Századfordulós korzózás a Duna-parton

Gyógyszerészeti, vegyészeti és fényképészeti tanulmányai után Bécsben kezdte pályáját, majd 1867-ban, az osztrák–magyar kiegyezés évében költözött Pestre, ahol fényírdát nyitott.  Már ismert városfotós volt, amikor 1873-ban meghívást kapott a bécsi világkiállításra, így rövidesen a Bécsi Fotóművészek Szövetsége is a tagjai közé választotta.

 

A későbbiekben echós szekerén – amit sötétkamraként is használt – körbeutazta az országot, hogy vidéki kastélyokat fotózzon, megörökítette többek között Kossuth Lajos gyászmenetét, a milleniumi földalatti vasút építését, az első villamosokat, illetve a Magyar Fényképészek Országos Szövetségének alelnöke lett. Gazdag pályája során nemcsak a kiegyezés utáni Magyarországot, hanem a Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítése utáni főváros fejlődését is végigfényképezte.

 

„Klösz fotói nélkülözhetetlen kordokumentumok, a korabeli Budapestet jórészt az ő képein keresztül ismerjük. Megörökítette az Ördögárok kiöntését az 1875-ös nyári zivatarkor, az 1876-os pesti árvizet, az 1879-es szegedi nagy árvíz pusztításait. Végigfotózta a Nyugati pályaudvar építését (1873-76), a Nagykörút kialakítását, a Várat és palotáit, Savoyai Jenő lovas szobrát. Fényképezte a Rózsadombot a Wörner-villával, a Rác-fürdőt, a Margitszigetet, az újlipótvárosi malmokat, a Láng gépgyár szerelőcsarnokát, a sorra megépülő hidakat” – írta róla a Budapesti Városvédő Egyesület is.

 

Most pedig Budapest Főváros Levéltára egészen meglepőt lépett: a Fortepanon szabad felhasználásúvá tett 1500 századforduló körüli Klösz-képet, amikkel még a közeljövőben is foglalkozunk. „Igen, ezek azok a képek amikkel a leggyakrabban találkozhatunk, ha a millenniumi Magyarországról van szó, a falinaptárok, képeskönyvek, könyvillusztrációk kihagyhatatlan fotói. És mennyivel több még! Közel ezer budapesti felvétel, és benne hetven a Dunára néző városról“ – fogalmazott Tamási Miklós a levéltár nevében az anyagról. Ezekből a képekből válogattunk most. Duna-parti túránk déltől észak felé, az összekötő vasúti hídtól egészen az újpesti rakpartig tart.