Idén már nem lesz kamionmentes Szeged

Mint június közepén megírtuk, csúszásban vannak az M5-ös autópályától a nagylaki magyar-román határátkelővel vezető, egyelőre Makóig épülő M43-as autópálya Tisza-hidas szakaszának építői. A Szegedet északról elkerülő, nagyjából 70 milliárd forintos európai uniós támogatással megvalósuló sztráda három szakaszban készül, az eredeti szerződések szerint mindhárom építkezésnek idén augusztus 31-ig kellene befejeződnie. A 47-es út és lényegében a Tisza között épülő rész azonban biztosan nem lesz kész nyár végére.

Két hónapja állnak

A Sedesa SA, a Szeviép Zrt. és a Hídépítő Zrt. alkotta Tisza M43 konzorcium – amely nettó 26,79 milliárd forintért vállalta a nagyjából kilenc kilométeres út és a híd elkészítését – már májusban kérte a kivitelezői szerződés módosítását. Arra hivatkoztak, hogy a híd építését gyakorlatilag a kivitelezés kezdete óta akadályozták a külső, időjárási körülmények.

Tavaly decemberben, ez év elején, majd az elmúlt hónapok árvizeinek idején összesen nagyjából 150-160 napot nem tudtunk dolgozni – mondta kérdésünkre Orosz Károly, a Hídépítő területi igazgatója. A híd most már lassan két hónapja nem épül, az igazgató szerint talán a hét közepén be tudnak jutni a munkások az ártéren lévő építési területre, és akkor csütörtök-pénteken megkezdődhet az érdemi munkavégzés.

A 150-160 nap kiesése azt jelenti, hogy csaknem félévet csúszhatna a híd átadása, ám Orosz Károly azt mondta: szeretnék a munkát még ez év végén befejezni. „A munka javát november végére meg kell csinálni, nem akarunk belecsúszni a télbe, az ugyanis újabb időjárási bizonytalanságokat hozna, rossz idő esetén újabb hónapokat vesztegethetnénk el” – mondta az igazgató.

Nem lehet kettőt lépni

A Tisza két partjáról két kisebb ártéri híd épül a mederhídig, ezekkel nincs gond, olyan technológiával készülnek, amely lehetővé teszi a gyorsabb munkavégzést. A mederhídnál alkalmazott konzolos építési technológia viszont olyan, hogy „nem lehet egyszerre kettőt lépni” – fogalmazott Orosz, ott csak a hétvégi munkákkal, 24 órás műszakra átállással lehet felgyorsítani az építkezést. Hivatalos döntés egyébként még nincs a határidő módosításáról, noha azt már biztosan lehet tudni, hogy augusztusra nem fejeződik be a munka.

A konzorcium által benyújtott szerződésmódosítási kérelmet, annak indokoltságát az építkezés mérnöke vizsgálja meg. A döntést ezt követően, a mérnök javaslata nyomán az állami sztrádaberuházó NIF Zrt. hozza meg. A NIF-nél július elején felmentették a vezetőket és megszüntették az igazgatóságot, aminek a korábbi szervezeti felépítésben döntenie kellett volna a kérelemről. Az állami sztrádaberuházó mostani kérdésünkre azt közölte: a rendkívüli időjárás valóban jelentősen megnehezítette a kivitelezést, a konzorcium ezért „szerződésmódosítási kérvényt nyújtott be, melyet jelenleg is vizsgálunk”.

Se híd, se út

Az M43-asnak ezen a szakaszán nemcsak a híd építésének akadozása jelent problémát. A konzorciumban résztvevő Szeviép áprilisban a fizetési problémái miatt csődvédelmet kért. Ezt követően kiderült, hogy a Szeviép nemcsak tagja volt a Tisza M43-nak, hanem alvállalkozói szerződést is kötött – a NIF korábbi álláspontja szerint szabálytalanul – a konzorciummal. A NIF a kivitelezői szerződésben arra kötelezte a konzorciumot, hogy harminc napon belül fizessen alvállalkozóinak, amit a Tisza M43 ezzel a megoldással trükkösen teljesített.

Az államtól kapott pénzt a konzorcium ugyanis a szerződés előírásainak megfelelően valóban kifizette egy alvállalkozónak: a Szeviépnek. Ez viszont már nem fizette tovább a pénzt – de legalábbis annak egy jelentős részét – az utat ténylegesen építő cégeknek és vállalkozóknak. A csődbejelentést követő hetekben kiderült: a Szeviép több építkezésen, így az M43-ason is, több milliárd forinttal maradt adósa a munkát ténylegesen végző alvállalkozóknak.

Tízmilliárdos adósság

Az alvállalkozók a másik két konzorciumi taggal azóta is tárgyalnak, illetve tárgyaltak a követelések átvállalásáról, ám megállapodni nem tudtak. A milliárdjaikra váró útépítő kisvállalkozók többször demonstráltak – legutóbb a múlt héten –, valamint májusban elkezdték az elkészült út bontását is (igaz, ezt gyorsan abbahagyták). Bár a NIF korábban szerződésbontással is megfenyegette a konzorciumot, végül az állami sztrádaberuházó ezt a lépést – ami az M43-as átadását teljesen bizonytalanná tette volna – nem tette meg.

Közben persze a csődvédelem alatt álló Szeviéppel is próbálnak egyezkedni a hitelezők. A legutóbbi csődegyezségi tárgyalás hétfőn volt Szegeden. Ezt követően Temesvári Zoltán ügyvéd, aki az M43-as autópálya másfél tucatnyi alvállalkozóját képviseli, elmondta: a Szeviép összesen 379 partnerének tartozik 10,5 milliárd forinttal.

Ebből mintegy 2 milliárd forint az autópálya-építésből adódó vitatott követelés, a cég ennek 30 százalékát fizetné ki, és további 520 millió forintot adna, ha az M43-as autópálya építéséhez kapcsolódó követelésének ellenértéke befolyik a céghez . A Szeviép emellett felajánlotta a hitelezőknek a részvényei mintegy 14 százalékát is, ám ennek csak akkor lesz üzleti értéke, ha a vállalatot sikerül életben tartani.

Semmiből semmibe

Az, hogy ez a szakasz nem épül a tervezett tempóban, az egész M43-asra kihatással van. A Tisza-hidas szakasz nélkül ugyanis az új autópálya lényegében semmit nem ér: ha át is adják az 5-ös főút és a 47-es út közötti szakaszt – aminek egyébként eredetileg tavaly novemberre kellett volna elkészülnie –, valamint a Tiszától keletre, Makóig megépülő szakaszt, híd nélkül azok a semmibe vezetnek majd.

A 47-es úttól ugyanis éppúgy Szeged belvárosába kell bevinni az M5-ös és a román határ közötti tranzitforgalmat, mint most az 5-ös főútról (így ez legfeljebb a Csongrád megye északkeleti és Békés megye déli részén élők autópályára jutását könnyítené meg). A Tisza keleti partján pedig legfeljebb a Maroslele és Makó közötti forgalom használhatná az új autópályát, hiszen Maroslelétől nyugatra a Tiszáig már csak egy négyszámjegyű mellékútnál, az egykori Rákóczi téeszről elnevezett Rákóczitelepnél van csomópont a sztrádán. Ennek fényében az is kérdéses, van-e értelme ezeket a csonka sztrádaszakaszokat forgalomba helyezni, ám az átadás esetleges elhalasztásáról tudomásunk szerint szintén nem döntött még a NIF.