Minek nekünk hatmillió disznó?

A kormány nemrég elfogadta az új sertésstratégiát. A cél, hogy a jelenlegi, hárommilliósnál valamivel kisebb állományt pár év alatt a duplájára növeljék. Az időzítés messze nem a legszerencsésebb: idén rendkívül száraz évünk volt, a magyar kukoricatermés majdnem fele elpusztult, ezért a takarmányok ára nagyot fog nőni a következő egy-két évben. Emiatt, ha csak a hús ára nem emelkedik az egekbe, sokkal kevésbé éri majd meg sertést, vagy általában állatot tartani.

Mindennel foglalkoznának

„Az átfogó program foglalkozik a feketegazdaság visszaszorításával, a termeléssel, az integrációval, a bérhizlalással, a kutatás-fejlesztéssel, és szaktanácsadással, a forgóeszköz-finanszírozással és a marketingtevékenységgel is” – közölte az augusztus végén elfogadott kormányzati tervezettel, annak időzítésével és indokoltságával kapcsolatos kérdéseinkre a Vidékfejlesztési Minisztérium.

A minisztérium szerint a programban kiemelt szerep jut a versenyképességi és a műszaki feltételek korszerűsítésének, a környezetvédelemnek, az állategészségügyi intézkedéseknek. Azzal is számolnak, hogy az állami források mellett akár külföldi befektetőket is be lehet vonni a beruházásokba.

Állati milliárdok

A kormány úgy döntött, hogy tízmilliárd forint többlettámogatást ad az állattartóknak. Összesen 23 milliárd forint olyan állatjóléti támogatást fizetnek ki az idén, amely szerintük az állattartók helyzetét javítja. A Magyar Fejlesztési Bank agrárforgóeszköz-hitelprogramjának keretösszege pedig 15 milliárd forint, ebből az állattartóknak 10 milliárd, a növénytermelőknek 5 milliárd forint jut, tette hozzá a VM.

„Látok lehetőséget a magyar sertésállomány megduplázására, de ehhez jól koordinált és megfelelő eszközöket használó intézkedések kellenek” – mondja Éder Tamás, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének (ÉOSZ) elnöke. A mostani stratégia szerinte nemcsak a sertések számának növelésére, hanem a sertéstartás és a vágás-feldolgozás hatékonyságának növelésére is alkalmas lehet.

Nem bírná az ipar

A hárommillió sertés egy pillanatnyi állománylétszám. Összesen ennél jóval több vágóállatot hizlalnak évente a magyar sertéstartók, a hazai vágás- illetve feldolgozásigény is nagyobb ennél. Évente körülbelül 4-4,5 millió vágás van most az országban.

Ha a sertéslétszám 6 millióra növekszik, az lényegesen megnöveli az éves vágóállat-termelést is, és ennek az állománynak a levágására a jelenlegi üzemszerkezetű hazai húsipar nem lenne képes. Így tehát jelentős vágóhídi és egyéb húsipari feldolgozói fejlesztésekre is szükség lesz ahhoz, hogy a 6 milliós állományból nemzetközi szinten is versenyképes húsok, illetve hústermékek kerüljenek a piacra.

Már vannak bajok

A húsipar problémái már látszanak is, elég a húskombinátokról elmúlt hetekben megjelent híreket áttekinteni. Hosszú termeléscsökkentés után nemrég leállt a kapuvári húsgyár. A tulajdonos szerint a munka nemsokára újraindul, de továbbra is 400 munkahely a tét. A leállás a szakmabeliek szerint azért történhetett, mert a cégnek, ahogy az agráriumban általában, éppen nem volt pénze, ráadásul forgóeszközhitelhez sem jutott, így egy időre leállt a termelés. A kapuvári üzemről általában úgy tartják, viszonylag modern gyár, képzett munkaerővel, így rájuk nem annyira vonatkozik a húsfeldolgozás fejlesztésének elmaradása, amire többen is panaszkodnak.

Nemrég a Gyulai Húskombinát is bajba került. A cég csődközeli helyzetbe jutott, a megmentésére pedig vészforgatókönyv készül. A kormány kiemelt fontosságú élelmiszeripari vállalattá nyilvánította a céget, és Lázár János miniszterelnökségi államtitkárt kérte fel a gyár megmentésére.

Kell a pénz

A talán legjelentősebb probléma az ágazat likviditása, illetve annak hiánya – állítja Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. Ezen a területen megszokottak a hatvan-kilencven napos fizetési határidők, amiket sok cég nem tud kivárni. Ennyi tőkéjük ugyanis nincsen, ezért elfogyhat menet közben a pénzük. Ahhoz, hogy hárommillió fölé emeljük a sertések számát, három-négy év kellene. Hosszú távon az is kérdés, hogy a magyar és nemzetközi piacok hogyan kezelik majd a gabona árának növekedését.

Tóth elméletileg lehetségesnek tartja a sertésállomány megduplázását, a gyakorlatban viszont szerinte most inkább arra kellene koncentrálni, hogy egyáltalán a jelenlegi állomány megmaradjon. A mai Magyarországon a folyamatok olyan irányba mutatnak, hogy legrosszabb esetben akár kétmillióra is csökkenhet a sertésállomány.

Drágulni fog

A jelenlegi takarmányár-emelkedés a következő másfél évre biztosan kihat majd. A húsárak emelkedése viszont Tóth szerint nem követi a takarmányárak emelkedését, emiatt pedig csökkenni fog a sertéstartók jövedelme. Az állattartást a benyújtott földtörvény elfogadása is meg fogja nehezíteni, ugyanis egyértelműen hátrányos az állattartóknak, ugyanis a nagy állattartó telepek hátterét biztosító takarmánytermő területek elvesztését okozza majd. Emiatt az ágazat mérete is csökkenhet.

Éder Tamás ÉOSZ-elnök szerint a takarmány árának növekedése folyamatosan épül majd be az élősertés, később a húsok, illetve hústermékek árába. Ha ez elmaradna, akkor nem érné meg sertést tartani, ami további jelentős állománycsökkenéssel járna.

Az állattartók költségeinek körülbelül hetven százalékát az állatok etetése teszi ki, ezért nagyon komolyan érinti őket a takarmányárak változása. Magyarországon főként a már elavultnak számító száraztakarmánnyal etetik az állatokat, ehhez viszont földterület kell, amit a földtörvény-tervezet a szakértők szerint nem kifejezetten támogat.

A sertésszám növelése ellen szól az is, hogy a romantikus vidékképpel ellentétben egyre kevesebben tartanak otthon sertést. Ennek a legfőbb oka, hogy az önkormányzatok szinte mindenhol tiltják a belterületi sertéstartást, hogy a szag ne zavarja a közösséget.