111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre

Bruttó 111 ezer forintos jövő évi minimálbérről és bruttó 129 ezer forintos garantált bérminimumról írt alá egyezséget három munkaadói szervezettel és két szakszervezeti szövetséggel Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden Budapesten. Az államtitkár elmondta, ezt a javaslatot teszik a kormány döntéséhez. A kabinet a következő napokban rendeletben hirdeti ki a minimálbér és a garantált bérminimum 2016. évi összegét.

Az 1,6 százalékos tervezett infláció mellett, a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkenését is figyelembe véve a minimálbérnél 5,6, a garantált bérminimumnál 5,7 százalékos reálbér-emelkedés valósulhat meg. Ilyen mértékű reálnövekedés a kötelező legalacsonyabb béreknél 2002 óta nem volt – közölte Cseresnyés Péter.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) egyik tagja, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem ért egyet a tárgyalások során kialakult javaslatokkal, és nem vett részt az aláíráson. Így a konzultációs fórumon nem született megállapodás, a tagok döntő többsége írta alá az egyezséget. Kordás László elmondta: azért nem járultak hozzá a megállapodáshoz, mert elfogadhatatlannak találják az abban szereplő béreket. A Magyar Szakszervezeti Szövetség döntését az is befolyásolta, hogy a munkaadói oldal és a kormány nem kívánta rögzíteni, hogy a minimálbér nettó értéke 2018-ra érje el a létminimum szintjét – tette hozzá.

Nem volt könnyű menet

A bérmegállapodást a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter írja alá a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel. A minimálbér elfogadását minden évben hosszabb tárgyalások előzik meg, ahol a munkaadói, a munkavállalói oldal és a kormány egyezik meg a minimálbér, a garantált bérminimum összegéről, és egy jogilag nem kötelező bérajánlásról mértékéről (ez főleg azoknál a cégeknél lehet fontos, ahol az állam tulajdonos, vagy azokban az iparágakban, ahol erősek a szakszervezetek).

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László úgy fogalmazott: a szakszervezeti oldal kompromisszumkészséget mutatott azzal, hogy engedett a korábbi béremelési javaslatából, és azt bruttó 7, illetve 7,4 százalékra mérsékelte. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint negatív üzenete van annak, hogy a versenyszféra két képviselője nem tudott megegyezni, ezért a kormány, amely a versenyszférában nem munkáltató vagy tulajdonos, hirdeti majd ki a béreket.

A VOSZ főtitkára az MTI-nek azt mondta, a munkáltatói oldal bruttó 4,76 és 4,91 százalékos béremelési javaslata korrekt ajánlat volt. Dávid Ferenc elmondta, hogy bár normális szakszervezeti célnak tartja azt, hogy a nettó minimálbér érje el a létminimum összegét, a jelenlegi adó- és járulékrendszer nem kedvez e célkitűzésnek.

Szétadóztatjuk a minimálbéreseket

Az OECD adatai egyébként alátámasztják Dávid Ferenc állításait: a szervezet 33 tagállama közül Magyarországon kell a legtöbbet adózni a minimálbér után.  Magyarországon 2013-ban  a minimálbérért dolgozók jövedelmük 35 százalékát kellett leadózniuk, amivel toronymagasan vezetünk, 8 százalékpontot ráverve a második legtöbbet adózó lett minimálbéresekre (az ábrán fura lehet, hogy Mexikóban -17 százalék a terhelés: ez azért van, mert ott a legalacsonyabb keresetűek ekkora mértékű adójóváírást kapnak).

A helyzet azóta sem változott: 2015-ben a bruttó jövedelem 34,5 százalékát kell befizetni a minimálbér után. Ez

• a 16 százalékos szja-ból,
• a 10 százalékos nyugdíjjárulékból,
• a 4 százalékos természetbeni és 3 százalékos pénzbeni egészségbiztosítási járulékból és az
• 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékból jön össze.

A VOSZ szerint a helyzetet az is nehezítette, hogy a tárgyalások idején már kész volt a 2016-os költségvetés, ezért kezdeményezték, hogy az idei tárgyalásokon térjenek ki azokra a lehetőségekre is, amelyek révén 2017-től növelni lehet majd a minimálbér nettó értékét. Mindez csak az adó és járulékterhek csökkentése révén oldható meg és mindenképp kell hozzá a kormányzat segítsége is – mondta Dávid 

De honnan indultak a tárgyalások?

