Indulhat a valaha volt legnagyobb állami pénzköltés

Leokézta Brüsszel Orbánék nagy projektjét

A hét egy kicsi pofonnal körített nagy győzelemmel indult az Orbán-kormány számára, az Európai Bizottság ugyanis hétfőn az utolsó komolyabb szabályozói akadályt is elgörgette a Paks 2 beruházás elől. A bizottság úgy döntött, hogy megengedi a magyar államnak, hogy adófizetői pénzből támogassa az atomerőmű bővítését, igaz ez azt is jelenti, hogy úgy látják, hogy állami segítség nélkül nem is lenne esélye a projektnek.

Elvileg az EU szabályai tiltják, hogy piacra szánt beruházásokat támogasson az állam, ezzel ugyanis előnybe hoznak bizonyos beruházásokat másokkal szemben. Különleges esetekben viszont engedélyezheti az állami támogatást, és ilyen különleges esetnek találta a bizottság a Paks 2 megépítését is.

Az engedélyhez viszont pár feltételt is adott a bizottság:

1. a Paks II. Zrt. nem maradhat az MVM-csoportban, önállóan kell működnie, hogy ne lehessen a hiányt az MVM-en belül szétteríteni, ha Paks II. veszteséges lenne;
2. az ott termelt áramhoz mindenkinek egyenlő feltételekkel kell hozzáférnie, az új blokkokban termelt áram legalább 30 százalékát a tőzsdén, a maradékot diszkriminációmentes aukciókon kell majd eladni;
3. ha pedig nyereséges lenne a Paks 2, az üzemeltető cég nem forgathatja vissza a profitot további fejlesztésekbe, csak karbantartásra, az orosz hitel visszafizetésén kívül.

Akárhogy is, a döntés mindenképpen jó hír Orbánnak, aki örömében fel is hívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy együtt örüljenek. Innentől fogva már csak esetleg az tehet be a beruházásnak, ha Ausztria megtámadja a bővítést az Európai Bíróságon. Erre számítani lehet, mert az osztrák kormány már egy brit atomerőmű-projektet is megtámadott, mondván az erőmű megépülése torzítaná az európai energiapiacot. Az osztrák alkancellár már ki is fejezte, hogy nem ért egyet az Európai Bizottság döntésével.

Egy másik akadály lehet, ha az LMP-nek vagy a Párbeszédnek sikerül népszavazást kezdeményeznie a Paks 2-ről, bár eléggé kérdéses, hogy ez összejön-e. Ahogy azt összeszedtük, sok európai országban már volt népszavazás hasonló kérdésről, bár az Alkotmánybíróság 2014-ben már elutasított egy hasonló kezdeményezést. Nem kizárt viszont, hogy sikerül valahogy úgy megfogalmazni a kérdést, hogy az átmenjen a rostán, akkor pedig népszavazási kampányban kellene megvédenie a beruházást a kormánynak.

A kormány minden esetre már most elkezdte azt hajtogatni, hogy a Paks 2 a garancia arra, hogy a jövőben olcsó legyen az áram a magyaroknak. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy az új erőmű gazdaságosan fog termelni, sőt, inkább az a valószínű, hogy nagyon ráfizetéses lesz az egész beruházás. A kormány abban reménykedik, hogy 2020-tól egész Európában megdrágul az áram ára, így a Paks 2-ben termelt 7 forint/kWh áram olcsónak számít majd. Több, energetikával foglalkozó közgazdász szerint viszont egyáltalán nem garantált, hogy ez így is lesz, sőt, olyan is van, aki szerint

Nagyon úgy tűnik, ez lesz minden idők legnagyobb magyar állami beruházása, ráadásul a nemzetközi tapasztalatok szerint a költségek akár 5-600 milliárddal is megszaladhatnak. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a gigaprojektek gyakran gigakorrupcióval is járnak, így összességében nem olyan tiszta a kép a Paks 2 mellett, mint ahogy azt a kormány beállítja. Hogy energetikai szempontból mennyire indokolt a paksi bővítés, és mennyire állnak meg a kormány érvei, azt itt szedtük össze részletesebben.

