Több adó, több papírmunka

A társasági adót, a helyi iparűzési adót, továbbá az adóeljárási szabályokat érintő, 2005. január 1-jén hatályba lépett változások közül a legtöbbnek 2005 első félévében még nem jelentkezett kézzelfogható hatása. Az év eleji változtatások közül azonban az osztalékadó 2006-os eltörlése már év közben is éreztette hatását az adózóknál. Az adókötelezettség az osztalék kifizetésekor keletkezik, ezért számos esetben a 2005-ben jóváhagyott osztalékot egyszerűen nem fizetik ki, hanem megvárják a 2006-os évet.

Ez elsősorban az Európai Unión kívüli országokba kifizetett osztalékok esetében érvényes, ugyanis az EU-n belülre fizetett osztalékok bizonyos feltételek fennállása mellett már eddig is mentesíthetők voltak a forrásadó alól. Először szembesülhettek az adózók annak a 2004-es törvényváltozásnak a hatásával, amely előírja, hogy amennyiben az adózó az előző két évben is veszteséges volt, úgy a tárgyév veszteségét csak abban az esetben lehet elhatárolni, amennyiben az adózó az adóbevallással egyidejűleg benyújtja engedélykérelmét az adóhatósághoz. Az engedélykérelmek elkészítése számos adózót érintett.

Az offshore cégeknek kedvez a változás

A helyi iparűzési adót érintő év eleji változások nem voltak jelentősek, a közvéleményt napjainkban mégis leginkább ez az adónem foglalkoztatja, ami az olaszországi IRAP adónemhez való hasonlóságának köszönhető. Felmerült ugyanis annak az elméleti lehetősége, hogy az Európai Bíróság IRAP-pal kapcsolatos döntésének fényében a magyar államtól a csatlakozás után befizetett helyi iparűzési adó visszaigényelhető, annak jogszerűtlen kivetésére hivatkozva. Az Európai Bíróság döntése ebben az ügyben idén ősszel várható.

A helyi iparűzési adót érintő jelentős évközi változás, hogy 2006. január 1-jétől a kamat- és jogdíjbevétel nem számít bele az adó alapjába. Ez a változás elsősorban az offshore státusukat elveszítő, azonban magyarországi tevékenységüket tovább folytató vállalkozásoknak kedvez majd.

Az államnak jó, hogy nincs kéthetes áfabevallás

Elsősorban az exportra termelő, illetve exportkereskedelmet lebonyolító vállalkozásokat sújtotta az az év elejétől hatályos rendelkezés az adózás rendjéről szóló törvényben, miszerint ameny-nyiben az adózó negyedéves vagy éves bevallásra kötelezett, nem választhatja, hogy gyakrabban adjon be adóbevallást, és így a visszaigénylendő áfa összegéhez hamarabb hozzájusson.Megszűnt a régebben működő "kéthetes" áfaelszámolás intézménye is.

Tekintettel arra, hogy ez az intézkedés az adózók viszonylag széles körében nem várt áfafinanszírozási gondokat okozott, 2005. július 30-tól az adózás rendjéről szóló törvény évközi változatása alapján ismét lehet gyakorított áfabevallást benyújtani, ami jelentős könnyítés. "Kéthetes" áfaelszámolásra azonban továbbra sincs lehetőség.

Járulékemelés szeptembertől, borravaló-adó októbertől

Az évközi jogszabályi szigorítások közül kiemelendő a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 2005. szeptember 1-jétől hatályos változása, amely alapján természetbeni juttatások esetén jelentősen emelkedik a járulékalap, úgy, hogy a jövőben a természetbeni juttatás után fizetendő 44 százalék személyi jövedelemadó után is kell társadalombiztosítási járulékot fizetni.

Szeptember 1-jétől megszűnik a tb-járulékhoz kapcsolódó adótervezési lehetőség is - akkortól a közvetett jogviszonyra tekintettel is tb-járulékot kell fizetni, így például a külföldi anyavállalat által a magyar leányvállalat dolgozóinak közvetlenül juttatott értékpapírok után is járulékot kell fizetni. Október 1-jétől pedig adóköteles a vendéglátást érintő felszolgálási díj és borravaló is.

Adóadminisztráció: kevesebb helyett több

Annak ellenére, hogy a kormány egész tavasszal az adóadminisztráció terheinek csökkentését ígérte, januártól az adóbevallást és adatszolgáltatást havonta kell majd megtenni az eddig szokásos évi egyszeri bevallás és adatszolgáltatás helyett. Ez az egyik legjelentősebb, súlyos adminisztrációs terhet növelő jogszabályváltozás.

Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása értelmében a vállalkozásoknak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül havonta kell majd adatot szolgáltatniuk valamennyi adóról, járulékról és adatról. Ráadásul kizárólag elektronikus úton vagy gépi adathordozón, ami a kisebb vállalkozásoknak jelenthet több problémát.

Új adminisztrációs terhet jelent a pénzintézetek számára az uniós szabályozás miatt bevezetett, 2005. július 1-jétől alkalmazandó megtakarítási irányelv. Ez adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a külföldi illetőségű magánszemélyek részére kifizetett kamatról. A kötelezettség kiterjed a bankokra, befektetési vállalkozásokra, alapkezelőkre egyaránt.