Nagy elbocsátás lesz a Raiffeisennél

2009.07.27. 16:41 Módosítva: 2009.07.27. 16:41
Dolgozóinak 10-12 százalékát küldené el a nagyjából 3900 embert foglalkoztató Raiffeisen, és készül a fiókhálózat „arányos szűkítésére” is. Az átszervezésre már belső munkacsoportot is létrehoztak. A bank nem cáfolta értesüléseinket. A válság kirobbanása óta már csaknem kétezer dolgozó veszítette el állását a hazai pénzügyi szektorban, a HSBC ki is vonul a magyar piacról.

„A bank belső nyilvánossága tényként kezeli az újabb leépítést, ezt sajnos nem tudom cáfolni” – egyebek mellett ez olvasható abban a levélben, amit a Raiffeisen bank belső levelezőrendszerében küldött el Felcsuti Péter vezérigazgató a dolgozóknak. A levél szerint a leépítés 10-12 százalékos lesz, és a fiókhálózat arányos szűkítésével, valamint belső szervezeti átalakításokkal jár együtt.

Nézhetünk másik munkát? Igen

„Az intraneten lehet kérdezni is, egy kollégánk azt kérdezte, hogy konkrétan ez a tájékoztatás azt jelenti, hogy nézhetünk másik munkát, amire azt a választ kapta, hogy igen” – mondta a bank egyik dolgozója. Elmondása szerint a banknál már hetek óta pletykálnak arról, hogy több száz embert akarnak elküldeni, és több tucat fiókot fognak bezárni. „Úgy tudjuk, a múlt héten erről Bécsben már egyeztettek is a mi bankvezetőink” – mondta a dolgozó, aki szerint a területi igazgatókat és a fiókvezetőket valószínűleg a héten tájékoztatják a várhatóan szeptemberben kezdődő változásokról.

A bank jelenlegi tervei szerint az átszervezést és az elbocsátásokat az év végéig lebonyolítják, jelenleg azonban nincs részletes döntés semmiről, sem személyekről, sem egységekről. Felcsuti tájékoztatásából kiderül, hogy a fiókhálózat racionalizálásával egy belső munkacsoport foglakozik. A pénzintézet az Opten cégtárának legfrissebb adatai szerint nagyjából 3900 embert foglalkoztat. A bank tavalyi éves jelentése szerint a fővárosban 47, vidéken mintegy 110 Raiffeisen-fiók van. Ez azt jelenti, hogy az elbocsátás 400-500 embert érinthet, emellett 15-20 fiók bezárására lehet számítani.

Konkrét döntés még nincs

A bank nem cáfolta a tervezett leépítésekről szóló információinkat, bár a munkatársaknak szóló tájékoztatásban felsorolt konkrétumokra nem reagált. Közleményük szerint „a megváltozott gazdasági és piaci körülményeknek megfelelően, valamint figyelembe véve, hogy a pénzügyi piacon a közeljövőben nem várható a korábbi évekhez hasonló fellendülés, a Raiffeisen bank a közeljövőben stratégiai lépéseket tesz annak érdekében, hogy tevékenységét és szervezetét a reálisan várható üzleti volumenekhez igazítsa”.

A bank tájékoztatása szerint ezeknek a lépéseknek az egyik fontos része „a költségracionalizálás, melynek részeként várhatóan 2009 végéig létszámleépítésre is sor kerül”. A bank azt is közölte, hogy „a stratégiai átalakítás, racionalizálás több hónapos folyamat, a kapcsolódó konkrét döntések – a létszámleépítés mértékéről, az érintett területekről a fiókhálózatot is beleértve – várhatóan az ősz folyamán születnek meg.”

