Orbánék legyűrték Brüsszelt
További Gazdaság cikkek
-
Magyar siker az altatáshoz használt maszkok piacán - Megújult a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
- Kétmillió forintos átlagilletmény jöhet a bíráknál, de három évet kell rá várni
- Hatalmas leépítést tervez a Ford, több ezer munkahelyet szüntetnek meg Európa-szerte
- Teljesen felborultak az ingatlanárak, már nem Budapesten van az ország legdrágább utcája
Jó okkal feltételezhető, hogy Magyarország jövő szerdán pozitív ajánlást kap Brüsszeltől és az uniós pénzügyminiszterek június 21-i tanácsülésén hivatalos döntés születhet a 2004 júliusa óta hatályban lévő deficiteljárás megszüntetéséről, írja a Bruxinfo.
A BruxInfo forrásai arra számítanak, hogy május 29-én várhatóan öt másik tagállammal együtt a Magyarország ellen a túlzott mértékű, GDP arányosan 3 százalékot meghaladó államháztartási hiány miatt folyó eljárás megszüntetését javasolja majd az Európai Bizottság. Olli Rehn már május elején szinte biztosra jelezte, hogy Lettország, Litvánia és Románia felállhat a „szégyenpadról”, míg Magyarország és Olaszország esetében ezt további egyenlegjavító intézkedések bejelentéséhez kötötte Brüsszel. Most mindkét ország átszakíthatja a célszalagot.
Minden jel arra mutat, hogy a magyar kormány által nemrég bejelentett három fokozatból álló csomag meggyőzte a Bizottságot arról, hogy 2012 után 2013-ban és 2014-ben is a 3 százalékos referenciaszint alatt marad a deficit (a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján), vagyis a hiánycsökkentés fenntarthatónak minősülhet.
A három csapás
Maximum bruttó 266 milliárd forintos megszorítás jöhet, de csak lépcsőzetesen - állt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csomagjában. Idén első lépésben zárolások lesznek az állami intézményrendszerben. Ha ez nem elég, és a növekedés sem alakul jól, akkor állami beruházásokat függeszthetnek fel (Kossuth tér átépítése, stadionépítések). Ha mindez még mindig nem elég ahhoz, hogy az idei és a jövő évi hiánycél is a GDP 3 százaléka alatt maradjon, akkor 2014-ben emelhetik a tranzakciós adót és az energiaadót. Most az Európai Bizottság jelzésére vár a kormány, ha elfogadják az intézkedéseket, kikerülünk a túlzottdeficit-eljárásból.
Ha minden lépésre szükség lesz, idén összesen 92,9, jövőre 172,9 milliárdos csomag léphet életbe. Orbán Viktor később erre rákontrázott azzal, hogy szerinte nem kell a lépcsőzetesség, jöjjön minden megszorítás egyben. Ezeken túl még egy ismeretlen típusú reklámadót is kiltásba helyezett. Kérdéses azonban, hogy ezek közül melyek voltak elegek az EU meggyőzéséhez és hányat fognak tényelgesen érvénybe léptetni, a biztosra vehető zárolások és beruházás-felfüggesztések mellett.
Az áprilisban benyújtott konvergencia-program alapján a Bizottság ezt még nem látta biztosítottnak, amit május 3-i tavaszi előrejelzése is tükrözött, amelyben idén még éppen 3 százalékos, jövőre viszont 3,3 százalékos deficitet tippelt a testület. Mivel a deficiteljárás keretében tett, és jelenleg is érvényes tanácsi ajánlások értelmében nyilvánvalóan a 3 százalékos szint alá kell az országnak leszorítania a hiányt (ez 2012-ben 1,9 százalékos deficittel messze teljesült is), a kormánynak célja eléréséhez pótlólagos intézkedéseket kellett hoznia.
Így úgy néz ki, hogy Brüsszelben most már mennyiségi és minőségi szempontból is elegendőnek tartják a csomagot, különösen azért, mert a bejelentett kiigazítás nagyobb része a kiadási oldalt érinti. A Bizottság korábban nehezményezte, hogy a hiánycsökkentésben túlsúlyban voltak a bevételek növelésére irányuló lépések.
Le kell nyelniük
Martonyi is optimista
Martonyi János külügyminiszter derűlátó azzal kapcsolatban, hogy a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolhatja jövő szerdán az Európai Bizottság. A külügyminiszter erről egy pénteki budapesti konferencián beszélt az MTI-nek, azzal kapcsolatosan, hogy több médium is úgy értesült az elmúlt időben, hogy az uniós végrehajtó-javaslattevő testület szerdán a Magyarország ellen 2004 óta érvényben lévő eljárás megszüntetését javasolhatja. Martonyi János úgy fogalmazott: "várjuk meg a szerdát, akkor az Európai Bizottság közzéteszi a javaslatát, és ezt követően a tanács fog végleges döntést hozni majd júniusban. Én a magam részéről derűlátó vagyok, ebben a helyzetben ennyit érdemes mondani".
Most a Varga-csomag utolsó lépése, a különadók (bankadó, energiaadó és a pénzügyi tranzakciós illeték) újbóli emelése és az ehhez Orbán Viktor által hozzátett reklámadó biztosan nem nyerte el a Bizottság tetszését, hiszen ezek szintén nem kiadáscsökkentő lépések, de ez a minőségi kifogás nem változtat azon a következtetésen, hogy Magyarország megtette a szükséges erőfeszítéseket és hathatós lépéseket tett a túlzott mértékű hiány felszámolására.
Brüsszel ettől függetlenül minden bizonnyal egyértelművé teszi majd az általa a különadóknak is tulajdonított alacsony magyar növekedési potenciállal kapcsolatos aggodalmait. Ezek várhatóan az országspecifikus ajánlásokban jelennek majd meg, amelyeket ugyancsak május 29-én fogad el az európai szemeszter keretében a Bizottság.
Most már igaza volt Orbánnak, amikor azt mondta ,hogy "biztosra mennek". Ha kikerülünk az eljárás alól, az sokkal nagyobb szabadságot jelent majd a kormánynak a költekezésben a választási időszak előtt, nem lesz akadálya az olyan nagyobb volumenű pénzosztásoknak, mint mondjuk a pedagógus életpálya-modell bevezetése vagy a minimálbéremelés.
Már vannak nagyobb kópék
Megfigyelők szerint a magyarok kiengedése valahol hitelességi kérdés a Bizottság számára, ahogy egy évvel ezelőtt is az volt az ország szankciókkal (a kohéziós alapok egy részének felfüggesztésével) való fenyegetésekor. Akkor Brüsszelnek az új gazdaságkormányzási szabályok hitelessége lebegett a szeme előtt, és most ugyanaz a hitelesség kerülne veszélybe a magyarok milliói előtt, ha a megtett erőfeszítések fölött szemet hunynának.
Az Európai Bizottságnak különösen az új intézkedések bejelentése óta már nem Magyarország, hanem néhány más tagállam miatt fő a feje. Belgium és esetleg egy-két más ország kapcsán Brüsszel pénzügyi szankciókat mérlegel, míg Málta fél év után visszakerülhet a deficiteljárásba. Mintegy intő példaként arra, hogy a deficiteljárásból kikerülve sem lehet sokáig hátradőlni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
