Jácint
16 °C
33 °C

Nem minden cégnek jó a négynapos munkahét

2009.04.21. 07:18 Módosítva: 2009-04-21 07:26:27
Dunántúlon ötven vállalat nem a négynapos munkahét bevezetésével reagált a válságra. Azoknak éri meg inkább leállítani átmenetileg a teljes üzemet vagy bezárni az egyik telephelyet, amelyek sok energiát használnak.

A munkaórák számának megváltoztatása nélkül, négynapos munkahét bevezetésével áll át a korábbinál hatékonyabb munkarendre a Magyar Közút Nonprofit Zrt. A nyári útüzemeltetés során bevezetett intézkedéssel évi 180-200 millió forint megtakarítást érhet el a vállalat - mondta Duma Viktor, a társaság üzemeltetési igazgatója. A gépek üzemidejének meghatározó része mindig a munkaterület elérésére fordított idő, ezt tudják a hosszabb, 10 órás munkanapokkal érdemben csökkenteni, növelve a géppark kihasználtságát, mivel így kevesebbszer kel felvonulniuk egy-egy munkaterületre. Az új munkarend nem jelenti a 3300 dolgozó létszámának vagy fizetésének csökkentését, a munkával töltött idő összességében nem változik. A pénteki munkanapra ügyeleti rendszert vezet be a vállalat, ezeken a napokon az útellenőrzés a megszokott rendben zajlik majd, ezen túl azonban készenléti műszakban ügyelnek a dolgozók.

Más cégek esetében viszont nem feltétlenül jó megoldás a négynapos munkahétre történő átállás. A dunántúli kereskedelmi és ipakamarák, valamint az önkormányzatok több mint félszáz olyan cégről tudnak, amelyek a munkaidő-csökkentés helyett a válság idejére a telephelybezárást választották. Úgy tűnik, elsősorban azok a társaságok választották ezt a megoldást, amelyeknek jelentős az energiafelhasználásuk.

Ugyanakkor jó néhány helyen bíznak abba is, hogy a jó szakemberekre néhány hónap múlva ismét szükség lesz. Tárnoki Szabolcs, a három telephelyen közel 400 dolgozót foglalkoztató Ferro 92 Vas- és Acélipari Kft. gazdasági igazgatója elmondta: miután rendelésállományuk az elmúlt évhez képest közel 30 százalékkal csökkent, alapvetően három megoldás közül választhattak. Csökkentik a létszámot, áttérnek a négynapos munkahétre vagy az egyik telephelyet bezárják. Azért az utóbbi megoldást választották, mert így szinte valamennyi munkahelyet sikerült megőrizni, ugyanakkor - döntően az energiafelhasználás csökkentésével - havonta jelentős, több tíz millió forint megtakarítást érhetnek el. Tárnoki hozzátette: hiába térnek át például a négynapos munkahétre, az üzem energiaszolgáltató rendszerét a hétvégén sem lehet teljesen leállítani, nem beszélve az ugyancsak tetemes, egyéb járulékos költségről.

A bezárt telephelyen dolgozó mintegy 70 ember továbbra is teljes fizetést kap. Részben karbantartási és felújítási munkákat végeznek, részben a másik három gyáregységben foglalkoztatják őket. Abban bíznak, hogy legkésőbb szeptembertől a bezárt telephelyen is újraindulhat a termelés.

A jelenlegi tervek szerint a Wienerberger csak júliusban indítja újra soproni téglagyárát. Az üzemben karbantartás miatt még tavaly októberben állították le a termelést. Hatos László igazgató úgy nyilatkozott: bár a társaság megrendelései a válság miatt csökkentek, úgy döntöttek, egyetlen embert sem küldenek el. A közel 40 dolgozót teljes munkaidőben és teljes fizetéssel foglalkoztatják tovább. Elsősorban olyan, úgynevezett járulékos feladatokat végeznek, amelyeket korábban külső cégekre bíztak.

Zókáné Harmath Szilvia, a Zala-Textil Ruhaipari Kft. termelési igazgatója szerint most úgy tűnik, egyik - 65 dolgozót foglalkoztató - üzemük átmeneti bezárásával kezelték a válság hatását. Igaz, az alapbérek kifizetése sem kerül kevésbe, ám a megtakarítás így is jelentős. Ráadásul 30-35 dolgozót a másik két telephelyen szinte folyamatosan foglalkoztatnak, s immár akkor sincs munkaerőgondjuk, ha például többen vannak betegállományban vagy szabadságon.