IMF-fel megegyezni nem kell félnetek jó lesz

Ezen az áron, így nem kell IMF-megállapodás – jelentette be csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint a Valutaalap a hitelért olyan dolgokat kér Magyarországtól, ami az országnak nem érdeke. „A lista hosszú, a sajtóban olvasható, a nyugdíjak csökkentésétől kezdve, a bürokrácia leépítésén át, a bankadó megszüntetésén keresztül a bankoknak juttatandó pénzösszegig minden szerepel benne” – utalt Orbán a Magyar Nemzetnek kiszivárogtatott valóságos halállistára, amelyben egyebek mellett az szja emelése, a nyugdíjak csökkentése és az ingatlanadó bevezetése szerepelt.

Sokat kértek?

Bár az egyes ötletek különböző formában itt-ott már valóban felmerültek a düledező költségvetés megtámasztására, a lista így egyben mindenképpen meglepő volt, több szempontból is.

Egyrészt az IMF ennyire konkrét intézkedéseket nem szokott meghatározni, általában annyit kér, hogy az ország, amelyiknek hitelt ad, tegyen le az asztalra egy hosszú távon is fenntartható költségvetést, reális makropályával, trükkök és jogilag aggályos kreatívkodások nélkül. Rendszerint tesznek ajánlásokat, megadnak bizonyos irányokat, de céljaik jórészt egybeesnek az ország hosszú távú érdekével: nem szeretnék, hogy a gazdaság olyan pályára álljon, hogy aztán később gondot okozzon a hitel visszafizetése.

A lista meglepő volt az időzítés szempontjából is, különösnek tűnt, hogy másfél hónappal a delegáció látogatása után olyan váratlan feltételek kerülnek elő, amelyek korábban a politikusok számára nem voltak ismertek. A nemzetközi szervezetek távozásukkor írtak egy levelet a kormánynak – majd kiderült, hogy az Európai Bizottság augusztusban egy másikat is –, amelyben leírják főbb megállapításaikat, és hát mindenki azt gondolta, hogy a Fidesz vezető politikusai az utóbbi hetekben már ennek ismeretében nyilatkoztak közelgő megállapodásról.

Diktátumról nem volt szó

Csütörtökön aztán – hogy megkönnyítsük a tisztánlátást – megszereztük az IMF és az Európai Bizottság titkosan kezelt, a tárgyalások után itt hagyott közös levelét. Ebben azonban nemcsak nyugdíjcsökkentésről nincs szó, de egyáltalán nem szerepelnek benne diktátumok, mindössze az évek óta halogatott kiigazításokat sürgetik.

Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában aztán utalt egy a tárgyalásokról szóló friss uniós jelentésre is, amelyben „sokkal több konkrétum szerepel, mint bármely korábbi papírban”. Csakhogy az Obánék által korábban emlegetett szigorú és konkrét feltételek ebben sem szerepelnek – derült ki még aznap, amikor ez a bizottsági jelentés is birtokunkba került.

A dokumentumban leírják, Magyarországon rosszabb a helyzet, mint várták, 2020-ra az államadósság a GDP 100 százaléka is lehet. Szükséges lehet szerintük a családtámogatások célzottabbá tétele, a szegényebb réteg személyi jövedelemadójának csökkentenése. Nyugdíjról, ingatlanadóról ebben sincs szó.

Várják a kormány levelét

Hogy honnan vették tehát a csütörtökön közölt listát – amelyben egyébként az IMF budapesti irodavezetője szerint is jelentős pontatlanságok vannak – nem tudni, Rogán Antal fideszes frakcióvezető pedig azt mondta: egy tanulságos gyermekkori emlék hatására ő ezt inkább már meg sem kérdezte a miniszterelnöktől. A sárvári kihelyezett frakcióülés után mindemellett közölte, a frakció arra kérte a kormányt, hogy egy alternatív tárgyalási javaslatot hozzon létre a napokban.

Szerencse, hogy így döntöttek, a nemzetközi szervezetek ugyanis pontosan a kormány javaslatait várják, válaszként a júliusban elküldött levélre. Ebben a kormánynak fel kellene vázolnia, milyen intézkedéseket vállal a gazdaság rendberakására. Ha ez megvan, akkor folytatódhat a tárgyalás, ahol a kormánynak arról kell meggyőznie az EU-t és az IMF-et, hogy mindez elégséges. Orbán egyébként a már idézett interjúban új fejleményként értékelte azt is, hogy a nemzetközi szervezetek belemennek abba, hogy egy elővigyázatosságiként kezelt készenléti hitelről tárgyaljanak. Ez valójában több mint fél éve ismert.

