Amerika, ahol igazán történnek a dolgok
Jávor Istvánt ma dokumentumfilmesként ismerjük, de fotósként kezdte, és egészen véletlenül: Érettségi után, hogy ne vigyék el rögtön katonának, lépnie kellett valamit, és éppen a Fényképész Szövetkezethez tudott bejutni. Ott megtanulta a szakma alapjait a gyerekfotótól a riportig, az exponálástól az analóg retusálásig, és nagyon megszerette az egészet. A szakiskola után Ragályi Elemér segítségével a Filmgyárba került, ahol 1973-87-ig számtalan magyar játékfilm standfotósa volt, maradék idejében pedig a valóságot fényképezte. Válogattunk már korábban az Indexen a Kárpátalját és a Taurus gumigyárat bemutató sorozataiból, most pedig élete első, meghatározó amerikai útjáról készült fotóit szemlézzük.
Mivel nővére disszidált, Jávor 8 évig nem utazhatott sehová. Mikor visszakapta útlevelét, elhatározta, hogy meglátogatja Párizsba költözött nővérét, majd később az 56-ban Amerikába menekült unokatestvéreket. Szerencsés módon pont ekkor, a hetvenes évek végén indult a világ első transzatlanti fapados repülőjárata: a Laker Airways olcsón, Jávor emlékei szerint 100 dollárért repült Londonból New Yorkba. (Fotó:
Jávor István / FORTEPAN)
Miért pont Amerika? “Nem tudom, a mai generációnak mit jelent, de nekünk Amerika leírhatatlanul nagyszerű, csillogó, vonzó, izgalmas; Amerikai az, ahol történnek a dolgok, ahol igazán zajlik az élet. A filmen, a zenén, a divaton túli hétköznapi valóság és minden ami addig csak erősen szűrten jutott el onnan hozzánk a kommunizmusba, végtelenül vonzott.” (Fotó:
Jávor István / FORTEPAN)
Hogy ne turistaként járja az országot, egy konkrét projektet is kitalált. Szerette volna megörökíteni, hogyan működik az amerikai filmgyártás, hogy aztán megmutathassa a magyar olvasóknak. Még Zsigmond Vilmos is próbált neki segíteni, mégsem jutott be a nagy stúdiók ajtaján. Barátok és rokonok vendégszeretetét élvezve így is két hónapot tudott csavarogni az országban, és közben rengeteget fotózott. (Fotó:
Jávor István / FORTEPAN)
“Venice Beach volt akkor (és talán még most is) azoknak a fiataloknak a gyűjtőhelye, akik olyan dolgokat találtak ki, amikből divat, sokszor tömegőrület lett, és ami később az egész világon hatott a fiatalságra. Itt görkorival a lábukon, egy vitorlát a kezükben tartva húzatták magukat a széllel a szédült fiatalok, itt láttam először köztéri testépítést, és saját készítésű óriás sárkányokat is.” (Fotó:
Jávor István / FORTEPAN)
“Amerika engem teljesen lázba hozott. Mintha folyamatosan doppingszer hatása alatt lettem volna, sajnáltam minden órát, amikor nem voltam ébren.” (Fotó:
Jávor István / FORTEPAN)
“New York kapott el legjobban. Azt éreztem, hogy az élet nem mellettem megy el, az élet nem máshol történik, hanem most, és itt. És akárhova mentem a városban, nem éreztem magam idegennek, a kapcsolatteremtés valahogy magától értetődött. Az is meglepett, hogy egyazon utca két vége két külön világot képviselt.” (Fotó:
Jávor István / FORTEPAN)
(Fotó:
Jávor István / FORTEPAN)
“A céltalannak tűnő végtelen gyaloglások közben azért egy kicsit a város lakójának is érezhettem magam, ugyanúgy, mint a helybéliek. “ (Fotó:
Jávor István / FORTEPAN)
(Fotó:
Jávor István / FORTEPAN)
Bár a Filmgyárban főleg Hasselbladdal dolgozott, amerikai útjára egy Nikon FE gépet vitt magával. Az exponált filmeket mindig helyben hívatta elő, hogy minél előbb lássa az eredményt. Azóta még kétszer volt Amerikában magánúton, egyszer pedig Gothár Péterrel, akinek Tiszta Amerika című filmjét fotózta. (Fotó:
Jávor István / FORTEPAN)
Jávor a 80-as években maga is filmezésre váltott, ő alapította a szamizdat videófolyóiratnak számító Fekete Dobozt, azóta pedig dokumentumfilmeket készít, és már csak ritkán fotóz. “A fotóhoz köthető illúzióim jócskán összezsugorodtak. A digitális világ alapjában változtatja meg az ember viszonyát a különleges képpel. A képek devalválódtak attól, hogy minden másodpercben millió kép készül a világon. Az igazán jó fotók nehezebben jutnak szóhoz, folyamatos képáradatban élünk. A mindenkori igazi dokumentumfilmben viszont egyre inkább hiszek.” (Fotó:
Jávor István / FORTEPAN)
Rovataink a Facebookon