A kormány újra szívatná az élelmiszerláncokat

Szerdán megszereztük a Miniszterelnökség és az NGM legújabb előterjesztését arról, hogyan lehet, főleg az élelmiszerbotrányra és a fogyasztóvédelemre hivatkozva változatos megoldásokkal megnehezíteni az élelmiszerkereskedő láncok életét. Az előterjesztés szerint a kormány egy „egészségesebb szerkezetű” hazai kereskedelmi szektort szeretne elérni, bármit is jelentsen ez. Az előterjesztésben olyan javaslatok szerepelnek, mint hogy

• a napi fogyasztási cikkeket áruló áruházaknak környezetterhelési díjat kelljen fizetnie a parkolóik után, annyit, hogy abból évente nagyjából 20 milliárd forint összejöjjön;
• az áruházak kötelezően bővítsék a dolgozóik létszámát (miközben már most sem találnak elég dolgozót), adjanak vasárnapra 100 százalékos pótlékot és minden dolgozónak legalább két szabadnapja hétvégére essen;
• az élelmiszerláncok vágják vissza a reklámköltségeiket a bevételük 0,5 százalékára (aminél most sokkal többet költenek erre), hogy a reklámok ne szennyezzék a környezetet, ne vezessék félre a vásárlókat és ne élhessenek a nagy cégek a „marketing erőfölényükkel”;
• az áruházak ingyenes buszjáratai is számítsanak bele ebbe a reklámköltségbe;
• és legyen tilos gyűjtőcsomagból árulni termékeket az áruházakban, mert az balesetveszélyes, Lázár Jánost pedig egy vályúra emlékezteti.

Összességében a javasolt intézkedések azzal járnának, hogy

és még ezen felül is jelentősen emelkednének a költségeik. Az előterjesztésben lévő javaslatokon első ránézésre látszik, hogy azok nem fognak tetszeni az Európai Bizottságnak, amivel Lázárék is számolnak.

Lázár János a csütörtöki kormányinfón megerősítette, hogy dolgozik valami hasonlón a kormány de azt mondta, hogy egyrészt az Index egy régebbi verziót kapott meg, február vége óta változott a javaslat, másrészt ebből még nem lesz törvénytervezet, hanem társadalmi vitára bocsátja az előterjesztést. Azt viszont már azóta is többször elmondta a kormány, hogy még tavasszal új törvényt akar a kereskedelemről.

Hétfőn el is indulnak majd az egyeztetések, bár a kereskedelmi láncok képviselői csak kedden kerülnek sorra, először a kereskedelmi dolgozók szakszervezeteivel egyeztetnek a szabadnapokról és a bérpótlékról, amelyeket a dolgozók képviselői már régóta kértek a kormánytól.

Mészáros Lőrinc vett egy ötcsillagos szállodát.

Úgy látszik, nem telhet el hét anélkül, hogy Mészáros Lőrinc gazdagodásáról ne lenne valami hír. Ezen a héten írtuk meg, hogy a felcsúti polgármester és gazdasági “csoda” érdekeltségébe került Tokaj-Hegyalja egyetlen ötcsillagos szállodája, az Andrássy Rezidencia.

A szállodát 2010-ben vásárolta meg a CIB, az üzemeltetéssel pedig Accent hotelláncot bízta meg, ami a korábbi négy csillagból ötöt csinált, és néhány év alatt eredményessé tette a szálló működését. 2016 júliusában viszont a bank bejelentette, hogy több érdeklődő közül egy meg nem nevezett szakmai befektetőnek értékesíti a szállodát.

Mészáros Lőrinc az elmúlt időben a komoly szereplő lett a szállodaiparban: először elkezdett felszámolás alatt lévő cégekhez tartozó szállodát venni, majd miután a Jászai Gellért vezette Konzum megvásárolta a 24 hotelt üzemeltető Hunguest Hotel láncot Leisztinger Tamástól, Mészáros 20 százalékos tulajdonrészt vett a Konzumban, vagyis közvetve a Hunguest tulajdonosa is lett.

Még hét hír a hétről

• Megszavazta a parlament, hogy szabadnap legyen a nagy péntek, így négynapos lett a húsvéti szünet.
• A Peugeot és a Citroen francia gyártója vette meg az Opelt.
• Az egészségügyi dolgozók hat éven át havi 30 000 forinttal többet kaphatnának, vagy jutna három új szuperkórházra abbóla pénzből, amit a kormány a Puskás Ferenc stadionra elkölt majd.
• Növekedni kezdett az infláció, egyre drágább az élet az országban.
• A kormány is tisztában van vele, hogy egy egész maffia árulta ukránoknak a magyar állampolgárságot.
• Eladja az MNB az Eifel Palace-t.
• 47 ezer közmunkást akar a kormány a munkaerőpiacra tolni, leginkább úgy, hogy szakképzettek és a fiatalok számára szigorítja a közmunka feltételeit.