Pandora, Gabriella
6 °C
15 °C

Kincstárnokokat kapnak maguk mellé a miniszterek

2009.08.27. 11:52 Módosítva: 2009-08-27 11:59:57
A kincstárnok az általa vizsgált költségvetési szervnél akár az államtitoknak minősülő adatokba is betekinthet – egyebek mellett ezt tartalmazza az a kormányrendelet, amely a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg. A kormány minden miniszter mellé állít kincstárnokot, aki a pénzügyminiszternek jelezheti, ha indokolatlan kiadásokat észlel. A kabinet ezzel igyekszik védeni a veszélyben levő idei költségvetésihiány-célt.

A kormány legutóbbi ülésén határozott arról a javaslatról, miszerint a miniszterelnök kincstárnokokat nevezhet ki a minisztériumokhoz, a központi költségvetési szervekhez, illetve az elkülönített állami pénzalapokhoz. A kincstárnok figyelemmel kíséri a fejezet (tehát praktikusan a tárca), valamint a fejezethez tartozó költségvetési szervek, illetve az alap gazdálkodását, így különösen a források felhasználásának és a feladatoknak az összhangját, a szállítói tartozásállomány és a vevőállomány alakulását, a bevételek beszedésére és behajtására tett intézkedéseket – írja körül a kormányrendelet az MTI beszámolója szerint. A kincstárnok jogosult "a költségvetési szerv kezelésében levő bármely adatot – ideértve az államtitoknak, szolgálati titoknak, továbbá üzleti vagy más titoknak minősülő adatokat is – megismerni, az azokat tartalmazó iratokba vagy egyéb adathordozókba betekinteni, azokról a költségvetési szerv költségére másolatot készíteni".

A most bevezetett kincstárnoki rendszer lényege abban van, hogy ha a kincstárnok célszerűtlen, nem szükségszerű, nem időszerű vagy fedezet nélküli kötelezettségvállalást, célszerűtlen vagy időszerűtlen kifizetést, illetve ezek előkészületét észleli, arról haladéktalanul tájékoztatnia kell az érintett költségvetési szerv vezetőjét, továbbá értesítenie kell a pénzügyminisztert (a Pénzügyminisztérium fejezet esetén a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert). A pénzügyminiszter – illetve a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter – az értesítés alapján az érintett fejezetet irányító szerv vezetőjével haladéktalanul egyeztetést kezdeményez. A tájékoztatással érintett kötelezettségvállalást nem lehet megtenni, illetve a kifizetést nem lehet teljesíteni mindaddig, amíg az egyeztetés nem történt meg.

Ilyen még nem volt

Magyarországon ilyen kiterjedt kincstárnoki rendszer még nem volt. A mostani bevezetését vélhetően az motiválta, hogy egyre több vélemény hangzik el arról, hogy az idei, már kétszer módosított költségvetésihiány-cél veszélyben lehet, azt teljesíteni nem sétagalopp.

Egy-két hete a 3,9 százalékos deficitterv további intézkedések nélküli teljesíthetőségét megkérdőjelező adatok láttak napvilágot: a júliusi költségvetési egyenleg az elmúlt évek hasonló időszakával összevetve csúnyára sikeredett, a második negyedévvel záruló elmúlt 12 hónapban pedig az államháztartás finanszírozási igénye a GDP 4,7 százalékára duzzadt. Tegnap a jegybank nyilvánosságra hozta legújabb elemzését, melyben a szakértői gárda úgy látja, a hiányterv eléréséhez a 80 milliárdos stabilitási tartalék egy részének befagyasztása kell. Az MSZP frakcióvezetője szintén azt mondta, hogy intézkedések nélkül nem lenne tartható az idei hiánycél. Ugyancsak tegnap az IMF itteni képviselője is óva intett attól, hogy felemeljük az idei hiánytervet.

A kincstárnokok kinevezésével a kormány a túlzott minisztériumi költéseknek igyekszik elejét venni. A kormány ugyanis ezen a téren, az elmúlt években el nem költött, felhalmozódott pénzállományok elköltésével rontaná az államháztartási egyenleget. A pénzügyi biztosok a Pénzügyminisztérium munkatársai lesznek.