Jeromos
9 °C
26 °C

Nem tüntetnek érte, de a jövő múlik rajta

DEBRE20111105006
2016.03.04. 07:40
Hatalmas hiány van itthon informatikusból: a kormányzat részére készített tanulmány alapján 22 ezer informatikust tudnának felvenni a hazai cégek, és az IT-iparág fejlődése miatt ez a szám csak nőni fog. Közben a felsőoktatásba egyre kevesebben jelentkeznek, aminek az is az oka, hogy a közoktatás bennragadt a 20. században. Az okos fejlesztőket ez viszont nem érdekli, amíg Nyugat-Európában háromszor annyit kereshetnek.

2015-ben 22 ezer informatikus végzettségű dolgozót tudtak volna felvenni a cégek, ha nem lenne munkaerőhiány informatikusokból - többek között ez derül ki abból a még hivatalosan nem publikált kutatásból, amit a Bell Research készített a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és az NFM megbízásából.

A tanulmány következtetései alapján ráadásul ez a helyzet csak egyre rosszabb lesz, hiszen az informatikusok iránti kereslet bőven az átlag felett fog nőni a következő években nemcsak Magyarországon, de a világban is.

  • a szakemberhiánnyal a felsőoktatás nem tud mit kezdeni: az állami támogatás hiánya miatt nem tudnak új helyeket meghirdetni, a jelentkezők és a felvettek száma is csökken, ráadásul egyre nagyobb a lemorzsolódás is.
  • Annak, hogy a felsőoktatásba nem jut el elég diák, tökéletesen megágyaz az a közoktatási rendszer, ami a PISA-felmérés tanulságai alapján is nagyipari mennyiségben termeli ki a digitális analfabétákat. Ebben a környezetben csoda lenne, ha a diákok tömegei akarnának bejutni az informatikai szakokra, és a számokon az látszik, hogy nincs is túljelentkezés ezekre a szakokra.
  • Mindennek tetejébe az IT-iparágak a globális piacon működnek, ami azt jelenti, hogy ha olyan tempóban mennek külföldre a fiatalok, ahogy az utóbbi években nekiindultak, akkor még kisebb az esélyünk arra, hogy az új, jól fizető és hosszabb távon is jó karrierlehetőséggel kecsegtető IT-munkahelyekre magyarokat vegyenek fel.

A jövő itt van és sose lesz vége

Pedig a lehetőség adott, hiszen az informatikus végzettséget igénylő munkák száma a világban egyre szaporodik, és hamarosan még azok a munkák is alapfokú informatikai ismereteket igényelnek majd, amiknek a művelői néha még egy program telepítésével is hadilábon állnak akár. Ma Európában 600-700 ezer fős hiány van szoftverfejlesztőből, és ez a hiány 2020-ra egy uniós kutatás alapján 900 ezres lesz. 

 

Amikor munkaerőhiányról beszélünk az IT-szektorban, akkor nem pusztán arról van szó, hogy kevés a fejlesztő. Mivel az informatikai munkaerőpiac eléggé rétegzett, a különböző szintű képesítéssel rendelkező munkák esetében eltérő, hogy mekkora a hiány. A tanulmány alapján jelenleg Magyarországon

  • rengeteg OKJ-s képzettségű fejlesztőre és rendszergazdára lenne szükség, belőlük van a legnagyobb hiány,
  • felsőfokú szakképzettségű és Bsc-diplomás informatikusból is nagy hiány van,
  • Mesterdiplomás és PHD-s informatikus kéne a legkevesebb, de ők is gyorsan munkát találnának mostanában a magyar munkaerőpiacon.

A helyzet mégis az, hogy hosszabb távon a képzettebb informatikusokra lehet nagyobb szüksége az országnak. Arról, hogy ez miért van így, az informatikai cégeket tömörítő IVSZ oktatási igazgatója, Horváth Ádámot kérdeztük meg: "Ha most nem növeljük exponenciálisan a magyar oktatási rendszerből kilépő informatikusok számát, 

akkor pár éven belül már nem arról fogunk beszélni, hogy hogyan fejlesszük a hazai IT-szolgáltatásokat, hanem arról, hogy hogyan akadályozzuk meg a hazai IT-iparág leépülését,

mivel a magyar fejlesztőket el fogja szívni innen az európai munkaerőpiac - magyarázta Horváth. A legmagasabb hozzáadott értékű kategóriában már most is hasonlók a bérek, mint Nyugat-Európában, hiszen a magyar és a nyugati cégek ugyanúgy a világpiacon versenyeznek. A közepes, és az alsó kategóriában viszont már nem ez a helyzet, és az alacsonyabb hozzáadott érték szintjén, ahol Kína és India versenyez, már nem tudjuk megtenni, hogy alacsonyabb béreket kínálunk, így

az egyetlen lehetőség, hogy a jobb minőségű munkaerőből csinálunk versenyelőnyt.

