250 forintos eurót is hozhat a Fidesz kétharmada

A piac azt a választási kimenetelt árazta be, hogy a Fidesznek egyedül is meglesz a kétharmados többsége a parlamentben. A lehetséges forgatókönyveket számba véve minden más, ettől eltérő eredmény kis bizonytalanságot okozna a befektetők körében, és az első reakció nagy valószínűséggel egy kisebb forintgyengülés lenne, latolgatta a parlamenti választások forintárfolyamra gyakorolt hatását Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője.

A hazai valuta értékvesztése semmiképpen sem lenne markáns akkor sem, ha a Fidesz csak egyszerű többséget produkálna, mivel nemcsak kétharmados parlamenti többséggel lehet jó gazdaságpolitikát folytatni. Egy sor fontos lépést meg lehet tenni egy masszív, de nem kétharmados parlamenti többség birtokában is, márpedig a forint árfolyama a következő kormány által követett gazdaságpolitikától függ, magyarázta a közgazdász.

Attól a gazdaságpolitikától, amelyről csak keveset tudunk, és csak hónapokkal később látjuk majd, milyen is valójában. Mindenesetre ha egy olyan gazdaságpolitika keveredik ki az egészből, amelynek eleme a fegyelmezett költségvetési politika, és az ország versenyképességét javító, az államadósságot stabilan csökkenő pályára állító, szerkezeti átalakítást vagy átalakításokat is tartalmazó gazdaságpolitika, és emellett nem jön újabb összeomlás a világgazdaságban, akkor van rá esély, hogy kezdetben a 250– 260 forintos sávba is kerülhet az euró árfolyama, vázolja ezt a forgatókönyvet Samu. Ez azonban csak rövid ideig tarthat, hiszen az erős forint nem érdeke most a magyar gazdaságnak.

Kissé más hangsúlyokkal, de hasonlóképpen vélekedik Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője is. Tardos szerint ha egyedül szerez kétharmados támogatást a Fidesz, akkor az rövid távon enyhe forinterősödést, illetve hozamcsökkenést hozhat a piacon. A deviza felértékelődésének azonban korlátozott a tere a mostani szinthez képest, az ennél erősebb árfolyam ugyanis senkinek nem érdeke.

Az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője szerint egy-két éves távon a jelenlegi vagy annál legfeljebb csak kis mértékben gyengébb forintárfolyam lenne az optimális Magyarországnak, ugyanis a mostaninál erősebb forintot az exportőrök szenvedhetik meg, egy ennél gyengébb forintárfolyam viszont a kiterjedt devizahitelezés miatt járna növekedési áldozatokkal és a belső kereslet további gyengülésével.

Tardos szerint ugyanakkor a forintárfolyamra nem igazán lenne hatása annak a lehetséges választási eredménynek, hogy a Fidesz egymaga is képes lenne többségi kormányt alakítani, de nem lenne meg a pártnak a kétharmados parlamenti támogatása. A még szóba jöhető kimenetelek közül az a valószínűtlen forgatókönyv okozhatna riadalmat a piacon, ha a három legerősebb párt úgy jutna a parlamentbe, hogy egyiknek sincs meg az egyszerű többsége, ezért koalíciós kényszer merülne fel.

A költségvetésre nagyon figyel a piac

Abban mindkét elemző egyetért, hogy az egyik legfontosabb tényező a költségvetési egyenleg, a hiánypálya lesz, ez az adat Magyarország befektetői megítélésének egyik lényeges fokmérője. (Mindketten kihallanak egyébként ezzel kapcsolatban elbizonytalanító hangokat is a Fidesz-kommunikációból.) A Concorde makroelemzője szerint „csak úgy” nem lehet magasabb hiánycéllal előállni, különösen a mostani görög fejlemények után. A piac rosszul fogadná, ha az új kabinet egyszerűen magasabb deficittervet jelentene be, de mellette mást nem nagyon lépne.

Az már egy másik helyzet, ha az úgynevezett kvázifiskális tételek (állami vállalatok, a BKV adóssága) költségvetési egyenlegben való feltüntetése miatt nőne meg az idei költségvetési deficit terve, de úgy, hogy ezeknek a pazarló vállalatoknak a gazdálkodását átalakítja az új kormány, az alulfinanszírozásukat a hatékonyság növelése mellett megszünteti, folytatja az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője.

Kényszer – és egyben ez a legkedvezőbb kimenetel is, ami az államháztartási folyamatokat illeti –, hogy valamilyen reformba (adóreformba, az önkormányzati rendszer, az oktatás vagy az egészségügy mélyreható átalakításába) komolyan belefogjon az új kormány, amely a potenciális növekedésünket növeli, a jövőbeli hiányt viszont csökkenti.

Így az ország az átmenetileg nagyobb hiány ellenére is élvezné a nemzetközi szervezetek és a piac bizalmát. De ehhez hiteles, részletes, számokkal alátámasztott terveket és azoknak a hiánypályára gyakorolt hatását is fel kell tudnia vázolnia a strukturális átalakítást elindító kormánynak, húzza alá Tardos. Egy reform a költségvetést tekintve orrnehéz folyamat, az elején rontja az államháztartási egyenleget, de közép- és hosszú távon már megtakarítást hoz, fenntartható irányba tolja az állami gazdálkodást.

A szlovák példa jó példa

Az nem nagyon lehet vitás, folytatja Tardos, hogy a régióban és saját fejlettségünkhöz képest is nagyon nagynak számító, a GDP ötven százaléka körüli újraelosztási arányt lényegesen lejjebb kell vinni, de ez kemény munkát kíván meg. Jó példával járt előttünk Szlovákia, amely ugyan akkor vágta le jelentősen az államháztartás kiadásait, amikor a világgazdaság prosperált, így kedvezőbb volt a környezet a reformokhoz, de így is megkérdőjelezhetetlenek azok eredményei. Szlovákia az elmúlt években a gazdasági növekedés tekintetében nagyon lekörözte Magyarországot. A válságot kisebb visszaeséssel úszták, 2010-ben pedig a – valószínűleg stagnáló – magyarnál nagyobb ütemben fog növekedni az ottani gazdaság.

A közgazdászok ugyanúgy látják az optimális gazdaságpolitikai mixet: egy szigorú és hiteles költségvetési politika támogassa a lazább, vagyis a mostaninál is kisebb kamatokat alkalmazó monetáris politikát. Rövid, azaz egy-két éves távon stabil, utána szükségszerűen kissé felértékelődő forintárfolyam lenne az ideális, de mindennek alapfeltétele, hogy alapos és érdemi reform vagy reformok töltsék meg tartalommal a gazdaságpolitikát.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!