett-per: minden rendőrt felmentettek

Hétfőn, miután az öt vádlott rendőr az utolsó szó jogán nyilatkozott, nem jogerősen ítéletet hozott a Fővárosi Bíróság Nyilas Levente vezette bírói tanácsa E. Zsanett pótmagánvádas perében.

Az ítéletben mind az öt vádlottat, T. Pétert, F. Zsoltot, R. Gábort, B. Gergelyt és I. Tibort felmentették, minden vádpont alól. E. Zsanettet 913 747 forint perköltség megfizetésére kötelezte a bíróság. A bíró az ítélethirdetésen azt mondta, a nemi erőszak nem történhetett meg, így bűncselekmény hiányában mentették fel az első és másodrendű vádlottat e vádpont alól. Az első és másodrendű vádlott három nap gondolkodási időt kért, míg társaik tudomásul vették az ítéletet. E. Zsanett és jogi képviselője fellebbezést nyújt be elsősorban az ítélet hatályonkívül helyezésért, másodsorban a bűncselekmény megállapításáért és a büntetés kiszabásáért, így mind az öt vádlott ügyében másodfokon folytatódik a büntetőper.

Az elsőrendű vádlott, T. Péter az utolsó szó jogán hosszú nyilatkozatot tett, azt elemezte, hogy szerinte miért nem történt meg, amit E. Zsanett állít. Ártatlansága mellett a per során ügyvédei által sorolt érveket hozta fel, részletesen kitért az esettel kapcsolatos időpontokra és azokra az sms-ekre, amiket E. Zsanett küldött. A végszóban a Gyalog Galopp című film fekete lovag karakteréhez (akinek legvágják minden végtagját, majd azt mondja, egyezzenek ki egy döntetlenben) hasonlította Tuza Pétert, E. Zsanett jogi képviselőjét. "Szerintem Tuza Péter kiegyezne egy bizonyítottság hiányában történő felmentéssel" - fogalmazott, majd azt kérte a bíróságról, hogy őt viszont bűncselekmény hiányában mentsék fel. A négy további vádlott szintén bűncselekmény hiányában történő felmentést kért, I. Tibor, ötödrendű vádlott hozzátette, hogy reméli, hogy "ez a hamis vád nem vesz el több időt az életünkből. Nyugodjon békében ez a hazugság."

Van egy lyuk a történetben

Az ítélet rövid szóbeli indoklásában a bíró kifejtette, hogy bűncselekmény hiányában mentette fel a rendőröket a szexuális bűncselekmény és a személyi szabadság megsértésének vádja alól, és bizonyítottság hiányában a zsarolás, illetve a vesztegetés vádja alól.

"E. Zsanett nem mindenben mondott igazat, de a vádlottak sem mondtak el mindent" - fogalmazott Nyilas Levente. A bíró kiemelte, hogy a történetben mindenképpen "van egy lyuk": sem a lány, sem a rendőrök vallomásai alapján nem tisztázható, miért tartott 25 percig az igazoltatás, és mi történt ez alatt.

A bíró szerint szinte másodpercnyi pontossággal összevethetőek a helyszín közelében működő térfigyelő kamerák felvételei és mobiltelefonok cellainformációi, és ez a rendőrök verzióját támasztja alá. Az pedig kizárt, hogy úgy történt volna erőszak, ahogy E. Zsanett előadta, ugyanis a rendőröknek a térfigyelők és a mobilok alapján mindössze 6-7 percük volt a lány Múzeum körútról történő elszállítására, megerőszakolására, majd XIII. kerületi otthonába kísérésére. A bíró hangsúlyozta, hogy a hemogenetikus szakértők nem is találtak releváns, terhelő bizonyítékként értékelhető DNS-maradványokat sem az elkövetők, sem a sértett ruházatán, sem a rendőrautóban. Így e vádpontban bűncselekmény hiányában mentette fel a rendőröket.

Az indoklás szerint azzal kapcsolatban sincs se pro sem kontra cáfolhatatlan adat, hogy mi hangzott el zsaroló vagy vesztegető szándékkal akkor, amikor rendőrautóban vitték haza Zsanettet, illetve, hogy kapott e húszezer forintot az elsőrendű vádlott E. Zsanettől. Így e vádpontokban bizonyítottság hiányában lettek felmentve a vádlottak.

Sötét mellékutca

Az úgynevezett Zsanett-ügy csaknem három évvel ezelőtt pattant ki, és okozott - más botrányokkal együtt - látványos változásokat a magyar rendőrségben. Ebbe bukott bele Petrétei József igazságügyi miniszter, Bene László országos rendőrfőkapitány és budapesti kollégája Gergényi Péter is, illetve Dobozi József, a Rebisz főnöke.

A 23 éves E. Zsanett következetesen állítja, hogy öt rendőr - az akkor még Rebisz, ma Készenléti Rendőrség állományába tartozó T. Péter, F. Zsolt, R. Gábor, B. Gergely és I. Tibor - 2007. május 4-én hajnalban egy közúti ellenőrzéskor megállította Budapesten, egy sötét mellékutcába vitte, majd ketten - T. Péter és F. Zsolt - megerőszakolták.

A rendőrök mindvégig tagadták bűnösségüket, az ellenük indított büntetőeljárást a nyomozó ügyészek részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában megszüntették. Az ellenük indult közvádas büntetőperben a bíróság csupán az ügyészség által kötelességszegés és hivatali visszaélés miatt emelt vádban mondta ki bűnösségüket, amiért pénzbüntetést szabott ki. Csupán annyit láttak ugyanis bizonyítottnak, hogy a rendőrök az igazoltatás idején elhagyták posztjukat, amikor állításuk szerint hazakísérték E. Zsanettet a papírjaiért.

