Román vizet a magyar szomjazóknak!

Arzén, bór, nitrát, nitrit, vas és mangán folyik ki a két hidrogén- és egy oxigénatom alkotta vízmolekulák mellett a Békés és Csongrád megyei vízcsapok egy részéből. A ráadásul nagy sótartalmú víz ezekkel a szennyezőanyagokkal együtt is iható, a nyolcvanas és a kilencvenes években nagyszabású ivóvízminőség-javító programmal tették azzá. Az arzénszennyezést például ekkor csökkentették a magyar szabvány által előírt literenkénti 50 mikrogrammos szint alá.

Tisztább kell, de nincs

Az Európai Unióban azonban ez is sok, az uniós szabvány literenként csak 10 mikrogrammot enged (a mikrogramm a gramm egymilliomod része). A 2004-es EU-csatlakozást megelőző tárgyalásokon azt ígértük, hogy 2006 végére hazánk megfelel az unió általános vízminőségi elvárásainak, és 2009 végére jutunk el odáig, hogy csak az uniós szintet meg nem haladó szennyezettségű ivóvizünk legyen. Ez azonban máig sem történt meg, hazánk újabb határidő-módosítást kért, amire egyelőre nincs válasz

A Békés és Csongrád megye hatvanhat települését ellátó Békés Megyei Vízművek (Békésvíz) Zrt. mindenesetre úgy döntött, nem Brüsszeltől várja, hanem Aradon keresi a megoldást. A tisztább vízért már régóta folyó hidrogeológiai kutatások ugyanis feltárták, hogy a meglévő területükön hiába keresnek tovább, a szükséges mennyiségben nem találnak megfelelő ivóvizet. A kutatás ugyanakkor megállapította, hogy a Békés és Csongrád megyei vizet is adó úgynevezett Maros-hordalékkúp romániai részén más a talajszerkezet, onnan nagyon jó minőségű, tiszta vizet lehet nyerni. Már csak azt kellett megoldani, hogy a romániai vizet áthozhassák Magyarországra – ehhez nemcsak műszaki, hanem jogi előkészületekre is szükség volt.

Hungaricum, romanicum

Idén márciusban született egy miniszterelnöki határozat a magyar–román határt átlépő vízvezetékekről, majd április 7-én Aradon megalapították 710 000 lej (nagyjából 45 millió forint) alaptőkéjű, fele-felerészben a Békésvíz és az aradi vízműcég által tulajdonolt Aqua Trans Mures S. A.-t. Ez a cég építi meg és működteti majd a romániai vizet Magyarországra átszállító vezetékrendszert. Ilyen együttműködésre nemcsak nálunk vagy Romániában, de a szélesebb nemzetközi színtéren sem találtak példát, mondta kérdésünkre Krisztován Anna, a Békésvíz szóvivője.

A cég húsz, már meglévő kútra ötven évre szóló koncessziós szerződést köt a kitermelési jogokat birtokló Arad megyével, így kutak kialakítására nem kell költenie (egyes kutak felújítására viszont igen). Az aradi kutak kapacitásának nagyjából harmadát hozzák át Magyarországra, harmadát isszák meg az aradiak, így jelentős tartalékok maradnak. Az Aqua Trans Mures két tulajdonosa a szerződéskötés előtt megegyezett az árképzési szabályokban. Így már tudni lehet, hogy az első évben, 2013-ban köbméterenként hatvan forintba kerül a romániai víz, és a megállapodás a magyar vizesek szerint garantálja azt is, hogy az árak a következő években, évtizedekben sem szállnak el.

Húsz év alatt megtérül

A tervek szerint jövő év végére befejeződő, és várhatóan húsz év alatt megtérülő beruházás kétmilliárd forintba kerül – ami úgy is olvasható, hogy a Békésvíz harmincnyolcmilliárdot spórolt az ügyön. Annak ugyanis, hogy magyar víz megfeleljen az uniós elvárásoknak, lett volna egy másik, látszólag egyszerűbb módja: a víztisztítás.

Az ezt szolgáló, évi 9,5–10 millió köbméter víz tisztítására alkalmas vízgyár a kialakítása azonban a Békésvíz kalkuláció szerint nagyjából  negyvenmilliárd forintba került volna. Egy ilyen vegyi technológiára épülő mű fenntartása, üzemeltetése ráadásul lényegesen költségesebb, mint az, hogy egy földalatti vezetéken elszállítsák a természetes állapotában is jó minőségű ivóvizet, mondják a vízműves szakemberek.

Így aztán szállítani fogják. Aradtól északra, a vasútbolondok által jól ismert határállomás, Kürtös (Curtici) felé, onnan tovább a kétévente humorfesztiválnak otthont adó Csernovics-kastélyáról ismert Mácsára (Macea). Mint a térképen is látható, ennek határában, Kevermes és Lőkösháza térségében csatlakozik rá a romániai vízvezeték a magyarországi hálózatra.

Egyharmad, kétharmad

A tervek szerint ötven évig évente nyolcmillió köbméter romániai víz érkezik az országba. Miután a Békésvíz fogyasztói évente 22–24 millió köbméter fogyasztanak, a csapokba kerülő víznek egyharmada lesz a szupertiszta aradi; és ennyi elég is lesz, hogy a magyar vizet is az uniós normának megfelelő szintre javítsa.

„Az aradi vízátvezetés költségei hatással lesznek a jövőben a Békés megyei vízdíjakra” – ismerte el kérdésünkre a Békésvíz, megjegyezték ugyanakkor, hogy ha nem a vízátvezetést választják, akkor a drágább vízgyárépítés jelent meg volna az árakban, vagyis még jobban nőttek volna.

A Békésvíznek jelenleg nagyjából hetven kútja van, ezeknek körülbelül a fele működik. Két nagyobb vízbázisról (a Kevermes környékiről és a csanádapácairól) körülbelül negyven falu és város kap vizet, egyes településeken helyi kutak működnek (ezeknek a vizét sokszor már most is tisztítani kell). A romániai víz átvezetése a kutak egy részét feleslegessé teszi, ezeket részben tartalékba helyezik, vagyis átmenetileg bezárják, de úgy, hogy bármikor újra használni lehessen őket.