Ehhez szakember kell, és nem lesz elég az OKJ-s programozó, hanem a mester- és a doktori képzésre is rá kell erősíteni, miközben az alsóbb szinteken is több emberre lesz szükségünk.

Süvít az iparág, cammog utána a felsőoktatás

Miközben egyre nagyobb a piacon a hiány, a magyar felsőoktatásba egyre kevesebben jelentkeznek informatikus szakokra, és kevesebb embert is vesznek fel. Ennek több oka is van, de az egyik legfontosabb a tanulmány alapján az, hogy a magyar társadalom értékrendjétől a magas fizetések és a stabil életpálya lehetősége ellenére távol áll az, hogy a szülők informatikusnak küldjék a gyerekeiket. "Egy felmérés szerint Délkelet-Ázsiában a 15 éves korú gyerekek 85 százaléka tervezi, hogy az informatikus pályát választja, nálunk pedig a felsőoktatásba jelentkezők 8 százaléka, tehát a teljes népességen belül ez az arány még alacsonyabb" - mondta erről Horváth Ádám.

 

A listák szerint az informatikus szakok csak a hatodik-hetedik helyen vannak népszerűségben a felvételizők között, ráadásul szintén a magyarok értékrendjéből következik a szakma egyik legnagyobb vesztesége: az, hogy a lányok azért nem mennek informatikusnak, mert a társadalom férfiszakmának állítja be az IT-állásokat, miközben nem tudunk semmilyen okról, ami miatt a lányok kevésbé lehetnének jó programozók, mint a fiúk.

Az sem bátorítja a középiskolásokat, hogy az terjed az informatikus szakokról, hogy az első félévben az évfolyam felét rendre megbuktatják matematikából. Ez a szintű informatikai pályaorientáció Horváth szerint abból az időszakból maradt meg, amikor egy informatikusnak a gép működésétől kezdve, a fizika és a matematika elméleti részletein keresztül a programokig mindenhez kellett értenie. És régen ez a buktatási arány lehet, hogy indokolt is volt, mivel korábban tényleg csak a legkiválóbb matekosok lehettek jó szakemberek, de mára már és annyira leegyszerűsödtek az egyes részfeladatok, hogy nem kell mindenkinek a legjobbnak lennie minden területen.

Ráadásul a felsőoktatással sincs minden rendben, amit jól mutat, hogy 2015-ben már 52 százalék volt a felsőoktatásban a lemorzsolódás, nagyon sokan otthagyják a képzést. Ennek az az oka, hogy a felsőoktatási képzés munkaerőpiaci relevanciája egyre kisebb. A hallgató így sok esetben ugyanolyan jó állásokra pályázhat attól függetlenül, hogy kettő vagy négy év egyetem van a háta mögött. Ezt a hallgatókon kívül a vállalkozások is érzik, és most már úgy vannak vele, hogy mindegy, hogy másod-, harmad-, vagy negyedéves informatikus vesznek fel, mert úgyis mindenkit ugyanarra a féléves céges képzésre kell elküldeni.

Erre két cégnél, a Prezinél, és a Mitónál is rákérdeztünk, és alapvetően az látszik, hogy

a piacon pozitívabbnak ítélik meg ezt a trendet, mint amilyennek azok látják, akik az egész képzés szintjén gondolkodnak róla.

"Azok közül, akikkel interjúzok, sokan már tizenéves korukban megtanulnak programozni, és az informatikusokra általában is jellemző, hogy maguktól utána járnak olyan dolgoknak, amik érdeklik őket, folyamatosan fejlesztik a tudásukat. Ehhez nem szükséges munkaviszonyban dolgozni, sokat lehet tanulni saját fejlesztési projektekkel is" - mondta erről a Prezi Recruitment Managere, Hambalkó Rita. Holló Ágnes a Mito HR menedzsere szerint pedig alapvetően cégkultúrától függ, hogy hogyan tudják integrálni az egyetemistákat. "Mi úgy látjuk, hogy céges tapasztalattal sokkal jobban tudnak elhelyezkedni, és valódi tapasztalatok alapján tudnak dönteni arról, hogy milyen irányba specializálódnának" - mondta.

