Egyre távolabb a magyar eurótól

Fél évvel ezelőtt még reális célnak tűnt az euró 2014-es bevezetése. Az elemzők többsége egyetértett abban, hogy ez elsősorban csak politikai elhatározás kérdése, Magyarországnak minden lehetősége megvan arra, hogy akár már 2012-ben belépjen monetáris unió előszobájába, az ERM-II-be, majd két évre rá bevezesse a közös pénzt.

A dolgok néhány hónap alatt sokat változtak, legutóbb a JP Morgan és a BNP Paribas is módosított előrejelzésein: a korábbi 2014-15-ös jóslatokat 2019-re korrigálták. Az elemzők szerint az euróövezeti adósságválság már nem teszi olyan vonzóvá az eurót a közép-kelet európai országok szemében, velünk együtt Lengyelország is csak az évtized utolsó évében léphet az eurózónába, a cseh bevezetés 2020-ig késhet.

Tizenhárom év csúszás

A 2019-es magyar euróbevezetés mindössze tizenhárom évet csúszna az eredetileg tervezetthez képest, annak idején Járai Zsigmondék az MNB 2001-es tanulmányában még 2006-os csatlakozást jósoltak, igaz a jegybank elnöke már akkor is a 2007-et tartotta valószínűbbnek.

Orbán Viktor a 2002-es kampányban 2008-ra ígért eurót, ahogyan aztán Medgyessy Péter is. Utóbbi ezt az egy ígéretét azért sem tarthatta be, mivel megvalósította a többit: a 100 napos program nyomán megugró hiány hamar irreálissá tette az euróbevezetési terveket. Draskovics Tibor tűzte ki a következő dátumot 2005-ben: úgy vélte, a 2010-es bevezetés reális cél, amivel akkor már miniszterelnökként Gyurcsány Ferenc és Veres János is egyetértett. A konvergenciaprogramba azonban mégsem ezt, hanem a 2011-2013 célsávot adták meg.

Aztán jött a válság, és az ország még messzebb sodródott az eurótól, 2009-ben Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy az euró bevezetésére 2012 előtt biztosan nem kerül sor, de nem lát okot arra, hogy azt 2014 utánra kellene halasztani. Ezt jósolta tavaly Bajnai Gordon is, szerinte 2014 már reális időpont. Orbán Viktor akkor azt mondta: ez nem elképzelhetetlen, de nem is valószínű, ő inkább a 2015 felé hajlott, céldátumot azonban az új kormány a mai napig nem tűzött ki.

A devizahiteleseknek jól jönne

A magyar gazdaság nehézségeinek nyolcvan százaléka nem létezne, ha már a mi valutánk is az euró lenne. Mielőbb teljesítenünk kell a feltételeket ahhoz, hogy beléphessünk az euróövezetbe, mondta Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár még ősszel.

Bár az eurócsatlakozás gazdasági ösztönzői a közép-európai országok közül - tekintettel a jelentős devizaalapú hitelállományra - Magyarország esetében a legerősebbek, a legutóbbi gazdaságpolitikai lépések arra utalnak, hogy a valutauniós belépés most már a korábbinál kevésbé sürgető célkitűzés.

Nincs szükség még egy Görögországra

Ez a kormány és a jegybank között is folyamatos feszültségforrás, a Magyar Nemzeti Bank véleménye ugyanis nem változott az euró ügyében. Legutóbbi kovergenciajelentésében a jegybank kifejti: az önálló monetáris politika feladása nem járna nagy költségekkel, a közös árfolyam nyújtotta védelem, illetve az árfolyamkockázat megszűnése viszont nagyfokú előnyöket rejt magában.

Szerintük azonban már nem elegendő pusztán a maastrichti kritériumokat teljesítenünk, a csatlakozáshoz az inflációs várakozások stabil horgonyzottsága és fegyelmezett költségvetési politika szükséges. Az euróövezethez csak akkor érdemes csatlakozni, amikor a konvergencia már biztosan fenntartható.

Ez a szempont különösen előtérbe került a görög válság kapcsán, elemzők valószínűsítik, hogy ha a maastrichti kritériumok nem is szigorodnak, azokat két tizedes jegyig betartatják majd a következő csatlakozókkal.

Ez a tény már önmagában messzebb sodorja a magas államadóssággal küszködő magyar államot a monetáris unióba való belépéstől, a GDP-arányos államadósság hatvan százalékos felső határának szigorú alkalmazása Magyarország eurócsatlakozási esélyeit rontaná leginkább. Az előrejelzések szerint a nyolcvanszázalékos magyar államadósság szintje várhatóan csökkenni fog a következő években, ám az valószínűtlen, hogy a 2010-es évtized vége előtt visszasüllyedne a tűréshatárig. Ráadásul egyelőre a hiánycélt is csak alkalmi különadókkal tudjuk tartani, hosszútávon a rendszer fenntarthatatlan.

Bizonytalan az övezet jövője

A története legsúlyosabb válságát élő eurózónának pedig nincs szüksége még egy Görögországra, az ír mentőcsomag és a spanyol és a portugál gondok éppen elég sok terhet rónak az övezetre. De nem csak ők nem látnak szívesen, a mi lelkesedésünk is alább hagyott: a JP Morgan elemzői szerint Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon is csökkent a csatlakozás iránti vágy látva az euróövezet életképességét fenyegető kihívásokat.

Pár évvel ezelőtt csak alig néhányan vonták kétségbe az eurózóna jövőjét, mára reális opció lett a szakadás. A Capital Economics szerint nagy a valószínűsége annak, hogy öt évben belül valamelyen változás bekövetkezik a valutaunió szerkezetében, a forgatókönyvek között pedig a részleges vagy teljes felbomlás is szerepel.

Korai lenne még temetni az eurót, vélte viszont nemrég Wolfgang Schäuble. A német pénzügyminiszter a The Wall Street Journalnak adott interjúban úgy vélte, a jelenlegi válság csak közelebb hozza majd egymáshoz az unió országait. „Néha egy válság kell ahhoz, hogy Európa előremozduljon. A mostani válság arra késztet minket, hogy további lépéseket tegyünk az egységesülés felé”.