Ezzel tudna sakkban tartani Putyin

000 DV1313040
2014.11.24. 08:14 Módosítva: 2014-11-25 13:31:31
10 hozzászólás
2013-ban a magyar export alig 3 százaléka ment Oroszországba. Az eddigi szankciók főleg a balti államoknak és Lengyelországnak fájnak, a közelmúltig oroszbarát Magyarországnak kevésbé. Azonban az orosz kitettség nekünk is kockázatot jelent.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Miután Oroszország bevonult a Krím félszigetre, az Egyesült Államok, az EU és több más ország gazdasági szankciókat vezetett be vele szemben. Oroszország válaszul betiltotta az Egyesül Államokból, Ausztráliából, Kanadából, Norvégiából és az EU-ból érkező mezőgazdasági termékek jelentős részének importját.

Mekkora hatásuk lehet a mostani és esetleges jövőbeli orosz szankcióknak a régiós gazdaságokra?

Ennek megértéséhez először nézzük meg, mennyire függenek egyes régiós országok az orosz exporttól! Az első ábrán négy országcsoportra mutatjuk az Oroszországba menő exportot a teljes export arányában. A csoportok a balti államok (Észtország, Lettország és Litvánia), Lengyelország, Németország, és Magyarország. Az ábra 2013-as, azaz a szankciók bevezetése előtti adatokkal készült. ( Ábráink adatai elérhetők itt.)

Oroszország exportrészesedése a balti államok esetében több mint 16 százalék. Ezzel szemben Lengyelországban ez az arány 5 százalék körüli, Magyarországon és Németországban pedig még kevesebb. Az ábra természetes magyarázata, hogy a földrajzilag közel eső országok termékeik nagyobb arányát viszik Oroszországba. Úgy tűnhet tehát, hogy nem nagyon kell aggódnunk a mostani vagy jövőbeli orosz szankciók miatt.

De attól még, hogy Oroszország részesedése az összes exportban kicsi, lehetnek olyan termékek, ahol ez a részesedés nagy. Mivel az augusztusban bevezetett szankciók a mezőgazdasági termékekre vonatkoznak, nézzük meg közelebbről ezek exportját!

Második ábránkon a fenti országcsoportokra mutatjuk Oroszország részesedését a 2013-as mezőgazdasági exportban. Vagyis azt számoljuk ki, hogy 2013-ban az exportált zöldség, gyümölcs, hús, tejtermék és élelmiszer-készítmény teljes összegéből mekkora részt vásárolnak az oroszok. A részesedést jelző oszlopokat két részre osztjuk. Az alsó, kék színű rész azoknak a termékeknek a részesedését jelzi, amelyek importját Oroszország 2014. augusztus 7-én megtiltotta. A felső, piros rész pedig a maradék, embargó alá nem eső termékek részesedését mutatja.

Az oszlopok ezen az ábrán valamivel magasabbak: a mezőgazdasági termékek exportjában Oroszország részesedése nagyobb, mint a teljes exportban. A balti országok mezőgazdasági exportjuk 30 százalékát viszik Oroszországba, és ez az arány Lengyelországban pedig 7 százalék. Ennek a mintának is van természetes oka: a magasabb szállítási költség miatt a földrajzi közelség különösen fontos a mezőgazdasági termékek exportjában.

Az ábra szerint tehát az orosz szankciók nagymértékben sújthatják a mezőgazdaságot és élelmiszeripart. Ha az oroszok nem veszik a lengyel almát, akkor azt másutt kell - sokszor olcsóbban - eladni.

Mennyire sújtják az egyes országcsoportokat a jelenlegi szankciók? Az oszlopok alsó (kék) részei azt mutatják, hogy az orosz importtilalom leginkább a balti országokat és Lengyelországot sújtja. Ők a mezőgazdasági exportjuk 14 illetve 5 százalékának kereshetnek új vevőt. Ugyanez az arány Magyarországon csak 1 százalék. Másképpen fogalmazva (a kék részt az egész oszlop méretéhez viszonyítva), az oroszok a magyar-orosz élelmiszerexportnak kevesebb, mint egyharmadát, a lengyel-orosz exportnak viszont közel kétharmadát tették tiltólistára.

Vagyis a tilalmak legjobban pont Oroszország leghangosabb bírálóit, a balti államokat és Lengyelországot érintik. Az ábra egyik lehetséges tanulsága az tehát, hogy az oroszbarát magyar külpolitika kifizetődő, mert megment minket a szankcióktól.

De van egy másik tanulság is. A fentiek szerint Oroszország hajlandó gazdasági eszközökkel befolyásolni a tőle függő országok politikáját. Ez Magyarország számára is kockázat, különösen, hogy az importgázon keresztül már most is komolyan függünk tőlük. És a kockázat csak nőni fog, ha az orosz kitettséget aktív gazdaságpolitikával (keleti nyitás, Paks) erősítjük. Ezért a Defacto szerint jobb lenne inkább más országokkal erősíteni gazdasági kapcsolatainkat.

(A cikk első verziója hibás második ábrával jelent meg. Köszönjük olvasónk észrevételét, az ábrát és hivatkozott számokat javítottuk.)