Horváth Ádám viszont inkább úgy látja, hogy a középfokú szakképzettséggel és az alapszakos diplomával rendelkezők körében a legnagyobb a hiány a munkaerőpiacon. "A fejlesztőcsoportokat vezető mesterdiplomás program tervezőknek természetesen tényleg magasabb szintű matematikai ismeretekre van szüksége ahhoz, hogy a programok működésétől kezdve a gép működésén keresztül mindent átlásson, különben nem tudna hatékony rendszereket tervezni. Ilyen emberből egyébként arányaiban kevesebb kell, de az alacsonyabb szinteken tapasztalható nagy arányú lemorzsolódás miatt elveszítjük annak a lehetőségét, hogy ilyen feladatokat ellátni képes emberekből több legyen a magyar munkaerőpiacon" - mondta erről.

Horváth szerint nálunk a felsőoktatás alapvetően abból indul ki, hogy mindenkit megpróbál felkészíteni a mester szintre és már az első években is azzal szembesíti a hallgatókat, hogy mi mindent nem tudnak, miközben inkább úgy kéne funkcionálnia, mint egy tehetségkutató műhelynek, ahol a megfelelő képességekkel rendelkező hallgatóknak megéri mesterdiplomát, vagy akár doktori fokozatot szerezniük.

Nem tehetnek róla, tennének ellene

A felsőoktatás rossz működése nem a felsőoktatásban dolgozók hibája, hiszen ők bármennyire is keményen dolgoznak, nem tudják megváltoztatni azokat a rendszerszintű hiányosságokat, amik miatt nem kellő mennyiségű és minőségű informatikus hagyja el a magyar felsőoktatást.

Ilyen hiányosság például az informatikát oktató egyetemi tanárok alulfizetettsége: amíg egy jó szakember a piacon egy-másfél millió forint körül is kereshet, az egyetemi oktatóknak bruttó 200 ezer körüli fizetéssel kell beérniük. Közben a piac rohamos fejlődése miatt ráadásul a legfrissebb tudással a piacon dolgozó informatikusok rendelkeznek. Az USA-ban ezt úgy oldják meg, hogy az egyetemekre a piaci fizetések 75-85 százalékáért csábítják be a szakembereket, itthon viszont forráshiány miatt erre nincs lehetőség.

Ezért általában EU-s projektekbe igyekeznek fizetéskiegészítésként bevonni az oktatókat, ez viszont az ezzel járó bürokratikus terhek miatt nem igazi megoldás a problémára. "A felsőoktatási törvény a mesteroktatók bevonásával próbál abba az irányba nyitni, hogy a piacon dolgozó informatikusok tartsanak órákat,

de ennek a koncepciónak az a célja hogy ezek az informatikusok végül az egyetemen is maradjanak, ami a jelenlegi bérkülönbségek mellett járhatatlan út"

- mondta erről Horváth Ádám.

A tanulmány szerint a lemorzsolódást az is elősegíti, hogy a mesterszakok nem nyújtanak annyival több munkaerő-piaci előnyt, ami miatt megérné a többlet két év. És úgy tűnik, hogy miközben a duális képzések nem váltak népszerűvé egyelőre, a cégeknek nagyobb teret kell majd adni a képzésben, annak érdekében, hogy a piacon ténylegesen elvárt tudást ne az egyetem elvégzése után, hanem már az egyetem alatt megszerezhessék a hallgatók. Ezek a folyamatok egyébként Horváth Ádám elmondása alapján sok felsőoktatási intézményben már elkezdődtek, de még vagy nem elég erőteljesek, vagy nem valósulnak meg elég gyorsan, ahhoz, hogy a felsőoktatás tarthassa a lépést a változó piaci igényekkel.

A felsőoktatás fejnehézsége - tehát, hogy a legképzettebb informatikus kibocsátására irányuló fókusz - azzal is javítható lenne, ha az egyre több lemorzsolódó hallgatót felszívná a szakképzés, aminek a helyzete jelenleg sokkal rosszabb mint a felsőoktatásé. Ezt jól mutatja például az, hogy miközben igény lenne OKJ-s informatikusokra, tavaly 18 ember végzett összesen OKJ-s szoftverfejlesztőként.

A tanulmány szerint a lemorzsolódást az is elősegíti, hogy nagy az átfedés az alapszakok és a mesterszakok tananyaga között. És úgy tűnik, hogy miközben az egyetemek nem kedvelik a duális képzést, mivel az szerintük kiviszi a hallgatókat az egyetemekről, a cégeknek nagyobb teret kell majd adni a képzésben. Ezek a folyamatok egyébként Horváth Ádám elmondása alapján sok esetben már elkezdődtek, de vagy nem elég erőteljesek, vagy nem valósulnak meg elég gyorsan, ahhoz, hogy a felsőoktatás tarthassa a lépést a változó piaci igényekkel.

