A Mont Blanc-nál magasabb Matolcsy csomagja

Hétfő éjjel elfogadta a parlament az első és második, 397 és 367 milliárdos Matolcsy-csomagokat; you know, package-eket. Hamarosan a pénteken bejelentett harmadik, 90 milliárdos megszorító csomag intézkedéseit is törvénybe iktatják. A három csomag így együttesen már 854 milliárdot jelent, ennek tényleges, költségvetési egyenlegjavító hatása azonban inkább az 500 milliárd forintot közelíti. Legalábbis nagyjából így kalkulálhatunk azután, az első két, összesen 764 milliárdos csomagtól – amelyek eredeti, a kormány által tervezett összetételét a grafikonunkon láthatja – valójában csak 450 milliárd tényleges spórolást várt az Európai Bizottság.

A 764 milliárdosról – a KSH népességadatai szerint fejenként 76 876 forintosról – időközben 854 milliárdosra – fejenként 85 932, vagyis havi 7161 forintosra – növelt megszorításokra két fő ok miatt volt szükség. Egyrészt kiderült, hogy a világgazdasági helyzet romlása az export lassulásán keresztül, míg a konvergenciaprogram, vagyis a hiánycsökkentés a belső fogyasztás lassításán keresztül visszaveti a magyar növekedési lehetőségeket. A kisebb növekedés kevesebb adóbevételt hoz, a kormány pedig egyébként is irreális növekedési pályával számolt, ismerte el parlamenti bizottsági meghallgatásán, ha csak közvetve is, Varga Mihály IMF-ügyi miniszter még október elején.

Másrészt, amikor erre költségvetési szakértők és nemzetközi szervezetek felhívták a figyelmét, a kormány a nyár elején nem betömte a jövő évi költségvetésen tátongó lyukat, hanem kitágította egy nagyjából 300 milliárd forintos adókiengedéssel, a munkahelyvédelmi akciótervvel.

A kormánynak nyár végére tehát már összesen egy 450-500 milliárdosra megnövelt rést kellett volna foltoznia. Először azonban egyszerűen csak letagadták a lyuk létezését, nyár végén még úgy vélték, újabb intézkedések nélkül is tartható az unió által elvárt, és a kormány által is kitűzött három százalék alatti hiánycél. Amikor világossá vált, hogy újabb intézkedések nélkül a GDP-arányos hiány 2013-ban nem három, hanem négy százalék alá sem csökkenthető, az ország pedig így uniós forrásoktól eshet el, és nem kerül ki a túlzottdeficit-eljárás alól sem, a kormány nekiállt a saját maga által létrehozott lyuk befoltozásának. Három lépésben.

Az első Matolcsy-csomagot a kormány 397 milliárdosnak mondta, az elemzők és a befektetők egészen jól fogadták, az teljesen hagyományosnak tekinthető, ortodox megszorító csomag volt. A pedagógus életpályamodell elhalasztását, a járulékplafon bejelentését, segélyplafont, az adóbeszedés hatékonyságának javítását ígérte, ráadásul visszaléptek az MNB megadóztatásának ötletétől is. Szóval jó volt, de már első ránézésre kicsinek tűnt, kis számolás után pedig nyilvánvalóvá vált, hogy nem elegendő a hiánycél tartásához, mivel költségvetési hatásai jóval kisebbek a kormány által számoltnál.

Infografikánkhoz kattintson a képre!

A kormány ekkor vette elő kevésbé piacbarát ötleteit, amelyeket a második Matolcsy-csomagba csomagolt, ennek mértékét 367 milliárdosnak mondták. Itt visszatért a kabinet az unortodox intézkedésekhez, olyan lépésekhez, amiktől a legtöbben tartottak. Folytatta az elmúlt évek stratégiáját, a politikai népszerűség megőrzéséért az emberek közvetlen adózása helyett indirekt adókat vetettek ki, amelyeket bár áttételesen ugyanúgy a lakosság fizet meg, jobban fékezik a gazdasági növekedést. Nem felezték le a bankadót, megemelték a tranzakciós illeték mértékét, növelték a vállalkozások adóját, különösen sarcolva az energiacégeket.

A második csomag intézkedéseivel azonban a kormány nem jutott ki teljesen a maga teremtette csávából, a két nagy megszorítás együttesen hiába hozott volna összesen mintegy 450 milliárdos egyenlegjavulást – vagyis annyit, amennyire nyár közepén még úgy tűnt, szükség lenne –, az intézkedések szerkezete a jövő évi növekedést is nagy mértékben visszafogja, ami pedig az eredeti lyuk méretét és a GDP-arányos hiányt is tovább növeli.

A másik probléma, amire aztán később az Európai Bizottság is felhívta a kormány figyelmét, hogy a kiigazítások között már megint olyan ötleteket dobott be a kormány, amely csak idei-óráig oldja meg a költségvetés problémáit. Ilyen például a bankadó, amelyről a kormány azt ígérte, ha most nem is, 2014-ben már tényleg megfelezik majd.

Ezután következett, múlt hét pénteken a harmadik bejelentés, egy újabb 90 milliárdos kiigazításról. A harmadik Matolcsy-csomag lényegében csak a második csomag kibővítése, bejelentették, hogy a bankadót – az ígéretekkel ellentétben – már soha nem felezik meg és nem is szüntetik meg, tovább növelik az energiacégek terheit, és központi adóként bevezetik a közműadót is, amelyet a cégeknek a földben futó vezetékek után kell fizetni, és amelyet helyi adónak szántak. Így a mérleg már 854 milliárd forint, ami például három és félhavi nyugdíj összegének felel meg, és amitől azt várja a kormány, hogy a segítségével 2,7 százalék lesz jövőre a GDP-arányos költségvetési hiány.

A kormány minden egyes csomaggal közelebb jutott ahhoz, hogy tartsa az unió által elvárt hiánycélt, kikerülve ezzel az Európa szégyenpadjaként emlegetett túlzottdeficit-eljárás alól. Ugyanakkor minden csomaggal eggyel távolabb attól a lehetőségtől, hogy Magyarországon a következő években érdemi növekedés legyen, illetve attól, hogy az IMF és EU hiteldelegáció újra leüljön velünk a tárgyalóasztalhoz. Az IMF a harmadik csomag kapcsán hétfő este már be is jelentette: az intézkedések hosszú távon nem fenntarthatók, és hátráltatják a növekedést is – mindez megerősíti, amit sejteni lehetett már azok bejelentésekor: a kormány ezzel, miután folyamatosan szembe ment a nemzetközi szervezetek kéréseive, lényegében kimanőverezte magát a hiteltárgyalások folytatásából.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!