Nem csoda, ha ilyen előzmények után egyre kevesebben hisznek abban, hogy a kormány valóban meg akar állapodni. A forint a fejlemények hatására romlott, a héten Jelasity Radován, a magyar Erste vezére is kétkedését fejezte ki az Indexnek adott interjúban. Akár lesz megállapodás, akár nem, mindenképpen változtatni kell a jövő évi költségvetésen, amelyen legutóbb a munkahelyvédelmi akcióterv ütött egy durván 300 milliárdos lyukat, és amelynek tarthatóságát a Költségvetési Tanács is megkérdőjelezte. Már az idei büdzsével is vannak azonban bajok: augusztusban Veres János pénzügyminisztersége és az emlékezetes trükkös 2006-os költségvetés éve óta nem látott szinten volt a deficit, amely így lényegében elérte az egész évre tervezett szintet.

Mit terveznek a háttérben?

A kormány egyébként nincs könnyű politikai helyzetben, nagyjából két utat választhat. Vagy IMF-megállapodással a háta mögött több népszerűtlen, a lakosságot is közvetlenül érintő intézkedést hoz meg a választási év előtt, vagy nem kér a hitelből, és újra nem ortodox eszközeivel, például újabb átmeneti adókkal – vagy a meglévők továbbvitelével – nyúl a költségvetéshez. Utóbbival azonban rontja a befektetői bizalmat, a stabilitást, és a pénzpiacok hangulatát, már rövid távon is jelentősen gyengítve a forintot, amire szintén érzékeny a lakosság.

Elemzők szerint Orbán bejelentése az IMF-követeléseivel kapcsolatban leginkább belpolitikai üzenet lehet, ha a felsorolt intézkedéseknek csak a negyede valósul meg, azt már sikerként értékelhetik majd. Egy másik verzió szerint a miniszterelnök éppen egy újabb, a növekedés szempontjából negatív, az IMF-nek nem tetsző intézkedéseket tartalmazó bejelentésére készül, a mostani kommunikáció ennek kíván megágyazni.

Utóbbinak vélhetően nagyobb lenne a negatív hatása, amire pedig még ráerősíthet az egyébként is borús nemzetközi hangulat. A héten kiderült, hogy tovább nőtt a spanyol munkanélküliség, a németek nem alkudoznak tovább a görögökkel, Oroszország 5 milliárd euró hitelt hagyott jóvá Ciprusnak. A Moody's leminősítéssel fenyegeti az EU-t , az EKB szigorú feltételekhez kötve az  eladósodott országok papírjait vásárolva próbálja menteni az eurózónát.

A magyar export kilátásai sem a legjobbak, Németországban a felére eshet a gazdasági növekedés. A magyar ipar teljesítménye éves összevetésben is esett, az agrárium és az építőipar recesszióba van, visszaesésünk 1,3 százalékos. A Budapesti Értéktőzsde indexe kissé csökkent a héten, a nagy papírok közül csak a Richter kapott erőre.

Rossz kilátások

Tovább rontja a gazdaság helyzetét a szárazság. Élelmiszerválság ugyan nem fenyeget, de az aszály és következményei tartós problémát ígérnek, derült ki az Index Czerván Györggyel, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárával készített interjújából. De az időjárásnál mélyebbek a problémák, egy év alatt eltűnt Magyarország vonzereje, sosem zuhantunk versenyképességi rangsorban akkorát, mint idén. Elénk kerültek a szlovénok, elhúztak a csehek, lengyelek, közel vannak a szlovákok, románok.

Negyedével csökkent a reptér forgalma, sorra mennek tönkre a magyar cégek, felszámolják a Hey-Hót és súlyos helyzetben van a Dunaferr, a kohók, a konverter és az acélöntő mű leállítása is elképzelhető. Lefékezett a Magyar Suzuki is, novembertől kétműszakosról egyműszakosra áll át a termelés. Elbuktunk egy autóipari beruházást, és visszamondtak egy szabolcsi nagyberuházást is.

Érdekes fejlemény volt a héten, az is, hogy az unió trösztellenes eljárást indított a Gazprom ellen, az orosz gázóriás nálunk is akadályozhatta a piaci versenyt. A Gazprom közleményben hangsúlyozta, a vizsgálat megindítása nem jelenti azt, hogy bármilyen szabályt is megsértettek, bíznak abban, hogy bebizonyosodik az ártatlanságuk.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!