GKI: 8 százalékos béremelés várható jövőre

A GKI novemberi vállalati felméréséből az derül ki, hogy jövőre átlagosan 7,7 százalékos béremelést terveznek a cégek. Ha az inflációt is figyelembe vesszük, akkor a GKI becslése szerint 7,5 százalék közelében lesz reálértéken az emelés.

Idén az első 9 hónapban a nettó keresetek 7,1 százalékkal nőttek. A legmagasabb béremelést a 250 fő fölötti vállalatok tervezik, átlagosan 11 százalékkal emelnék a béreket. A 21-50 főt foglalkoztatók átlagosan 8 százalékos emelést terveznek, a többi kategóriában pedig 6,6-7 százaléknyi emelés várható. 

Az ágazatok szerint átlagon felül emelik várhatóan a béreket a könnyű- (8,7 százalék) és fémiparban (7,9 százalék), továbbá a kereskedelemben (8,3 százalék). A legkevésbé az élelmiszeripar cégei tudnak bért emelni (6,3 százalék).

A minimálbérek emelése önmagában 4,5 százalékkal emeli meg az átlagbért. Tekintettel a vállalati béremelési szándékokra, ez azt jelenti, hogy a nem minimálbéres kategóriákban a béremelés mértéke 6 százalék körül alakulhat. Mivel a közszféra béreire nincs közvetlen hatása a minimálbérek emelésének, ezért ott a bérek 9-10 százalékkal emelkednek, a más bejelentett béremelések és az áthúzódó hatások miatt.

A kormánynak sikerült elfogadtatnia a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán részt vevő szakszervezetekkel és a munkaadókkal, hogy a minimálbér jövőre 15, 2018-ban pedig 8 százalékkal, a garantált bérminimum pedig jövőre 25, utána pedig 12 százalékkal nőjön, a munkaadói járulékok pedig 2017-ben 5, egy évvel később pedig még 2 százalékkal csökkenjenek. Mindez egyébként régiós összehasonlításban nem jelent óriási előrelépést.

Arról már korábban is írtunk, hogy nem mindenki örülhet a minimálbér-emelésnek, elég sokan veszthetnek is vele, de most a Legjobbmunkaadók.hu felmérésének köszönhetően arról is tudhatunk már valamit, hogy a cégeket hogyan fogja érinteni összességében a minimálbéremelés okozta költségnövekedés és a járulékok kieséséből következő költségcsökkenés.

A megkérdezett 51 cég 43 százalékánál arra számítanak, hogy több pénzük marad összességében a két intézkedés hatása alapján, viszont a cégek 41 százakánál a minimálbér emelése miatti költségnövekedés lesz erősebb. A cégek 15 szézalékánál nagyjából kiegyenlíti egymást a két intézkedés hatása.

Azok a cégek, amik rosszul járnak az intézkedésekkel, leginkább megemelik a vállalati átlagos béremelés mértékét, de a cégek nagyjából harmada a nem alapbér részét képező béremeléseket tervezi alapbéresíteni, viszont olyan cégek is bőven vannak, ahol a minimálbér emelését a nem minimálbéres munkavállalók béremelésének csökkentéséből fogják kigazdálkodni.

Azoknak a cégeknek a kétharmada, amik összességében jól járnak az intézkedésekkel, általános béremelést terveznek a pluszpénzből. 

A cégek 12 százaléka az adott dolgozóra akarja költeni a megtakarítást, a cégek kicsivel több mint ötöde pedig egyszerűen megtakarítja a pénzt, tehát nem költi el, vagy emel belőle bért.