Cecília
4 °C
12 °C

Az egyik legrosszabb áfarendszer a miénk

2008.05.23. 16:30
Magyarország áfarendszer szempontjából a legkevésbé vonzó országok között szerepel, derül ki a KPMG 22 országot felölelő felméréséből. A nemzetközi kutatás ugyanakkor rámutat: ha egy állam versenyképes szeretne maradni, a következő öt évben kiemelt figyelemmel és ráfordítással kell kezelnie a kérdést, miután a szakemberek és a gazdasági élet szereplői úgy vélik, a jövőben az egyes kormányok a társasági adók helyett nagyobb szerepet szánnak majd a közvetett adóknak.

A leginkább "áfa-barát" ország az Egyesült Királyság, míg Olaszország a legkevésbé vonzó ebből a szempontból - ez derül ki a KPMG felméréséből, amely 22 országból több mint 500 pénzügyi szakember - köztük 15 magyar társaság - bevonásával készült. Magyarország a leginkább vagy legkevésbé vállalkozásbarát áfaszabályozást mérő listán szereplő 32 országból holtversenyben a 28-29. helyen végzett - csak Olaszország, Lengyelország és Franciaország ért el alacsonyabb értéket.

Földes Balázs, a KPMG áfatanácsadásért felelős szenior menedzsere szerint ugyanakkor a hazánkról kialakult rossz kép valójában vegyes értékítéletet tükröz: ebben a kérdésben számos megkérdezett pénzügyi, adóügyi vezető Magyarország nagyon is elfogadhatónak minősítette. A negatív válaszok tapasztalataink szerint gyakran azt a véleményt tükrözik, hogy Magyarországon kelet-európaias, adminisztráció-orientált jogszabályi-hatósági szemlélet uralkodik, a kiszámíthatóság foka alacsony, és az ellenőrzések során időnként mindenáron hibát kereső, rugalmatlan, esetenként méltánytalan vagy aránytalan és túlzó hozzáállás tapasztalható, így sokak szemében vállalkozásellenesnek mutatkozik az ország áfa rendszere - tette hozzá.

Fontos azt is figyelembe venni, hogy a felmérés még az új magyar áfatörvény hatályba lépése előtti tapasztalatokat mérte fel. Az új törvény bevezetése eleinte nyilván nehézségeket okoz, az átállás sosem zökkenőmentes - véli a szakértő. Hosszú távon az új törvény egyszerűsítő felfogása talán javíthat majd az ország megítélésén, de egyrészt lenne még lehetőség a törvényekben is az egyszerűsítések, vállalkozásbarát megoldások bevezetésére; másrészt a törvényeken túl az adóztatás, adóigazgatás gyakorlata, a hatóságok és ellenőrzéseik megközelítése is nagyban meghatározza a hazánkról kialakult képet ezen a téren.

A cégeknek jobban kell figyelniük az áfára

A multinacionális vállalatok vezetőinek háromnegyede úgy véli, hogy kormánya a jövőben nagyobb mértékben támaszkodik majd a közvetett adókra (így az áfára vagy más forgalmi adókra), mivel a globális adóverseny lenyomja a társaságiadó-rátákat. (Közvetett adónak hívjuk azokat az adókat, amelyeknél a befizető és az adóterhet ténylegesen viselő személye különválik. - a szerk.) Ugyanakkor manapság nagyobb kockázatot jelentenek számukra az "áfa körüli hibák", mint a társasági adózással kapcsolatos tévedések, derül ki a KPMG felméréséből.

32 milliárd forint áfa per év

A KPMG kutatása felhívja a figyelmet arra is, hogy a vállalatok naponta mekkora áfatömeggel küzdenek meg: a megkérdezettek 82 százaléka állította azt, hogy szervezetükön évente több mint 200 millió dollár, vagyis 32 milliárd forintot is meghaladó általános forgalmi adó "áramlik át".

Philippe Norré, a KPMG budapesti irodájának adópartnere, és a KPMG nemzetközi Közvetett adózási részlegének helyettes vezetője így kommentálta a felmérést: Ez a kutatás az egyik legnagyobb és legkiterjedtebb, melyet multinacionális cégek körében végeztünk a közvetett adók kérdésében, és megerősítette, amit az elmúlt években tapasztaltunk, hogy a társasági adó mértékének csökkenésével a közvetett adók egyre fontosabbak lesznek a nemzetközi cégek számára.

Az áfaforgalom jelenlegi szintje igen megdöbbentő a pénzügyi és adóügyi vezetők szerint, és egyértelműen komoly gondot okoz számukra. Ahogy emelkedik az áfával kapcsolatos hibák következményeinek súlya, úgy lesz egyre fontosabb az áfaszabályok követése - a vállalatok számára ma már ez jelenti a legnagyobb adókockázatot, szemben a korábbi társaságiadó-, és jövedelemadó-központú megközelítéssel.

Áfatudatosság, áfatudatosság, áfatudatosság

Philippe Norré szerint míg a cégek egyre tudatosabban kezelik a nemzetközi áfakockázatokat és -kötelezettségeket, még mindig jelentős a különbség a tájékozott cégek és azok között, amelyek készek ténylegesen befektetni a problémák hatékony, átfogó kezelése érdekében. "Kutatásunk azt mutatja, ha a cégek megfelelő módon kívánnak foglalkozni az áfával kapcsolatos várható kihívásokkal a következő öt évben, akkor komolyan foglalkozniuk kell a munkavállalóik áfatudatosságának fejlesztésével, az áfa kezelési rendszerekkel és technológiákkal, a plusz belső források előteremtésével, és a hatékony kapcsolatépítéssel az adóhatóságokkal és törvényhozókkal."

A kutatás arra is rámutatott, hogy a cégek többsége egyszerűen csak úgy tekint az áfára, mint teljesítendő kötelezettségre. Ugyanakkor úgy tűnik, növekszik azoknak a szervezeteknek a száma, melyek sokkal tágabb értelemben, üzleti szempontból tekintenek az áfára. Számos üzleti döntésükben egyértelmű versenyelőnyt élveznek azok a vállalatok, melyek törekednek az optimális áfapozíció elérésére, akár az árazás, üzleti folyamatok kiszervezése és új beruházásai helyszínek kiválasztása terén is. Mivel a tulajdonosi körök folyamatosan elvárják, hogy a menedzsment javítsa az üzleti teljesítményt, azok a pénzügyi vezetők, akik tudatosan és a megfelelő erőforrásokat rászánva kezelik az áfakockázatokat, illetve felismerik az áfában rejlő lehetőségeket, valódi értéket tudnak teremteni - hangsúlyozta Philippe Norré.