Épp a bukás előtt vette ki a pénzét a Quaestortól a külügy
További Gazdaság cikkek
-
Veszélyes időszakba léptünk, amikor rengeteg a baleset - Eurostat: A magyar lakosoknak kell a legkevesebbet fizetni az áramért az EU-ban
- Magyarország előfizet: így változtatja meg az életünket az előfizetéses e-kereskedelem
- Részletes munkaerőpiaci adatokat közölt a Randstad: a fiatalok többsége dolgozna külföldön
- Itt a Standard and Poor's jelentése Magyarországról
Frissítés: Épp a bukás előtt vették ki a pénzüket
Reagált cikkünkre a külügyminisztérium. Bár a korábbi kérdéseinkre küldött válaszukban még nem cáfolták, hogy az Eximbank és a MEHIB is a Quaestor-csoportnál vezetett volna számlát, cikkünk megjelenése után közölték, az említett cégeknek nem, csak a kereskedőháznak volt tőkéje a Quaestornál. A Magyar Nemzeti Kereskedőház tőkéjének egy részét viszont épp időben sikerült kimenteni a Quaestortól, vagyis "nem ragadt be", mint azt először írtuk.
Eredetileg egyébként azt is kérdeztük, hogy "mettől meddig" vezettek számlát a Quaestornál, erre válaszolva pedig meg is adták, hogy augusztus tizenharmadikán nyitottak számlát. Azt viszont, hogy éppen a cég összeomlása előtt kivették onnan a pénzüket, csak a cikk megjelenése után jelezték.
De hogy lehet, hogy épp a bukás előtt vették ki a pénzüket? Azt írják, hogy azért, mert
az MNKH vezetői figyelték a pénzpiaci folyamatokat, látták azt, hogy bedőlt a Buda-Cash és a Hungaria Értékpapír, ezért úgy döntöttek, hogy a továbbiakban nem tartják a brókercégnél a pénzüket, és ennek megfelelően kivették a tőkét a Quaestortól.
Mivel a tárca válaszai újabb kérdéseket vetnek fel, újra megkerestük a minisztériumot, hogy tisztázzuk, pontosan mikor, mely külügyhöz tartozó cégek milyen összegeket/vagyonelemeket tartottak/tartanak a Quaestornál, ha pedig ezekből kivettek valamit még a botrány kirobbanása előtt, azt pontosan mikor tették.
A külügyminisztérium is megégetheti magát a Quaestor bukásával. Úgy tudjuk, hogy a csalással gyanúsított cégnél a Szijjártó Péter tárcája alá tartozó több állami cég is jelentős összegeket tartott. A minisztérium sajtóosztálya kérdésünkre közölte, a Külgazdasági és Külügyminisztérium is vezet számlát a botrányos cégnél, tavaly augusztus óta.
Információinkat, miszerint a Magyar Nemzeti Kereskedőház, a Magyar Export-Import Bank, a Magyar Exporthitel Biztosító is érintett, a tárca nem cáfolta. Kérdésünkre, hogy az állami vagyont miért nem a Magyar Államkincstárnál tartották a minisztérium cégei, a tárca azt válaszolta, azért, mert erre nem kötelesek. Azt mondták, hogy:
az előzetesen végzett felmérések alapján a Quaestor volt az egyetlen cég az értékpapír szolgáltatók közül, amelyik a Külgazdasági és Külügyminisztérium számára díjmentesen biztosította szolgáltatásait.
A Szijjártó Péter minisztériuma alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőházat 2012-ben hozta létre az állam és a kereskedelmi és iparkamara, jelenleg Kerekes György vezeti, helyettese a futsalos Kun Gábor.
A kereskedőház megalakítása óta veszteséges, 2013-ban 8,9 milliós árbevétel mellett 594 milliós üzleti veszetséget hozott össze. A cég beszámolójából kiderül, 2013-ban 4 milliárd forintos jegyzett tőkével és 5,3 milliárdos tőketartalékkal működött, szabad pénzeszközeinek felhasználásával pedig értékpapírokat vásárolt 8,7 milliárd értékben.
Pénzük egy részét a Quaestornál nyitott számlán helyezték el, illetve egyéb állami vállalatok is nagyobb összegeket kezeltek a cégnél. A minisztérium egyébként a Quaestor-botrányok után megszakította a kapcsolat a moszkvai és isztambuli kereskedőházakkal, ezek ugyanis a 150 milliárd forintnyi fiktív kötvény kibocsátásával gyanúsított cég érdekeltségében vannak, együtt nyitották a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
