Külügy: Nem volt belső információnk a Quaestor bedőléséről
További Gazdaság cikkek
- Itt a válság, amiről egyre többet beszélnek: egyszerre két csapás éri Európát
- Lázár János 600 milliárd forintos vasútépítési fejlesztésről számolt be
- Közeleg a határidő, megjelent a tervezet
- Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek
- Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
A külügy cége nem azért vette ki néhány nappal a Quaestor bedőlése előtt a tőkéjét a cégtől, mert információi voltak a Quaestor pénzügyi helyzetéről, közölte kedden a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Ezzel arra reagáltak, hogy hétfőn megírtuk, Szijjártóék tárcájának egyik cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) a Quaestornál tartotta a vagyonát, majd néhány nappal az öncsőd bejelentése és az MNB-vizsgálata előtt kivette onnan.
Hétfőn döntésüket így magyarázták:
"az MNKH vezetői figyelték a pénzpiaci folyamatokat, látták azt, hogy bedőlt a Buda-Cash és a Hungaria Értékpapír, ezért úgy döntöttek, hogy a továbbiakban nem tartják a brókercégnél a pénzüket, és ennek megfelelően kivették a tőkét a Quaestortól."
A külügy most azt mondja, hogy a KKM és háttérintézményei semmilyen törvénytelen információval nem rendelkeztek. A Quaestor csődjét az okozta, hogy az engedélyezettnél nagyobb mennyiségben bocsájtott ki kötvényeket, és, amikor a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az ügyfelek jelentős része elkezdte kivenni a pénzét, a Quaestor egy idő után nem tudta biztosítani a kötvények ellenértékét.
Az MNKH a külügy szerint gondosan járt el akkor, amikor figyelve a piaci folyamatokat, és azt, hogy mi történik a brókercégeknél, kivette a közpénzt a Quaestortól. Közleményükben a következőket közlik:
- A Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről a Quaestornál az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírok technikai nyilvántartását segítő számla, úgynevezett értékpapírszámla volt.
- Ezen értékpapírok alapján gyakorolja a KKM a tulajdonosi jogokat az Exim felett. Ezek forgalomképtelen részvények, amelyek előállítása jogszabály alapján történt.
- A számlát azért a Quaestor kezelte, mert a piaci szereplők közül a számla kezelését egyedül a Quaestor vállalta díjmentesen.
- A Buda-Cash bedőlése után ezt a számlát a KKM megszüntette. (Korábban hiába kérdeztük a minisztériumot, hogy meddig tartottak számlát a Quaestornál, nem válaszoltak, csak arra, hogy mikor nyitották.)
- Az MNKH 2013. márciusában kötött szerződést a Quaestorral. (a tárca pedig korábbi közlése szerint 2014 augusztus óta vezetett számlát a Quaestornál.)
- A Quaestor korábban mindenfajta felügyeleti vizsgálaton megfelelt, a cégnél történő pénzelhelyezést a felügyeleti szervek soha nem minősítették kockázatosnak.
- Az MNKH-nak egy értékpapírszámlája volt, a szerződés szerint csak állampapír lehetett, az MNKH tehát a legbiztonságosabb formában tartotta az adófizetők pénzét, az MNKH nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket.
- Az MNKH a pénzt állampapírban tartotta, a tőke kivétele nem járult hozzá a Quaestor csődjéhez.
- 2015. márciusában az összeg 3,8 milliárd forint volt. Az MNKH vezetősége március 5-én döntött arról, hogy kiveszi a tőkéjét a Quaestortól. (Március 9-én jelentette be a cég, hogy öncsődöt kér.)
Hétfőn megkérdeztük a minisztériumot arról is, hogy mi lett a Quaestortól kivett vagyon sorsa, hová fektették be, erre egyelőre nem kaptunk választ.