Elbocsátáshullám a bankokban

A válság kirobbanása óta a magyar banki és pénzügyi szektorban már csaknem 2000 ember állásának megszűnését jelentették be. Az MKB 66 ember elbocsátását hozta nyilvánosságra márciusban, az Allianz Hungária csoporttól 100 embert küldtek, illetve küldenek el, a CIB Bank és Lízing 300 emberrel csökkentette létszámát. Az OTP-csoport 500 dolgozó állásának megszüntetését hozta nyilvánosságra februárban, a Santandernél azóta sem cáfolt információink szerint még tavaly decemberben döntöttek 50 ember elküldéséről, míg a Raiffeisen ez év elején már bejelentett egy 315 főt érintő létszámcsökkentést.

A napokban a gyorskölcsönök nyújtásával foglalkozó, az idei első félévet veszteséggel záró Provident jelentette be, hogy 90 ember küld el, míg a szintén gyorskölcsönös, több mint négyszáz embert foglalkoztató Athlon július elején csődvédelmet kért. Májusban a világ egyik legnagyobb pénzügyi csoportjának, a HSBC-nak a magyar cége erősítette meg az Index értesülése nyomán, hogy leállítja lakossági hitelezését, három éven belül megszünteti magyarországi tevékenységét, és elbocsátja 282 dolgozóját.

Növekedés helyett válságkezelés

A Raiffeisent egyébként a londoni Euromoney gazdasági magazin idei, múlt kedden publikált rangsorában a közép- és kelet-európai piac egészének legjobb nemzetközi bankjává választották. A lap indoklása szerint „a bankcsoport jelentős térségbeli múltja révén jól tudja kezelni a helyi kockázatokat".

Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója a Euromoney folyóiratnak azt mondta, a kelet-közép-európai gazdasági problémák ellenére a cég továbbra is teljes mértékben elkötelezett térségi tevékenységének folytatása mellett. A Raiffeisen célkitűzésének azt nevezte, hogy ”pánik helyett átsegítse az ügyfeleket a válságon”, és beszélt arról is, hogy a bank üzleti modellje a szerteágazó tevékenység révén „beépített biztosítékokat” tartalmaz. A vezérigazgató akkori nyilatkozata ugyanakkor kitért arra, hogy a hangsúly a növekedésről és a profitról átkerült a tőke és a likviditás megőrzésére, és elsősorban a válságkezelésre.

Nincs egyedül a Raiffeisen

Az összes régiós bankra jellemző, hogy erőteljes növekedési politikát folytattak a közelmúltig: egymás után nyitották a fiókokat, ezerszámra helyezték ki hiteleket. Pénzügyi szakértők szerint valójában túlméretezték terjeszkedésüket és ennek most isszák meg a levét. Az elmúlt hónapokban nem tudtak új ügyfeleket szerezni, nincsenek új ügyfelek a fiókokban, alig van forgalmuk.

A bankoknak működésükhöz pénzre van szüksége: ezt az anyabanktól is megkaphatják, de szinte valamennyi pénzintézet elsősorban helyben próbál pénzhez jutni, csak végső esetben vonnak be forrást az anyabanktól. A szükséges forrásokat egyrészt a költségek csökkentésével tudják megspórolni – ilyenkor zárnak be fiókokat, bocsátanak el munkatársakat. Másrészt a bevételek növelésével is lehet forráshoz jutni, vagyis minden egyes költséget az ügyfelekre próbálnak terhelni, emelik például a hitelek kamatait, a kezelési költséget.

Valamennyi bank, amelynek Közép-Kelet-Európában van kitettsége, amikor a régióban terjeszkedni kezdett, arra építette növekedési stratégiáját, hogy növekedni fog a lakossági hitelfelvétel. Azt azonban nem vették figyelembe, hogy a régióban sokkal kevesebb a rendelkezésre álló jövedelem. Vagyis ha baj van, akkor sokkal hamarabb dőlnek be itt hitelek, mint a nyugati országokban. A bankok egy véget nem érő lakossági fogyasztásra rendezkedtek be, ami nem volt reális, így a mostani leépítések, a korábbi túlterjeszkedés visszavágása aligha elkerülhető.