Nem annyira meglepő módon a munkavállalói oldal követelte a nagyobb emelést a tárgyalások alatt: 

• A Munkástanácsok Országos Szövetsége a jövő évi minimálbér 8, a szakmai bérminimum 13 százalékos emelését javasolta november elején. Ez 113 500 forintos minimálbért, és 138 ezer forintot szakmai bérminimumot jelentett volna.
• A Magyar Szakszervezeti Szövetség viszont egy középtávú bérfelzárkóztatási programban gondolkodott, amely célul tűzte ki a minimálbér nettó értékének a létminimumhoz történő felzárkóztatását. Ennek az a lényege, hogy három éven keresztül 9 százalékkal emelkedjen a minimálbér és a szakmunkás bérminimum, miközben az alacsony keresetűeknek vezessék be a 9 százalékos szja-kulcsot.

A munkaadók ezzel szemben minimális, 1,5 százalékos emelést emlegettek, miközben a kormány sem vitte túlzásba a licitálást: Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 5,5 százalékos, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig 2,5 százalékos emelésről beszélt a tárgyalások alatt. Lázár júniusi nyilatkozatáról a Miniszterelnökség utólag azt mondta, hogy félreértették a miniszter szavait, mert a végleges számokról a munkaadói és a munkavállalói szervezetek döntenek, és nem a kormány. Az 5,5 százalékot a szakszervezetek már akkor kevésnek, a munkaadók pedig túl soknak tartották.

A régió elhúzott mellettünk

A tárgyalások ideje alatt záporoztak a pártok közleményei a minimálbér-emeléssel kapcsolatban. Ezekben voltak érdekes ellentmondások, az LMP-s Schiffer András szerint például gyászos a magyar minimálbér szintje a szomszédos országokéhoz képest („2008 óta lassabban emelkedik a minimálbér nálunk, mint a szomszédos országokban”), a Fidesz szerint viszont 2010 és 2014 között épp, hogy nálunk emelkedett a legtöbbet (a többi párt véleményről a keretes részben olvashat).

A biztonság kedvéért megnéztük, hogy mi igaz a politikusok minimálbérrel kapcsolatos állításaiból. Bár a fenti ábra alapján fura lehet, hogy 2014 és 2015 az ábrán csökkent a magyar minimálbér, ennek az az oka, hogy az Eurostat euróban méri a minimálbéreket, ugyanis csak így lehet összehasonlítani a számokat.

Az Eurostat adatai alapján úgy tűnik, hogy már a régióban is találni olyan OECD-tagállamot, ami lenyomott minket 2010 és 2014 között: Lengyelországban ha hajszálnyival is, de többet nőtt a minimálbér. Arról nem is beszélve, hogy ha 2015-öt is belevesszük az összehasonlításba, akkor már a szlovák minimálbér is elhúzott a magyar mellett 2010-es bázison.

Az pedig, hogy 2008 óta lassabban emelkedik a minimálbér nálunk, mint a szomszédos országokban, azért nem igaz, mert a cseh minimálbér euróban számolva még a magyarnál is lassabban emelkedett. Persze ettől eltekintve azért látványosan elhúzott mellettünk a régió.

És hány embert érint ez?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legutoljára 2013-ban hozott nyilvánosságra 2012-re vonatkozó adatokat: ebből az derül ki, hogy a munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkezők 28 százaléka vallott be minimálbérnek megfelelő vagy annál is kevesebb jövedelmet 2012-ben. Ez számszerűen akkor 1,263 millió embert jelentett.

A valóságban persze ennél sokkal kevesebb emberről lehet szó: az MTA közgazdaság-tudományi intézetének 2012-es kutatásában megbecsülték, hogy a minimálbéresek közül hányan adócsalók. Ebből az derült ki, hogy – 2006-os adatok alapján –  a minimálbéreseknek csaknem fele, pontosabban 47,5 százaléka csal adót a becslések szerint, átlagosan 95 ezer forinttal keresnek többet a bejelentett bérüknél. Ehhez azonban a keveset keresők keveset tesznek hozzá: az ötből az alsó három kategória csak az összes eltitkolt bér 16,2 százalékát teszi ki, bár számszerűen ők adják a valódi és a csaló minimálbéresek döntő részét is.