Kacsa, hogy az EU felé már egy hónapja vállaltuk a Bajnai-csomagot
A Bajnai-csomagot már egy hónappal ezelőtt az EU és az IMF előtt lvállaltuk, a kormányzat pedig eddig minden erejével titkolta, hogy valójában erre a kemény kiadásvisszavágást takaró intézkedéssorozatra készül – az elmúlt napokban több orgánumban is ilyen felütést kapott a Bajnai-csomag, illetve az az EU-val kötött kiegészítő megállapodás, amelyet Veres János pénzügyminiszter és Simor András jegybankelnök látott el kézjegyével. Teljes félreértésről van szó.
Múlt héten csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben egy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által aláírt kormányrendelet (pdf-formátum), amely azt a megállapodást tartalmazza, amelyet Magyarország nevében Veres János pénzügyminiszter és Simor András látott el szignójával március 10-én, és rá egy napra Joaquín Almunia uniós biztos szentesítette.
A tavaly ősszel kapott húszmilliárd eurós, az IMF–EU–Világbank-trió által biztosított hitelkerethez részletekben juthatunk hozzá, az egyes részletekhez különböző feltételeket kell teljesítenünk. Az IMF és az EU delegációja február elején hazánkban járt, hogy megvizsgálja, kipipáltuk-e a második részlet lehívásához vállaltakat. Az ígéreteket teljesítettük, és így hozzájuthattunk a második pénzköteghez, de az uniós és IMF-felülvizsgálat idején a két szervezet jóváhagyásával 2,6-ról 2,9 százalékra emeltük a GDP-arányos idei költségvetési hiánycélt.
A megemelt deficitterv mellé gazdaságpolitikai vállalásokat kellett rendelnünk (a 3. részlethez akkor jutunk hozzá, ha ezeket teljesítjük), ezeket tartalmazza a szóban forgó, azóta a téves értelmezés miatt nagy hullámokat vert kiegészítő megállapodás.
A kiegészítő megállapodás és azt a magyar jogszabályokban leképező kormányrendelet azt az intézkedéshalmazt, a kiadások szűkítését célzó tervbe vett lépéseket foglalja magában, amelyeket február 16-i parlamenti beszédében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök érintett, és amelyeket másnap a pénzügy- és a szociális és munkaügyi miniszter ismertetett a nyilvánossággal.
A kormányrendelet viszont csak április 2-án jelent meg, aznap, amikor Bajnai Gordon leendő kormányfő csomagja kiszivárgott. A kormányrendelet és a Bajnai-csomag több közös témát érintett, ez, valamint az időbeli egybeesés szülhette azt a képzetet, hogy a kormány már régóta tudta, mit is akar csinálni, Bajnai kormányfővé emelése ebből a szempontból csak színjáték, és az EU-ban már egy hónapja vállaltuk azokat a kemény megszorításokat, amelyeket az eddig csak politikai nyilatkozat formájában megismert Bajnai-csomag tartalmaz.
Bizonyítékok
Pedig ha figyelmesen elolvassuk a kormányrendeletet, abból világosan látszik, hogy két különböző csomagról van szó. A rendelet valóban a Gyurcsány-kormány utolsó tervét, és nem a Bajnai-csomagot takarja. (Ez alátámasztja azt az Indexen elsőként megjelent értesülést is, hogy Bajnai azt a csomagot kívánja megvalósítan, sőt kicsit még szigorúbb formában, amelyet a Gyurcsány-kabinet másfél hónappal ezelőtt gyávaságból nem mert felkarolni.)
A kormányrendeletben vállaltuk például „a február 16-án tett kormányzati bejelentés alapján” törvénytervezetet nyújt be a kormány egyebek mellett arról, hogy a 13. havi nyugdíjat az újonnan belépőknél eltörli. Ezzel szemben a Bajnai-csomag minden jelenlegi nyugdíjastól is megvonná a 13. havi járandóságot.
A kormányrendelet szól arról is, hogy a nyugdíjkorhatárt 2016 és 2025 között összesen három évvel – vagyis évente négy hónappal –, 65 évre emelni kívánta a kabinet. A Bajnai-csomagban azonban az van: „A 65 éves nyugdíjkorhatár bevezetésének felgyorsítása az alkotmányosan lehetséges legkorábbi időponttól, évente fél évvel történő emelkedéssel.”
A kormányrendeletben még csak a lakástámogatási programok jogosultsági kritériumainak szigorításáról és a lakáshitelek kamattámogatásainak csökkentéséről esik szó. Bajnaié viszont úgy fogalmaz: a lakástámogatások (szociálpolitikai kedvezmény, állami kamattámogatás) felfüggesztése 2009. július 1-jétől.
A két szóban forgó csomagban – mint írtuk – ugyan találunk egyezőséget is (mint például az agrártámogatások mérséklése), de csak néhány elemről lehet elmondani, hogy megtaláljuk itt és ott is változatlan formában. Jóval több olyan intézkedés van, amelynél a Bajnai-csomag jóval keményebb, mint a Gyurcsány-féle, és sok olyan elemet is tartalmaz Bajnai csomagja, amelyeket nem mert vállalni a Gyurcsány vezette kabinet (például a 13. havi nyugdíj idei második felének visszavonása, a közszféra bruttó béreinek két évre történő befagyasztása és az idei második félévi keresetkiegészítés felülvizsgálata). Ez egyben azt is jelenti, hogy az uniós megállapodást nem kell most felülírnunk, mert a Bajnai-csomag sokkal több lépést fed le, mint amennyit alig egy hónappal ezelőtt az EU-nál vállaltunk.
