Fábián, Sebestyén
-12 °C
-3 °C

Toldozgatott költségvetés, rosszul kezelt vagyon

2006.08.31. 14:53
A költségvetés hiánya tavaly a módosított előirányzathoz képest kedvezően alakult, de ezt egyszeri, a költségvetés egyensúlyi helyzetét nem tartósan javító tényezők idézték elő - állítja a számvevőszék a tavalyi költségvetés végrehajtásáról készített jelentésében. Miközben az államháztartás nagy ellátórendszereinek szerkezete nem változott, egyre több pénz ment el ezekre a büdzséből. Az európai uniós támogatások viszont meghaladták hazánk befizetéseit, de e téren is vannak aggasztó jelek.

A stagnálás éve volt 2005 az államháztartási modernizáció szempontjából - mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke, amikor csütörtökön bemutatták a 2005-ös költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről (a zárszámadásról), az európai uniós támogatások tavalyi felhasználásáról, valamint az ÁPV Rt. működéséről készített számvevőszéki jelentést. Az ÁSZ elnöke szerint a privatizációs rekordbevételek reformok helyett az államháztartás finanszírozására mentek el, a zárszámadás adatai világosan mutatják, miért kellett új konvergenciaprogramot készíteni.

A stagnálás éve volt

A tavaly is elmaradt reformok miatt az államháztartás nagy ellátórendszereinek a struktúrája lényegében változatlan maradt, miközben az ezekre a rendszerekre fordított kiadások tovább növekedtek. Ez különösen azért jelentett problémát, mert ezzel nem volt összhangban a bevételek alakulása, így a deficithez ezeknek a struktúráknak az egyenlege nagyjából 500 milliárd forinttal járult hozzá.


Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke

Kovács Árpád szerint "nem tartható fenn az a rendszer, amely mintegy 500 ezer ember tb-finanszírozását vállalja fel anélkül, hogy azok nyilvántartott munkát végeznének, adót, járulékot fizetnének". Az ÁSZ elnöke szerint emiatt már hosszabb távú problémával kell számolni, arra az időszakra gondolva, hogy ha a minimálbéren foglalkoztatottak nyugdíjba mennek. Kérdésesnek nevezte, hogy akkor mi történik: megmarad-e a társadalmi szolidaritás - és ha igen, akkor miből fizetik ki a nyugdíjakat -, vagy megroppan, ami viszont azt a kérdést veti fel, hogy hogyan fognak ezek az emberek megélni.

Vagyonértékesítés, ahogy a piac elképzeli

A számvevőszéki jelentést ismertetve Kovács Árpád "nagyon kellemetlen meglepetésként" említette a kincstári vagyonkezelés helyzetét. Mint mondta: van egy állami szervezet, amely "képtelen nyomon követni, miből van egymilliárd forintnyi bevétele, és egyáltalán: mit adott el". A Kincstári Vagyoni Igazgatóság tavaly egyetlen olyan vagyonelemet sem adott el, ami értékesítésre ki volt jelölve, az értékesítést nem az vezényelte, hogy mit akarnak eladni, hanem az, mire ki jelentkezett be - mondta az ÁSZ elnöke.

Az állami vagyonkezelésről Bihary Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója elmondta azt is: a számvevőszék a megalakulása óta jelezte és jelzi, hogy a kincstári vagyon kezelése és elszámolása, megjelenítése a zárszámadásban nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Noha az állami vagyonkezelésről legutóbb két éve készített jelentésük szerint a kincstári vagyonregiszter mutat ugyan fejlődést, de továbbra is nagyon komolyak a hiányosságai. A tavalyi problémák részben ebből adódtak, részben abból, hogy miközben a költségvetés állapota megkívánta a pótlólagos bevételeket, ebben a helyzetben kapkodás, nem kellő odafigyelés jellemezte a vagyonértékesítést, amit a korábbról magukkal hurcolt nyilvántartási problémák tovább súlyosbítottak.

Maradtak repteres kockázatok

A számvevőszéki jelentés kitér a tavaly decemberi reptérprivatizációra is. Podonyi László vizsgálatvezető elmondta: az ÁSZ már tavalyi jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy a Budapest Airport privatizációjának végrehajtása a felkészülés hiányosságai miatt bizonyos kockázatokat hordoz. A tranzakció megtörtént tavaly, addigra bizonyos kockázatokat sikerült megszüntetni, ám nem mindet - mondta Podonyi. A Ferihegyi Utasterminál Kft.-nél tulajdonjogi és vagyonértékelési problémák vannak, a 2001-ben elvont repülőtéri használati jogok pere nem zárult le.

Igaz, a privatizációs összegből elspájzoltak egy jelentős összeget, hogy ha a svájci választott bíróság úgy ítél, ahogy, akkor legyen pénz a kártérítés kifizetésére - tette hozzá Kovács Árpád. Az ÁSZ elnöke szerint a korábbi hasonló ügyek tapasztalatai alapján mindig kicsit többet tartalékolnak, mint amire végül szükség van, így ez az ügy újabb nem várt tételekkel aligha terheli majd a költségvetést.

Megbízhatatlan minisztériumok

A zárszámadásról készített ÁSZ-jelentés szerint a fejezeti kezelésű előirányzatokról készített beszámolók megbízhatósága az előző évekhez képest nem változott. A közvetlen bevételek és közvetlen kiadások adatai teljes körűek és megbízhatóak - olvasható a jelentés összefoglalójában - ugyanakkor az ÁSZ több minisztériumi beszámolót kifogásolt.

A számvevők szerint a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal beszámolója a vagyoni és pénzügyi helyzetet nem megbízható módon mutatta, "az abban feltüntetett adatok nem a valós képet tükrözték" (a hivatal 2004-es beszámolóját is elutasították). Az ICSSZEM és a GKM fejezeti kezelésű előirányzatairól készült beszámoló jelentéseket az ÁSZ ugyancsak elutasította. Ez a két minisztérium tartósan renitens: a hosszú nevű tárcának 2004-ben nemcsak a fejezeti kezelésű, hanem az igazgatási előirányzatról készített beszámolóját sem fogadták el, a gazdasági tárcánál tavalyelőtt is csak a fejezeti kezelésű - az igazgatásinál jóval több pénzt kezelő - előirányzat beszámolója bukott meg.

Jó üzlet az EU

Míg a 2004-es zárszámadást követően hosszas - politikai felhangoktól sem mentes - vita volt arról, hogy Magyarország több pénzt kapott-e az Európai Uniótól, mint amennyit oda befizetett, vagy sem, tavaly már egyértelműen kedvezményezettje volt hazánk az uniós tagságnak. Az ÁSZ-jelentés szerint a Brüsszelből érkező 195,3 milliárd forintnyi források 10,3 százalékkal haladták meg a tervezettet. A befizetés az uniós kasszába viszont az előirányzott 210 milliárd forintnál 11,1 százalékkal kisebb, 186,6 milliárd forint volt.

Tehát a tavalyi negatív költségvetési szaldó pluszba fordult, ráadásul ehhez a szűk kilencmilliárdnyi "nyereséghez" társul még további 307,2 milliárd forint, ennyi volt ugyanis a költségvetésen kívül érkezett támogatások összege. A költségvetés további 142,2 milliárd forintot fordított intervenciós gabonafelvásárlása, amiből 117,3 milliárd forint uniótól érkező visszatérítése az ÁSZ szerint bizonytalan, így az a GDP 0,4 százalékával növeli az államadósságot.

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!