Nem érettségi után kezdődik a baj

A felsőoktatás problémáinak, és főleg a munkaerőhiánynak az informatikai képességek átadása szempontjából iszonyatosan gyenge magyar közoktatásban vannak a gyökerei. Ezt a felmérések is alátámasztják: a legutóbbi PISA-felmérésből az derült ki, hogy a mai 15 évesek több mint fele gyakorlatilag digitális analfabéta, ami azt jelenti, hogy gondot okoz neki olyasmi, mint például egy robotporszívó beüzemelése, vagy egy online jegyvásárlás.

A tanulmány szerint ennek az az oka, hogy amit a középiskolában ma informatikaként tanulnak, az még arra sem elég, hogy felkeltse a diákok érdeklődését az informatika iránt, nemhogy ahhoz, hogy felkészítse őket a felsőoktatásra. 2012-ben ráadásul még csökkentették is az informatikaórák számát, és programozást egyáltalán nem is oktatnak.

Ráadásul nemcsak a középiskolákban lenne szükség szemléletváltásra: a tanulmány szerint a digitális alapkészségeket már általános iskolában oktatni kéne, és az sem ártana, ha ezek alapján a gyerekeknek a jelenleginél tisztább kép alakulna ki a fejükben a szakmáról, ugyanis az informatikai pályáról alkotott tévhitek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy ma munkaerőhiány van a szakmában.

A helyzetet az is nehezíti, hogy egyre kevesebb az érettségit adó, szellemi munkára felkészítő középiskola, ráadásul az iskolák informatikai eszközei elavultak és gyenge minőségűek. És amennyiben a diákok saját eszközeikkel ezt pótolnák, arra sincs lehetőség, hiszen a saját laptop vagy okostelefon jelenleg le van tiltva az órákon, ahelyett hogy ezeket a tanuláshoz használnák fel. És még ha használni lehetne okoseszközöket, a felmérések alapján a tanárok informatikai képzettsége sem lenne elég magas színvonalú ahhoz, amit egy 21. századi oktatási rendszer megkövetelne.

Viszik a magyar informatikust, ha tudják

Miközben az országban elsőként diplomázott informatikusok mostanában mennek nyugdíjba, tehát a demográfiai folyamatok is a hiányra erősítenek rá: a tanulmány szerint a munkaerőhiányt az is fokozza, hogy sokan nem tudnak ellenállni a sokszor a hazai kétszer-háromszor nagyobb béreknek, és külföldre mennek dolgozni.

Az Index által megkérdezett két cégnél mindennapos jelenség, hogy az informatikusokat jobbnál-jobb ajánlatokkal bombázzák. A Mito egy fejlesztésekkel és kommunikációval foglalkozó vállalat, ahol a nagyjából 150 fős csapatban körülbelül 60 fejlesztő dolgozik. Holló Ágnes, a Mito HR menedzsere arról számolt be, hogy főleg Németországból és Angliából érkeznek a megkeresések. A Prezitől is ide, főleg Londonba és Berlinbe hívják őket.

Holló Ágnes szerint az itthoni cégek akkor tudnak igazán versenyképesek lenni, ha érdekes feladatok elé tudják állítani a csapatukat. "Az, hogy a fizetés versenyképes legyen, egy olyan alapelvárás, amiből nem lehet lejjebb adni. Ha ez megvan, akkor azzal lehet megnyerni az fejlesztőket, ha a cég odafigyel a szakmai fejlődésükre. Mi ezért olyan csoportokat alakítottunk ki, ahol egy senior kollégájuktól tudnak segítséget kérni azon a területen, ami a legjobban érdekli őket" - mondta. A prezis Hambalkó Rita is az izgalmas projekteket és a fejlődési lehetőségeket említette meg a jó fizetés, és a rugalmas munkaidő mellett.

Az tehát látszik, hogy nincs könnyű helyzetben az iparág, de ezzel együtt az ország hosszú távú gazdasági lehetőségeit is megnehezítheti az informatikushiány. A tanulmány szerint a következő néhány évben a külföldi munkaerőigény csak nőni fog, miközben megjelenik majd a piacon egy rugalmasabb, angolul jobban beszélő generáció, ami könnyebben mond igent egy külföldi lehetőségre.

A nemrég bejelentett iparstratégia alapján már úgy tűnik, hogy ezt a kormány is észrevette, hiszen a potenciálisan húzóágazatok között sorolja fel az Irinyi terv az infokommunikációt, és az ipari digitalizációt.

Mindeközben viszont amit a felsőoktatásban a tanulmány problémának lát, az nagyon nagy részt következik Orbán Viktor oktatásról vallott nézeteivel. Eszerint, aki nem elég jó tanuló, az inkább tanuljon szakmát, és minél hamarabb álljon munkába. Mások szerint mindez részben azzal magyarázható, hogy Orbánra nagy befolyással van Parragh László iparkamarai elnök és az ő munkaalapú társadalommal és iparosítással kapcsolatos víziója.