Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
A globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának egyik fő felelőse a közlekedés és a szállítás, ezért döntött úgy az Európai Unió, hogy 2020-ig tíz százalékra növeli a bioüzemanyagok arányát a belső piacán, mondta Zsemberi László (Sekab Bioenergia Magyarország Zrt.), a magyarországi bioetanol előállító, forgalmazó és alapanyagellátó vállalkozásokat tömörítő Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ) elnöke a szervezet sajtótájékoztatóján. Zsemberi szerint olajcégek, élelmiszer-ipari cégek és környezetvédő mozgalmak állnak az EU bioüzemanyag-doktrínáját, ezen keresztül a bioüzemanyagok előállítóit ért kritikák mögött. Állítása szerint tudományos eredmények cáfolják, hogy a bioüzemanyagoknak rosszabb volna a széndioxid- és az energiamérlegük, mint a fosszilis üzemanyagoké, és az sem igaz, hogy a bioüzemanyag-termelés növeli az élelmiszerárakat.
Azt viszont elismerte Zsemberi, hogy állami támogatás nélkül a jelenlegi kukorica-, és üzemanyagárak mellett nem versenyképes a bioetanol. Az MBSZ olyan támogatási rendszert szeretne, amely kiemelten támogatja a biomassza erőművel integrált bioetanol gyártó üzemek létrehozását, mert állami segítség nélkül, piaci alapon ezek a beruházások nem tudnak megvalósulni. Magyarországon jelenleg két bioetanol-üzem működik, még négynek van engedélye, és további tíz kezdte meg az engedélyezési folyamatot. Az MBSZ elnöke szerint Magyarországon legalább tíz, évente 350-400 ezer tonna kukorica feldolgozására képes bioetanol üzemre volna szükség ahhoz, hogy befogadják azt az évi 4 millió tonna kukoricafelesleget, amit a magyar mezőgazdaság némi fejlesztést követően képes volna megtermelni úgy, hogy közben az élelmiszer- és takarmány-feldolgozó ipar szükségleteit is kielégíti.
A magyar mezőgazdaság 2000 óta időjárástól függően évente 4-8 millió tonna kukoricát termel, derült ki Czepó Mihály (Monsanto Kereskedelmi Kft.) és Kaszab István (GOF Hungary Kft.) előadásából. A múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben ennél többre voltunk képesek, évi 6-8 millió tonna termett stabilan, azóta viszont folyamatosan csökken a csapadék mennyisége, és az öntözéses technológia is visszaszorult. Idén 3 millió tonna terméskiesést okozott az aszály és 0,6 millió tonna terméskiesést a kukoricabogár. Az így keletkezett 220 milliárd forintos kárból az összes magyar bioetanol-üzemet fel lehetne építeni, állítja Kaszab. Technológiaintenzívebb termeléssel, öntözéssel elvileg minden évben megtermelhető a 8 millió tonna kukorica, biotechnológia alkalmazásával (nem mondták ki, de ezen csak a Magyarországon egyelőre nem engedélyezett génmanipulált fajtákat lehet érteni) pedig a prezentáció szerint további 1 millió tonnával növelhető a terméshozam. A kialakuló bioetanol-iparág stabil piaci hátteret, kiszámítható felvevőpiacot biztosíthatna ezekhez a fejlesztésekhez, mondták az előadók.
Héjj Demeter (Scania Hungária Kft.) és Gál Péter (GM South-East Europe) a bioüzemanyagok környezeti hatásairól szólva azt hangsúlyozta, hogy a már néhány magyar benzinkúton is hozzáférhető, 85 százalék bioetanol és 15 százalék benzin keverékéből álló E85 jelű üzemanyag emissziós értékei jóval kedvezőbbek a tisztán fosszilis üzemanyagokéinál. A bioetanol a jelenlegi belső égésű motortechnikával is használható, jól illeszkedik a meglévő elosztási rendszerekbe, és ma már számos olyan autótípus kapható, amely E85-tel és hagyományos üzemanyagokkal is tankolható. A bioetanol tért hódít a tömegközlekedésben, buszok és kommunális járművek üzemanyaga is lehet. Az államnak részleges vagy teljes jövedéki adómentességgel és további adókedvezményekkel kellene támogatnia a megújuló üzemanyagok felhasználásának növekedését, és a regisztrációs adó mérséklésével a bioüzemanyaggal üzemelő járművek elterjedését. Az állami járműveket és a tömegközlekedést is bioüzemanyagra kellene átállítani - a bioüzemanyaggal üzemelő járműveket forgalmazó cégeket képviselő előadók szerint.
A bioüzemanyag-termeléssel kapcsolatos ellenérvekről csak annyi hangzott el az MBSZ rendezvényén, hogy azok "megalapozatlanok", hogy a bioetanolnak "sok ellensége van", piaci ellenérdekeltség áll mögöttük, és hogy nem az OECD hivatalos álláspontját tükrözi az a néhány hete nyilvánossságra került tanulmány, amely szerint a bioüzemanyagok jóval több kárt okoznak, mint hasznot. A magyar bioetanol-programot nyilvánosan bíráló szakembereket nem hívtak meg a szervezők.
Közéjük tartozik például Márai Géza, a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének tanára, aki júniusban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a magyarországi bioetanol-termelés már most fenntarthatatlan szintet ért el, további felfutása más ágazatok összeomlásához és környezetszennyezéshez vezethet. Márai szerint az álattenyésztés, a vegyipar és a vetőmagtermesztés alapanyagszükségletének kielégítése után felesleg kukoricából csak a kiemelkedő terméshozamú években keletkezik. A jelenlegi 1,2 millió hektáros kukorica-vetésterület nem növelhető, az intenzív termelés és a túlzott műtrágyázás pedig komoly környezetkárosodáshoz vezetne. Márai szerint semmi nem támasztja alá, hogy a génmanipulált kukoricafajták terméshozama jobb lenne a hagyományos fajtákénál, viszont ha a bioetanol-gyártás ürügyén köztermesztésbe vonnák azokat, az ország lekerülne a tiszta, génmanipuláció-mentes országok listájáról, és nehezebben tudná értékesíteni terményeit.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
