Csődbe vihet a 98 százalékos különadó

"Egy országos átszervezés kapcsán szűnt meg a munkaköröm" – írja számviteli osztályvezetőként nyugdíjazott olvasónk. „A különböző szervek ellenőrzésének hosszú sorát éltem meg. Sok elismerést kaptunk. Soha elmarasztaló vagy szabálytalanságot feltáró jelentés nem készült munkánkról.” A távozásakor a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992-es törvény alapján kapott nyolc havi végkielégítést a 20 év munka után. „Lehet, ezt vitatni, de ha valaki több évtized után váltani kényszerül, már benne van a korban, a szaktudása a versenyszférában nem piacképes, kicsi az elhelyezkedési esélye. Gondolom, a felmentettek, mint én is, a munkanélküliség alatt többnyire felélték azt a pénzt, amit most visszakérnek.”

Az egyik levélíró 41 év szolgálat után néhány éve csoportos létszámleépítéssel hagyta ott a MÁV-ot. Tényleges nyugdíjazásáig már csak egy év volt, de a vállalat 24 havi végkielégítést ajánlott fel, ha azonnal távozik. A pénzből adózás után 5,2 millió forint maradt, ami a kisebb-nagyobb tartozások kiegyenlítésére, és egy éves megélhetésére volt elég, a maradék a gyerek lakásába került. A pénz elfogyott, most a 3,5 millió fölötti részt (nem vezető beosztásúak esetén csak az efölötti pénz 98 százaléka adóköteles) kéri az állam, egy összegben, májusig. „Egyetlen reményem, hogy el lehet intézni az APEH- nél a részletfizetést. Ilyen megalázó, kilátástalan helyzetben még nem voltam” – fogalmaz a levélíró.

A bányász, a kutató és a polgármester

Egy másik olvasónk 42 évet húzott le a közszférában, az utolsó időszakban egy kisebb település polgármesterként. 2006 szeptemberében a képviselőtestület három havi jutalmat szavazott meg neki több évtizedes munkaviszonya után, ez bruttó 1,2 millió forint volt, majd, mivel az októberi választáson nem indult újra a tisztségért, az új testülettől szintén három havi juttatást kapott „búcsúpénzként”. A 2,4 millió forintból most közel 400 ezret fizethet vissza, ami még részletekben is nehezen menne – írja.

„A szóbanforgó különadó rám is vonatkozik, aki vezető kutatóként és oktatóként, akadémiai munkahelyem megszűnésével, a felmentési idő alatt, a hatvanadik születésnapomon vonultam nyugdíjba 41 év szolgálati idő után. Körülbelül hat héttel korábban, mint (így utólag átgondolva), ahogy kellett volna ahhoz, hogy mentesüljek a törvény hatálya alól. Végül is a cél egyértelműen jó is lenne, de nagyon meg kellett volna gondolni, kikre is vonatkozik!”

Négy éve mentették fel állásából a Pécsi Bányakapitányság alkalmazottját. 22 éves közszolgálati jogviszony alapján nyolc havi végkielégítést kapott. A felmentési idő hat hónap volt, erre az időszakra mentesítették a munkavégzés alól, így a szabályok szerint ez a pénz is adóköteles.

„Nyugdíjasként nem gondoltam, hogy még adóbevallást kell beadnom. Két nap híján egy hónapja megkértem a különadó igazolást, még nem érkezett meg. Körülbelül egymillióval vágnak meg. Csak a nyugdíj a jövedelmem. A különadó alapot képező jövedelmet nem tettem félre, ugyanis abból éltem. Nem tudom, a nyugdíjból hogy hajtják be, vagy elveszik a házam?” – kérdezi olvasónk.

Ebben bízhatnak

Méltányosak leszünk – ígéri a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Bár a 98 százalékos különadóról szóló törvény semmilyen speciális kedvezmény nem biztosít azoknak, akik nem tudják befizetni a pénzt. Az adózás rendjéről szóló törvény általános kedvezményei viszont természetesen a különadó-kötelezettekre is vonatkoznak.

A törvény úgynevezett méltányossági jogkört biztosít az adóhatóságnak, ami azt jelenti, hogy egyedi esetekben a NAV dönthet az adókötelezettség enyhítéséről. A törvény azt is kimondja, hogy ha az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek, akkor az adóhatóság köteles méltányosan eljárni. A méltányosság jelentheti a fizetési kötelezettség halasztását, részletfizetési lehetőséget, sőt az adótartozás csökkentését vagy teljes elengedését is.

A fizetési kedvezményt külön kell kérni, az eljárási illeték 2200 forint. A lehetőséggel csak azok élhetnek, akik még nem rendezték a tartozásukat.

Mit mérlegel a NAV?

Alapvetően azt, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését, illetve, ha vállalkozásról van szó, akkor a gazdálkodás ellehetetlenülése is szempont lehet.

A NAV a kérelmezőket gyakorlatilag átvilágítja: mérlegeli a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a rezsi költségeket, a lakást terhelő hitel havi törlesztő részletét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket.

Nem érdemes halogatni

Annak is érdemes időben bevallania az adókötelezettséget, aki nem tud fizetni. Aki elkésik, az 200 ezer forintos büntetést kockáztat.

A NAV kérdésünkre úgy fogalmazott: a különadóval érintettek esetén még akkor is elvárja a bevallás pontos benyújtását, ha korábbi munkaadójuk megcsúszik az adóigazolás elküldésével. Az adóigazolásokat ugyanakkor érdemes időben kérni, mivel a volt munkáltatónak a kérelem beérkezésétől 30 napja van azt kézbesíteni.