Eközben E. Zsanett ellen is büntetőeljárás indult hamis vád miatt, ám ezt - éppen a pótmagánvádas ügy miatt - felfüggesztették. A Rendészeti Biztonsági Szolgálat öt rendőrét a történtek után nem sokkal felfüggesztették beosztásából, ám 2008 januárjában visszahelyezték őket a Készenléti Rendőrséghez.

Magán vád

Mivel az öt rendőr ellen csak kötelességszegés miatt emeltek vádat, E. Zsanett pótmagánvádlóként lépett fel az ügyben, és az öt rebiszest személyes szabadság megsértésével, erőszakos közösüléssel és zsarolással vádolta meg.

A pótmagánvád szerint 2007. május 4-én hajnalban a rendőrök megállították E. Zsanett autóját a Múzeum körúton. Először a be nem kapcsolt biztonsági öv, majd az úti okmányok miatt vonták kérdőre az intézkedő rendőrök a fiatal lányt, és arra céloztak, pénzzel is el lehet intézni, hogy ne vegyék el a jogosítványát. A pótmagánvád szerint miután Zsanettnél nem volt pénz, beültették a rendőrautóba azzal, hogy beviszik a kapitányságra vérvételre, azután egy szűk utcában megálltak, és két rendőr - az első- és a másodrendű vádlott - megerőszakolta a lányt.

"Nincs több időnk! Hagyjátok abba! Nem éri meg!" - felkiáltásokkal harmadik társuk félbeszakította az erőszakot, ezután visszavitték a Múzeum körútra a lányt, és autójában hazakísérték. Ekkor Zsanettnek még húszezer forintot kellett adnia rendőröknek, akik megfenyegették, hogy "ha beszél, a világ legrosszabb dolga történik vele".

Erőszak történt

A pótmagánvádas per 2008. november 17-én kezdődött. A tanúk és szakértők hadát felvonultató és ütköztető tárgyalásokon a rendőrök ügyvédjei elsősorban E. Zsanett szavahihetőségét támadták, valamint azt hangsúlyozták, hogy nem állnak rendelkezésre olyan konkrét bizonyítékok, amik az erőszak megtörténtét bizonyítanák: túl azon, hogy nincsenek használható DNS-minták, a rendelkezésre álló kamerafelvételek és a mobiltelefon-adatok alapján sem áll össze a kép, a telefonszolgáltatók által megadott időpontok alapján ugyanis nem volt olyan, öt percet meghaladó időtartam, amely alatt a lányt a Múzeum körútról elvihették, egy szűk utcában megerőszakolhatták és az autójához visszavihették volna.

E. Zsanett és jogi képviselője következetesen kitartott amellett, hogy a nemi erőszak hozzávetőleg úgy és olyan körülmények között történt, ahogy azt a lány előadta. A vád a lezajlott tárgyalásokon igyekezett  a hatóságilag kirendelt szakértők véleményét, a nyomozati anyagok alaposságát megkérdőjelezni, ízekre szedni, másfelől a Zsanett állításait igazoló tanúkat és szakértőket felsorakoztatni.

Tuza Péter, E. Zsanett jogi képviselője a 2010. február 24-i perbeszédében azt indítványozta, hogy erőszakos nemi közösülés, zsarolás, vesztegetés és személyes szabadság megsértése miatt ítéljék el a vádlottakat, mert álláspontja szerint súlyos bizonyítékok szólnak ellenük. A pótmagánvádló egy civil szakértői bizottság véleményével összhangban bírálta az öt rendőrrel szembeni korábbi ügyészségi eljárást, arra hivatkozva, hogy egyes bizonyítékokat - például a bűncselekmény helyszínén működő térfigyelő kamarák felvételeit - ismeretlenek manipulálhattak, az öt rendőr közti telefonbeszélgetéseket, rádióforgalmazást pedig a sértetti oldal sosem ismerhette meg.

A rendőrök védői szerint E. Zsanett az, aki nem szavahihető, a rendőrök csak igazoltatták és hazakísérték őt, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyenesen kizárt, hogy a rendőrök egyáltalán elkövethették volna a terhükre rótt bűncselekményeket, hiszen erre öt percnél is kevesebb idejük lett volna.

Az ügyben nemcsak az ellentétes oldalon álló ügyvédek csaptak össze. A pótmagánvádas eljárásban egy ismert pszichológus, aki hitelt adott a lány szavainak, és azt állapította meg, hogy E. Zsanett erőszak áldozatává vált, visszaadta szakértői igazolványát. Bagdy Emőke az egyik tárgyaláson már tanúként kifejtette: megállapításait pszichometrikus mérésekre, tesztekre alapozta, vizsgálatai szerint E. Zsanett nem túloz. Álláspontja szerint az a szakértő kollégája, aki a lány előadását nem találta életszerűnek, hibás következtetést vont le, és hibás véleményt alkotott.

Az ügy kivizsgálása érdekében a Társaság a Szabadságjogokért kezdeményezésére 2008 tavaszán létrejött egy független szakértői bizottság, amelynek az év novemberében nyilvánosságra hozott jelentése azt tartalmazta: kérdéses, hogy az eljárás tisztességes volt-e, a hatóságok pártatlanul, a szakmai szabályok betartásával jártak-e el, és a büntetőeljárás lassúsága és a kellő körültekintés hiánya "lehetetlenné" tette a megfelelő bizonyítékok összegyűjtését.