IMF helyett csekkadót akar a kormány

Londoni elemzők szerint megmerevedtek az álláspontok, a magyar IMF-tárgyalások ügyében nincs előrelépés. Az NGM államtitkára szerint nem nálunk van a labda, és reméli, hogy csak a jegybank ügyéhez kapcsolják az IMF-tárgyalások megkezdését. Azt sem tudjuk, mit vár tőlünk Brüsszel - reagált a Fidesz egy brüsszeli kijelentésre, amiben uniós illetékesek megismételték, hogy a befektetők bizalmának a visszaszerzését várják. Martonyi külügyminiszter szerint a kormány nem ismeri az IMF és az EU feltételeit, hiába állítják egyesek az ellenkezőjét.

Tény, hogy nem csak a magyar, a Brüsszeli térfélen is megy a kavarás. Erre utal, hogy az Eurasia Group elemzői szerint kiegészítő intézkedéseket kérhet az EU, ezzel további politikai alkukba kényszerítve a magyar kormányt - ami persze az eddigi feltételek teljesítését sem siette el.

Bár a közösségi közlekedés költségeinek a megvágása beindult azzal, hogy 20-25 milliárdot spórolhat az állam az utazási kedvezményeken, valamint több száz vonat és busz áll le április közepén, és Matolcsyék engedtek Brüsszelnek Erzsébet utalvány és Szép-kártya ügyben is, ezek talán a kisebb horderejű ügyek közé tartoznak. A kabinet viszont nem hajlandó engedni az egykulcsos adóból, mert az az NGM helyettes államtitkára szerint felülmúlta a várakozásokat. A kormány a jegybanktörvényt ugyan módosította - ez a legvitatottabb pontok egyike -, de ez nem győzte meg az EKB-t. Az NGM ezután bejelentette, hogy ötoldalú egyeztetés kezdődik a jegybanktörvényről, ahol ott lesznek az EKB, az EB, az IMF, az MNB és a magyar kormány képviselői is. Mindez szintén a lassú végkifejlet irányába mutat.

Közben a piacok

Nagyon nem díjazzák a kormány időhúzását. Másfél havi csúcsra ment a magyar csődkockázat, amit a kormány pozitívnak szánt üzenetei, például az említett ötoldalú egyeztetések megkezdése illetve a konvergenciaprogram közelgő benyújtására tett utalás sem tudott ellensúlyozni. A forint a héten negyedéves mélypontjára gyengült, súrolva a 300-as szintet az euróval szemben, nem sikerült jól az egyik állampapír-aukció sem, és a gazdaságunk megítélését leginkább tükröző OTP tőzsdei mozgása sem adott okot az örömre.

	14. heti záró	15. heti záró
BUX	18 203	17 337
OTP	3750	3375
Mol	17 800	17 100
Richter	37 000	36 800
Magyar Telekom	568	550

A kormány körüli bizalmatlanságot tükrözik a nemzetközi szervezetek futószalagon érkező kritikái. Erre a hétre kettő ilyen is jutott: előbb a Valutaalap szólt be, mert szerinte a végtörlesztés rossz ötlet volt, aztán a kormány másik adósmentő-hungarikumát, az árfolyamgátat húzta le az Európai Központi Bank.

A kormány magatartását magyarázza, hogy a jelek szerint nem akarják feladni az unorthodox gazdaságpolitkát, amit egy IMF-EU pénzekből finanszírozott országban nem lehetne megtenni. Matolcsy szerint inkább tanulnunk kell a kínai sikerből (ősszel olyan kereskedőházak indulhatnak, melyek főként az ázsiai exportot segítenék), és új szabályozásra van szükség a pénzügyi szektorban.

Ha a szabályozás részletei nem is, egy új pénzügyi adó máris megjelent a láthatáron. A lényeg, hogy a nemzetközi szervezetek által elvárt strukturális, fenntartható kiadáscsökkentő intézkedések helyett megint valami újjal kísérletezik a kormány, amit persze a társadalom fizethet. A sárgacsekk-adó ugyanis mindenkinek fájni fog, mert azokat a pénzügyi műveleteket sújthatja, amelyet a lakosság többsége végez (számlavezetés, átutalások, készpénzfelvétel, csekkbefizetés). Egy elemzésünkben megállapítottuk: az egy ezrelékes adóval Matolcsy akár ezer forintot is kiemelhet a zsebünkből, a bankolás arányaiban nagyot drágulhat, de a szociális katasztrófa, amivel például az LMP riogatott, biztosan elmarad. Az unorthodoxia nevében a kormány a babakötvényt is államosítaná, ezzel az államkincstár venné át a bankoktól a Start-számlákat is - a dologból valamennyi pluszpénz szintén befolyna.

Eközben Orbán felmelegítette az ötkulcsos áfát (miközben a 27 százalékos általános kulccsal a világon mi adózunk a legmagasabb kulccsal a fogyasztásunk után), az adócsökkentések kormányának nemzetgazdasági minisztere pedig a héten jelezte, hogy nem csökken a benzin jövedéki adója, az uniós előírások miatt amúgy is csak néhány forintot lehetne spórolni.

Spórolnak is az emberek rendesen, például kevesebb a gyorshajtó és a környezetszennyező. A 33 milliárd forintnyi tervezett bírságbevétel töredéke jött össze eddig, ami az államnak rossz hír, mert ha betartjuk a szabályokat, komoly lyukat ütünk a költségvetésen.

A kormány gazdaságpolitikájára a magyar vállalkozások úgy egyébként nem nagyon vevők: egyre több cég szűnik meg, de hibernált állapotban van az energetika is, ami több tízmilliárd kárt jelent a magyar GDP-nek. Az infláció ugyan csökkent, de az áfaemelés és a gyenge forint miatt még így is nagyon magasan, 5,5 százalékon van, ezen belül nagyot drágult a hús és negyven százalékkal többet kell fizetni a tojásért is. (De erről nem a kormány tehet.) Nem fogja segíteni az árcsökkenést, hogy az ország egész területén komoly károkat okozott a hirtelen lehűlés, ami tönkrevágta a gyümölcsösöket.

A kormány szerepe a gazdaságon keresztül az egyenlőtlenségek alakításában is nagyon fontos. Az OECD egyik szakértője,  Michael Förster szerint nem a globalizáció, hanem az állami szabályozások miatt eltérő egyes országokban a gazdagok és szegények közti különbség, ami már a demokráciát veszélyezteti.

Azért jó is történt

Például kiderült, hogy alaposan bevásároltunk állampapírból, a háztartások majdnem 30 milliárddal szálltak be a reklámok és a magas kamat hatására.

Átláthatóbbak lettek a hitelek, mert a bankok átálltak a referencia-kamatokra, de a hitelek még a tavaszi akciókkal együtt is drágák. Nem csaj a hitelek, a lakások is drágultak, a panellakások árai egy, a téglalakásoké négy százalékkal emelkedtek, az ingatlanpiac ezzel elrugaszkodhatott a mélypontról.

Jön a mecseki gigaberuházás, a Wildhorse Energy több tíz milliárd forintért széngázos fejlesztést indíthat, igaz, közben veszteségei miatt megszűnik a milliárdos áramkereskedő, az Elektra Energia.

Még több embernek adna munkát az NFÜ, a fejlesztési ügynökség április végéig hirdeti meg új foglalkoztatási programját, eddig 122 milliárdot költött el. Új motorokat kapnak a postások, nyílt közbeszerzésen keresik a beszállítót, akinek több mint 250 motort kell leszállítani 4 hónap alatt.