A piacgazdaság tényleg erkölcstelen

51 hozzászólás
Elgondolkodtató kísérlet bizonyítja, hogy a piaci tranzakciók hajlamosabbá teszik az embereket az immorális viselkedésre.

Egy piaci tranzakció sokszor okoz kárt a kívülállóknak. Például egy termék előállítása és piacra vezetése együtt járhat munkások embertelen körülmények közötti dolgoztatásával, gyermekmunkával vagy környezetszennyezéssel. Vajon igaz az a sokak által állított feltételezés, hogy a piac ráveszi az embereket immorális – a saját értékrendjüknek ellentmondó következményekkel járó – döntésekre?

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Két tudós, Armin Falk és Nora Szech egy közgazdaságtani kísérlet segítségével vizsgálta ezt a kérdést. Cikküket az egyik legnevesebb tudományos folyóiratban, a Science-ben publikálták.

Szinte mindenki egyetért abban, hogy egy élet szándékos kioltása kis egyéni haszon érdekében – még ha állatról van is szó – erkölcstelen. A tudósok ezt a morális dilemmát használták a vizsgálatukhoz. A kísérletben részt vevők (német diákok) pénzhez juthattak, de csak egy fiatal, egészséges egér élete árán. A kutatók három különböző helyzetet vizsgáltak.

Az első – összehasonlítási alapként szolgáló – helyzetben az alanyok egy véletlenszerűen kiválasztott része nem piaci, hanem egyéni döntést hozott. Az alany választhatott: vagy nem kap semmit, és a számára kiválasztott egér életben marad, vagy kap 10 eurót, és az egeret szén-dioxid-mérgezéssel megölik. Egy egér így bekövetkező fulladásos halálát videón végig is nézték a résztvevők döntésük előtt.

A közgazdaságtani kísérletek alapkövetelménye, hogy a résztvevőknek nem hazudnak. Az egerek élete tehát valóban függött a résztvevők döntéseitől. Azt a résztvevők csak a végén tudták meg, hogy a tudósok más (például orvosi vagy biológiai) kísérletek által már feleslegesnek ítélt egereket használtak, amiket egyébként mind megöltek volna.

A kísérlet második és harmadik helyzetében résztvevők már piaci környezetben dönthettek. A második helyzet résztvevői a következő kétszemélyes tranzakcióban vettek részt. Egy eladónak választott résztvevő „tulajdonában” volt az egér, amit bármilyen 0 és 20 euró közötti összegért eladhatott” egy vevőnek választott résztvevőnek. Ha a vevő és eladó – akik szabadon alkudozhattak – megegyezett egy árban, létrejött a tranzakció: az egeret megölték, az eladó megkapta az árat, a vevő pedig megkapta 20 euró és az ár különbségét. Például, ha 5 euróban egyeztek meg, akkor az eladó kapott 5 eurót és a vevő 15-öt. Ezzel a döntéssel szimulálták a szerzők az egyénileg hasznos, de másoknak kárt okozó piaci tranzakciókat.

Végül pedig a harmadik helyzetben részt vevő alanyok a fentihez hasonló, de többszemélyes piaci helyzetben hoztak döntéseket. Itt hét vevő és kilenc eladó alkudozott egyszerre, és ha egy vevő és egy eladó megegyezett, a fentiek szerint létrejött az ügylet (és meghalt az eladó tulajdonában lévő egér).

A kísérlet eredményét az ábrán láthatjuk. Mivel mind az egyéni döntéshozók, mind a második és harmadik helyzet eladói arról döntöttek, hogy egy felajánlott árért hajlandóak-e egy egér halálát okozni, az ő viselkedésüket hasonlítjuk össze.

Az egyéni döntéshozók 45,9 százaléka volt hajlandó egy egeret megölni 10 euróért. Ezzel szemben a kétszemélyes piaci helyzetben az eladók 72,2 százaléka fogadott el 10 eurós vagy alacsonyabb árat, így okozva egy egér halálát. A többszemélyes piaci helyzetben ugyanez az arány 75,9 százalék volt. 

Egyértelmű tehát, hogy a piaci környezet aláássa a morális értékeket.

A kutatók azt is találták, hogy egyéni döntési helyzetben még sokkal magasabb árért, 47,50 euróért is csak a résztvevők 71,9 százaléka hajlandó egy egér halálát okozni. Tehát ugyanolyan mértékű erkölcstelen viselkedés piaci helyzetben körülbelül ötödannyi pénzért idézhető elő, mint egyéni helyzetben!

Legalább három oka lehet, hogy a piac immorális viselkedést okoz.

  1. Mivel „kettőn áll a vásár”, a piacon résztvevők azt érezhetik, hogy nem csak rajtuk múlik az egér halála, és ezért a felelősségérzetük kisebb.
  2. Az is lehet, hogy mások immorális viselkedését látva elfogadhatóbbnak érzik az amúgy erkölcstelen tettet.
  3. Végül pedig előfordulhat, hogy egy piaci alku eleve olyan morális keret, ahol megengedett pusztán a saját önös érdekeket követni.

További kutatás szükséges, hogy ezeket a mechanizmusokat elkülönítsük – nemcsak azért, hogy megértsük az immorális viselkedést, hanem azért is, hogy megakadályozzuk.