Jogi lépések a sukorói ingatlanügyben
A sukorói ingatlancsere ügyében nem sikerült megállapodnia a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek (MNV) Joav Blum befektetővel, így az MNV vizsgálja, hogy milyen további törvényes lépéseket tehet az eredeti állapot helyreállítása érdekében - közölte az MNV. A közleményből kiderül, hogy az MNV polgári peres eljárást kezdeményez a csere előtti állapot helyreállítására.
Oszkó Péter pénzügyminiszter 2009. október 8-án levélben szólította fel a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) elnökét arra, hogy a sukorói ingatlanok aggályossá vált cseréjével kapcsolatosan tegye meg a szükséges intézkedéseket az eredeti állapot helyreállítására. A tárgyalásokra az MNV Zrt. vezérigazgatója kapott felhatalmazást, de azok - a megadott november 9-i határidőig - sikertelenül zárultak.
Az MNV emlékeztet arra, hogy 2008. július 30-án - az akkori információk ismeretében - kötött szerződést az állami tulajdonban lévő sukorói ingatlan és a Joav Blum tulajdonában lévő albertirsai/pilisi ingatlanok cseréjére. Az MNV nemrég közzétette a Blummal kötött szerződést, amely itt olvasható pdf-formátumban.
A szerződés szerint Joav Blumnak 296,61 millió forint különbözetet kellett fizetnie az MNV-nek az ingatlanok értékkülönbözeteként. Az ingatlanokat a közbeszerzési pályázaton kiválasztott Perfekting Kft. értékelte fel, aminek alapján 20 darab 70 hektár 1084 négyzetméter sukorói ingatlan értéke 1,084 milliárd forint, a három darab összesen 182 hektár 8953 négyzetméter albertirsa-pilisi ingatlanok felbecsült értéke pedig 787,4 millió forint.
A Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálatot indított az ingatlancsere ügyében és az MNV Zrt. október 1-jén kapta meg az ügyészség által kirendelt szakértők által készített új értékbecslést. Ez a szakvélemény a korábbi szakértői véleményekhez képest jelentős értékkülönbözetet állapított meg, és felvetette a feltűnő értékaránytalanság lehetőségét. Ez már a harmadik értékbecslés volt az ügyben - jegyezte meg az MNV.
A fentiek miatt az MNV Zrt. levélben kérte az ingatlancsere ügyében a Központi Nyomozó Főügyészséget arra, hogy engedélyezze az általa felkért szakértő és a korábbi szakvéleményeket készítő szakértőkkel a szakmai vitát. Ezen az állami vagyonkezelő biztosította volna a teljes nyilvánosságot azért, hogy tisztázzák az értékbecslések közötti különbözőségeket.
Az MNV a polgári peres eljárás megindítása előtt - a bírósági előtti bizonyításból eredő esetleges bizonytalanságokat kiküszöbölendő - megnyugtatónak tartotta volna a vita lefolytatását, de ehhez a Főügyészség nem járult hozzá, ezért az ügy megnyugtató lezárása érdekében más megoldást kellett választania.
